1 / 18

FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN. Az orosz forradalom. Háttér – demokrácia teljes hiánya, „cár atyuska” (Bár: 1905. januári „véres vasárnap” után alkotmány született, és létrejött a Duma – tényleges jogkör nélkül)

jerzy
Download Presentation

FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN

  2. Az orosz forradalom • Háttér – demokrácia teljes hiánya, „cár atyuska” (Bár: 1905. januári „véres vasárnap” után alkotmány született, és létrejött a Duma – tényleges jogkör nélkül) - a háború meghaladta az orosz gazdaság teljesítőképességét, hiány volt mindenből, ezt a haditechnika is megszenvedte

  3. A komoly társadalmi-gazdasági feszültségek ellenére a háború első éveiben az oroszok harci ereje jelentős volt (bár a tisztikar fegyelmezetlensége gondokat okozott) – hatott még az ideológiai felkészítés, a „pánszláv eszme” • A háború második-harmadik évében a harci kedv eltűnt, a nyomor egyre nagyobb elégedetlenséghez vezetett • Első megnyilvánulásai a „fraternizálás” (frontbarátkozás), szökés a frontról, a harci morál látványos csökkenése

  4. A forradalom kirobbanása • Sztrájkok, tüntetések kezdődnek már 1916-ban – ezek 1917 elején folyamatossá válnak • A cári hatalom ereje, tekintélye egyre csökken+ egyre több katona kell a frontra, kevesebb jut a belső rend fenntartásához • 1917. február 22-én a nőnap (ez a nap az európai naptár szerint március 8.) alkalmából indul tüntetés – a lőparancsot a kivezényelt katonaság megtagadta

  5. A cár lemond, a hatalmat testvérére ruházza, aki azonban szintén lemond • Ideiglenes Kormány alakul – főként a cári vezető rétegből • Céljuk alkotmány megteremtése – az őket támogató ún. eszer pártra alapozva • Ld. Tkv. 13. oldali ábra (pártviszonyok) • Ezt a helyzetet leginkább a bolsevik párt akarja kiaknázni célja eléréséhez: a hatalom megragadásához

  6. Vezetőjük Vlagyimir Iljics Lenin (eredeti neve Uljanov) – módszere: a forradalom továbbvitele (permanens forradalom, azaz nem a kialakult viszonyok rendezése) • Ehhez ki akarja használni a szovjetek erejét • Mi a szovjet? – TANÁCS – a forradalom zavaros napjaiban, amikor a régi hatalom megdőlt, az Ideiglenes Kormány nem tudott még erőt felmutatni, önszerveződéssel jöttek létre hatalmi-irányító testületek a gyárak, üzemek, katonai alakulatok tagjaiból, a maguk vezetésére, azaz önkormányzati jellegű szervezetek

  7. A szovjet tehát nem politikai-pártjellegű, hanem közigazgatási céllal létrejött szervezetek • De Lenin felismeri: 1. A szovjetek-Ideiglenes Kormány együttes fennállása azt jelenti, hogy KETTŐS HATALOM alakult ki 2. Akár rövid távon is elérhető, hogy a szovjeteken belül a BOLSEVIK politikai párt kerüljön túlsúlyba, vegyék át az irányítást, övék legyen a döntő szó

  8. Ezért – amikor Svájcból április elején hazatér – kiadja a jelszót: Minden hatalmat a szovjeteknek! • Így a kormány ellen lép fel – amely bár hozzákezd a demokrácia kiépítéséhez – a tömegek várakozásával szemben nem oszt földet és nemköt békét, sőt, újabb támadást indít (offenzíva) – amely újabb háborús kudarcokhoz vezet • Ez tovább növeli a tömegek háborúellenességét – amely immár a kormánnyal való szembenállást is jelenti

  9. Bolsevik hatalomátvétel • A bolsevikok azt ígérték, amit a kormány nem teljesített: békét és földet (ez utóbbit taktikai okokból, hiszen a földek magánkézbe adása nem egyezett a kommunista jövőképpel) • Augusztusra a kormány helyzete romlott: jobboldali puccs történt (Kornyilov)+háborús veszteségek • Ősszel Lenin elérkezettnek látja az időt a hatalomátvételhez

  10. Összehívja a Szovjetek Összoroszországi Kongresszusát • Ezzel párhuzamosan puccsot készít elő – a Téli palotába behatolva erőszakkal lemondatják a kormányt, átveszi a hatalmat, és ezt a kongresszussal megszavaztatja • Puccs, történt, de propaganda szintjén: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom” • Három dekrétumot (rendelet) mond ki: • A szovjethatalomról • A békéről • A földosztásról

  11. A „forradalmi” kormány működése • A rendeletek végrehajtása megkezdődik: • Új államszervezet alakul, tkv. 14. oldal, ábra • Megkezdődnek a béketárgyalások – eredmény: 1918 március, a breszt-litovszki béke, hatalmas területek feladásával sikerül kilépni a háborúból • Földosztó bizottságok alakulnak, a földek egy része magánkézbe kerül

  12. Polgárháború • A nyugati világ megijed az eseményektől, attól tart: saját munkásosztályuk követi az orosz példát – mivel a háború 1918-ban véget ér, csapatokat küldenek az új orosz kormány ellen • Intervenció – a közvélemény szemében azonban népszerűtlen (elegük van a háborúból) • A cár hívei is hadseregekbe szerveződnek – fehérek és vörösök harca • A bolsevikok győznek

More Related