310 likes | 351 Views
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1.
E N D
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 V. A modern állam kialakulása és főbb jellemzői. A szabadságjogok kialakulása és fejlődése a polgári államokban és az azokat deklaráló fontosabb jogforrások. Államszerveződési modellek [egységállam (unitárius állam), decentralizált egységállam, szövetségi állam, államszövetség] • 13. Az emberi és állampolgári jogok Tk. 496-502. o. • 15. Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok) • Források: • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008. • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Budapest: Szent István Társulat, 2002.
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (1) 1. A hűbériség meghaladása – és annak következményei: • Egyik uralkodó már nem tekinti magát a másik hűbéresének, de hűbérurának sem • Az uralkodók elszakadnak az egyházi kötelékből – szekularizálódik (világivá válik) az államhatalom • Elválik egymástól a világi és egyházi jogalkotás (juscivile – juscanonicum) • A világi jog alkotása (törvényhozás) királyi felségjog
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (2) 2. Rendszeres államszervező tevékenység tartóssá válása – központosítás: • Az igazgatási hatalom már nem a hűbéri viszonyra épül (nagyhűbéres területi hatalmak visszaszorulnak), hanem az állandó közigazgatásra • A királyi udvar letelepül, a király székhelyéről kormányoz • A szisztematikus közigazgatás kiterjeszkedése: • Élethivatásszerűen dolgozó hivatalnokok • Egyetemen végzettek (legisták, dekretisták) • Állandó hivatalok (adott ügycsoportra, szervezetten, specializált feladatkörökkel) • Pl. az eddigi ad hoc királyi tanácsból állandó intézmény lesz, mellé külön királyi bíróság (Fr. o.) • Egységes államok jönnek létre: • Anglia (11. sz.) • Franciaország (13. sz.) • DE: • Német Birodalom, Itália – nem jut idáig (Landok, városállamok válnak hatalmi központtá) • Perifériákon (Skand., Lengy., Magy., Spany.) hosszabb folyamat
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (3) 3. Állandó hadsereg:
A modern állam kialakulása és főbb jellemzői (4) 4. Rendszeres adóztatás: Franciaország kivétel: 1435 Tours, 1439 Orléans: állandó közvetlen és közvetett adó megszavazása: Közvetlen adó: Az adóalany maga fizeti (pl. jövedelemadó, vagyonadó) Fr. o.: taille (a francia nem nemesi háztartások földméret szerinti vagyonadója) Közvetett adó: Az adóalany megfizeti, de áthárítja (pl. forgalmi adó) Fr. o.: aides (bor, dohány, acél után kivetett adó)
13. tétel: Az emberi és állampolgári jogok1. Történeti séma:
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (1) A) Petition of Right (1628): • Az összes angol alattvaló számára követel jogokat: • „Kérelem, melyet a jelen Parlamentben összegyűlt egyházi és világi Lordok és Közrendűek nyújtottak át Őfelségének az alattvalók különböző jogaira és szabadságaira vonatkozóan; a Király Őfelségének a teljes Parlament előtt erre adott királyi válaszával együtt.” • „a most említett törvényekés az ország egyéb jó törvényei és szabályai alapján az Ön alattvalói örökölték azt a szabadságot, hogy nem kényszeríthetők semmiféle adó hozzájárulás, megajánlás vagy más hasonló teher fizetésére, amely nem a Parlament közös egyetértésével lett megállapítva.” • „semmilyen rangú és helyzetű embert nem szabad bebörtönözni, csak vele azonos állásúak törvényes ítélete alapján”.
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (2) B) Habeas Corpus Act (1679): • Az összes alattvalók számára ad garanciát a törvénytelen letartóztatással szemben C) Az amerikai gyarmatok 1774-es Első Kontinentális Kongresszusa: • Az észak-amerikai brit kolóniák lakosainak joguk van az élethez, szabadsághoz tulajdonhoz D) Virginia: Declaration of Rights (1776): • „Minden ember természeténél fogva egyenlően szabad és független, s ugyanazon veleszületett jogokkal bír, ha belép a társadalomba, s ezt utódjaitól sem vonhatja meg semmilyen szerződéssel, ti. az élet, szabadság élvezetét, a tulajdon megszerzésének és birtoklásának eszközeit, valamint a boldogságra és biztonságra törekvést és annak megszerzését.”
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (3) E) Függetlenségi Nyilatkozat (1776): • „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való törekvésre.” DE:F) USA szövetségi alkotmánya (1787): az utóbb hozzáfűzött Bill of Rights (1789) csak a polgárokra vonatkozik (színesbőrűekre nem) • a 13. és 15. alkotmánykiegésztítés (1865-70) mondja csak majd ki a rabszolgaság megszüntetését és az egyenlő szavazati jogot
2. Angolszász fejlődés: az angol polgár jogaitól a természetes és elidegeníthetetlen jogokig (4) Szabadság és tulajdon gyűjtőfogalmak: Szabadság: a törvénytelen letartóztatással, fogva tartással szembeni garancia, a helyváltoztatás szabadsága Tulajdon: az ember valamennyi javának, anyagiaknak, magánéletnek, szerzett jogoknak a védelme
Kitérő: Erdély, tordai országgyűlés (1568): a bevett vallásfelekezetek (recepta religio) szabadsága mindenki számára: • „Urunk ő felsége, miképen ennek előtte való gyülésibe országával közönséggel az religió dolgáról végezött, azonképen mostan ez jelen való gyülésébeazonterősiti, tudniillik hogy mindönhelyökön az prédikátorok az evangeliomot prédikálják, hirdessék,kiki az ő értelme szerént, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penigsenki kénszerítéssel ne kénszeritse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanitása ő nékie tetszik. Ezért penig senki [...] az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől. [...] és nem engedtetik senkinek, hogy senkit fogsággal avagy helyéből való priválássalfenyögessön az tanitásért, mert az hit istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás istennek igéje által vagyon.”
3. A francia fejlődés (1) A) Az ember és polgár jogainak deklarációja (1789): • „természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogok”-ról beszél • „A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői... a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismerik és kinyilatkoztatják az ember és a polgár alább következő jogait.” • „I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
3. A francia fejlődés (2) B) Személyi és politikai szabadságjogok megkülönböztetése: • C) A szabadság lényege általánosságban negatívan megfogalmazva: • „A szabadság azt jelenti, hogy minden megtehető, ami másnak nem árt: ennélfogva minden ember természetes jogai gyakorlásának csak olyan korlátai vannak, amelyek a társadalom más tagjai számára is biztosítják ugyanezen jogok élvezetét. Ezen korlátokat csak a törvény határozhatja meg.”
3. A francia fejlődés (3) D) Az 1791-es francia alkotmány része lett: • Mintát teremt • Bár a napóleoni alkotmányok nem tartalmazzák a katalógust, hanem a jogok felfüggesztésének lehetőségéről szólnak • Az 1958-as alkotmány preambuluma elismeri a Deklarációban meghirdetett alapvető jogokat (Alkotmánytanács 1971: bíróság előtt is érvényesíthető jogok)
3. A francia fejlődés (4) E) Emberi és állampolgári jogok megkülönböztetése: Deklaráció: • A legalapvetőbb jogok minden emberre vonatkoznak (pl. szabadság, tulajdon, biztonság, elnyomással szembeni ellenállás, ártatlanság vélelme, vallásszabadság, vélemény-nyilvánítás szabadsága) • Egyes jogok csak a francia állampolgárokra (pl. törvényalkotásban való részvétel, az adók felhasználásának ellenőrzése)
3. A francia fejlődés (5) F) A jogok korlátozásának szabályozása: • „közbiztonság”, „közerkölcs” védelme érdekében, törvény alapján • -> pl. nyilvános gyűlések rendőrségi engedéllyel tarthatók; lapalapítás csak hatósági engedéllyel G) Alapvető jogok külön törvényekben: • A 19. századtól tendencia egyes államokban • Pl. Osztrák-Magyar Monarchia, 1867
4. A német fejlődés A) „A német nép alapjogai” (1848, Frankfurt): • Nem egyetemes jogok, de minden németre vonatkoznak B) Bonni Alaptörvény (1949): • Részletes, szisztematikusan rendezett katalógus • Szövetségi Alkotmánybíróság felügyeli betartásukat • Mindhárom hatalmi ágat kötik, mint közvetlenül érvényes jogok
5. Gazdasági, szociális és kulturális jogok A) A 19. századig „éjjeliőr állam”: • Ne avatkozzon be, hagyja szabadon a polgár cselekvési szféráját B) A 19. század végétől: • Az állam aktív közreműködését igénylő jogok is • Pl. munkához, pihenéshez, megfelelő munkakörülményekhez, egészséghez, szociális biztonsághoz, művelődéshez való jog • Hátterében: ipari forradalom, városiasodás, népességrobbanás, munkáspártok, RerumNovarum (1891) • Államcélként felfogott jogok (nem alanyi jog, hogy legyen munkám) • De az államnak kötelessége, hogy megfelelő intézményekkel érvényre juttassa ezeket (TB, munkanélküli segélyezés, oktatási intézmények, stb.)
6. Nemzetközi védelmi szint (1) A) ENSZ Karta (1945): • Célmeghatározás (nincs jogi kötőereje): az ENSZ céljai közé tartozik, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok erősítése és növelése érdekében nemzetközi együttműködést valósítson meg, a faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbségekre tekintet nélkül B) Emberi Jogi Deklaráció (1948): • Jogilag nem érvényesíthető deklaráció, benne: • Klasszikus szabadságjogok (élethez való jog, védelem az önkényes letartóztatással szemben, lelkiismereti és vallásszabadság) • Politikai és szociális jogok (ált. és egyenlő választójog, szociális biztonság, munkához való jog, szabadidő joga, képzéshez való jog)
6. Nemzetközi védelmi szint (2) C) Jogilag is kötelező egyezmények: • A Faji Megkülönböztetés Valamennyi Formájának Kiküszöböléséről szóló Nemzetközi Egyezségokmány (1965): • Emberi jog vagy alapvető szabadságjog élvezetét tilos etnikai hovatartozástól függővé tenni • A jogok egyenlő élvezet érdekében pozitív diszkrimináció is szükséges lehet • Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966): • Személyi és politikai jogok • Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1966): • Pl. igazságos és kedvező munkafeltételek, pihenés, rendszeres fizetett szabadság, anyák különös védelme, lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség, kötelező és ingyenes alapfokú oktatás, mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatás, a kulturális életben való részvétel lehetősége Védelmük: • Szerződő államok honi hatóságai előtt érvényesíthetők • ENSZ Emberi Jogi Bizottságához ill. a Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottságához fordulhat a tagállam és a polgár is (utóbbi az 1. fakultatív jegyzőkönyv alapján) • ENSZ Emberi Jogi Tanács (2006 óta értékeli a tagállamokbeli helyzetet, de egyedi ügyeket nem bírál el)
6. Nemzetközi védelmi szint (3) D) Európai Emberi Jogi Egyezmény (1950): • Emberi jogi „minimum-standard” • Európa Tanács • A tagállamok polgárai a Strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulhatnak, ha a honi jogérvényesítési folyamat eredménytelen volt
7. A kisebbségi jogok megjelenése (1) Saját nyelv, kultúra, hagyományok közössége alapján összetartozás-tudattal rendelkező népcsoport, amely az adott országban számszerű kisebbségben van. A) Népszövetség: • I. vh. végén a békeszerződések keretei között általános kisebbségvédelmi szerződéseket fogadtak el • A kisebbségi jogok három csoportja: • Egyéni jogok: egyenjogúság, hátrányos megkülönböztetés tilalma (pl. hivatalviseléshez való egyenlő jog, politikai jogok egyenlősége) • Kollektív jogok: a nemzeti kultúra fejlesztését szolgálják (pl. saját kulturális, oktatási, szociális intézmények fenntartása, erre állami támogatás igénybevétele) • Területi autonómia: a kollektív jogok beteljesítése (önigazgatás) A II. vh. után e szerződéseket nem vették komolyan; az ENSZ említett szerződései gyengék voltak.
7. A kisebbségi jogok megjelenése (2) B) „Helsinki folyamat”: • 70-es évek eleje: EBEÉ, a Nyugat és a Kelet multilaterális konfliktusmegelőző és -kezelő tárgyalási fóruma • Záróokmányában (1975) politikai elkötelezettséget nyilvánítanak többek közt a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége mellett, valamint megemlítik kulturális és oktatási érdekeiket • 1990: Párizsi Charta az új Európáért: megerősítik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának védelmét, szabad önkifejezési, identitás-őrzési és fejlesztési jogukat C) A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája: • Európa Tanács Miniszteri Bizottsága, Strasbourg, 1990 • Az adott országban hagyományosan használt nyelvek szabad használata (bevándorlók nyelvére nem vonatkozik) • Ezek a nyelvek az európai kulturális örökséghez tartoznak, intézkedések a közéletben való használhatóságuk érdekében (közoktatás, közszolgálat terén, hatóságok előtt) • Két védelmi szint (1.: minden tagállam köteles biztosítani, 2. az itt meghatározott jogokból válogatni lehet, legalább 35 biztosítandó)
15. tétel: Államszerveződési modellek (unitárius és föderális államok) 1. Fogalom-meghatározások Unitárius (egységes) állam:ahol az állami főhatalom centralizált és területileg osztatlan Föderális (szövetségi) állam:ahol az állami főhatalom területileg osztott: egyfelől a szövetségi állam, másfelől az azt alkotó tagállamok, s köztük létezik egyfajta hatalommegosztás (ami sokféle lehet)
2. Unitárius államok Nincs területileg osztott főhatalom: • Az egész államterületen ugyanaz a jogrend érvényesül • Az államhatalmat mindenhol egységesen szervezett állami hatóságok gyakorolják Variánsok: • Centralizált egységállam: a teljes államhatalmat központi hivatalok gyakorolják • Decentralizált egységállam: egyes állami feladatokat területi hatóságok látnak el (akár némi autonómiával, de norma-alkotó joguk korlátozott) 19. század: Európában túlnyomó forma (kivétel: Svájci Államszövetség, 1848; Német Birodalom, 1871 – föderációk)
3. Föderális államok (1) Területileg megosztott állami főhatalom általános kormányzat és több szubnacionális kormányzat között • A szövetségi állami főhatalom szuverenitása befelé korlátozott, kifelé viszont teljes Létrejötte: • Független államok saját döntésükkel létrehoznak egy közös főhatalmat (USA) • Egy erős állam más független (vagy szövetséges) államokat magához kapcsol, de egyes állami funkciókat meghagy náluk (1867: Észak-Német Szövetség) A fő kérdés az egyes hatalmi ágakkal kapcsolatos hatáskörök megosztása • Ennek kialakítása a szövetségen múlik
3. Föderális államok (2) A) A TH megosztása: • Három módszer: • Kizárólagos szövetségi hatáskörök • Konkuráló hatáskörök • Alapelvi vagy kerettörvények • A szövetségi jog megelőzi a tagállami jogot • A szövetségi törvényhozás mandátuma kitől származik: • Néptől: a tagállamok elveszítik befolyásukat a szövetségi államhatalomban • Tagállamoktól: ők irányítják a szövetséget • Kombinálható is (pl. Németország) • Rendszerint a szövetségi parlament felsőházában a tagállamok képviselői ülnek, s mandátumuk kötött (a küldő tagállam utasítása szerint szavaznak)
3. Föderális államok (3) B) A VH megosztása: • Lehetőségek: • Szövetségi végrehajtó apparátus létrehozása a szövetségi törvények végrehajtására • A szövetségi törvényeket a tagállami apparátus hajtja végre (pl. Svájc) - teljes egészében nem lehetséges (a külügy és a hadügy szövetségi irányítás alatt van, még ha a katonaságot területi alapon szervezik is) • Vegyes rendszer: bizonyos ügyekben a szövetség, más ügyekben a tagállamok rendelkeznek végrehajtó hatalommal, utóbbiakat a szövetség ellenőrzi • Pl. bismarcki Német Birodalom: külügy, tengerészet, katonaság, posta, távközlés szövetségi végrehajtás alá tartozott, a többi tagállami alá, de a Reich felügyelte
3. Föderális államok (4) C) A BH hatalom megosztása: • Szövetségi szintű bíróságok (USA, Németo.), esetleg csak egyetlen szövetségi bíróság (Reichsgericht) – valamint tagállamiak (a szövetségi, mint fellebbezési fórum a jogegység motorja) • Lehet, hogy csak tagállami bíróságok vannak, s azok alkalmazzák a szövetségi jogot is (egymás döntéseit el kell ismerni a különböző tagállamokban) • A tagállamok egymás közti, valamint a szövetséggel folytatott vitáit szövetségi bíróság dönti el
4. A föderalizmus története A) USA (1787): • 13 amerikai gyarmat szövetségi államot hoz létre B) Németország (1871): • Monarchikus államok alkotják • A tagállamok autonómiája különböző volt (aszimmetria) C) I. vh. végén, után: • Ausztria, Jugoszlávia, SZU
5. Átmeneti formák A) Perszonálunió: • két önálló állam, közös uralkodóval • középkorban jellemző, dinasztikus kapcsolatok révén B) Államszövetség (konföderáció): • az állami szuverenitás birtokosai a tagállamok, de • meghatározott célból szövetségre lépnek nemzetközi szerződéssel: • pl. a szövetség területi védelme, tagállamok belső békéje, gazdasági vámunió céljából • az államszövetség nem különül el önálló jogalanyként tagjaitól • az államszövetség nem rendelkezik felségjogokkal a tagállam és polgárai felett (nincs pl. közös bűnüldöző hatóság) • az államszövetségnek nincs önálló törvényhozó hatalma (a konföderációs tanácsban lényegében nemzetközi szerződéseket kötnek a tagállamok), nincs végrehajtó hatalma a tagállamokban • bírói hatalma csak a szövetség tagjai közti viták tekintetében van • ilyen volt: Észak-Amerikai gyarmatok konföderációja (1781-1789), Svájc (1815-1848), Német Szövetség (1815-1866) C) Osztrák-Magyar Monarchia: • duális állam, reálunió (közös uralkodó + közös külügy, hadügy, bizonyos pénzügyek – delegációk)