Szociálpolitika

1. Szociálpolitika A szociálpolitika aktuális kérdései

2. Munkanélküliség, foglalkoztatásAlapfogalmak • Aktív kereső: Keresettel és jövedelemmel rendelkező, vállalkozásoknál, intézményeknél főállású munkaviszonyban alkalmazott személy; a szövetkezeti és a társas vállalkozás tagja; az egyéni vállalkozó; a segítő családtag (a mezőgazdasági segítő családtag esetében az, aki az év folyamán legalább 90 napot dolgozott); az alkalmi munkás és a napszámos. Nem tartozik az aktív keresők közé a nyugdíja mellett dolgozó és a gyermekgondozási ellátásban részesülő személy.

3. Alkalmazásban álló: • Munkajogi állományi létszámba tartozó személyek a munkából meghatározott okokból átmenetileg távollévők (szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás, három hónapot meghaladó betegség, fizetés nélküli távollét stb.) kivételével, valamint a munkajogi állományba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végző személy (szünidőben foglalkoztatott diák, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállaló stb.). • Gazdaságilag aktív népesség: A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma.

4. Munkanélküliség • Munkanélküli: • Munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpont képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a munkaerő piacán jelenlévők együttesen alkotják a munkaerő-állományt. • Az a munkaerő felmérésben megkérdezett 15-74 éves személy, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt; aktívan keres munkát; rendelkezésre áll, azaz munkába tudna állni, illetve már talált is munkát, ahol 30 napon belül dolgozni kezd. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója) • Munkanélküliségi ráta: A 15-74 éves munkanélküliek száma a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója)

5. A foglalkoztatottság mérése Hivatalos mérések Kérdezőbiztosok adatai Az ILO norma alapján 3 havonta reprezentatív (ffi, nő, fiatal, öreg, kisváros, nagyváros) mintán kérdezőbiztosok által mért adat, amelyben a mintába kerültektől megkérdezik, hogy van-e munkája, vagy munkárakész állapotban van-e és el is akar-e helyezkedni. Kb 300 ezer fő munkanélküli e mérések alapján, valószínűleg a fekete, szürke gazdaságban dolgozók miatt. • A foglalkoztatottság mutatója, hogy az aktív korúak közül a hatóságok szerint (pl. APEH) mennyien dolgoznak. (Közel 4 millió fő, míg 1989-ben majdnem 6 millió volt) • 2. A foglalkoztatottságot a munkaügyi kirendeltségeken regisztrált munkanélküliek (ez kb. 400 ezer) száma alapján határozzuk meg.

6. A munkanélküliség kezelése • Kiemelten kezelt kérdések: • Tartós munkanélküliek helyzete • Fiatal, pályakezdő munkanélküliek, 50 év felettiek, nők helyzete • Inaktívak magas számának csökkentésére irányuló törekvések (pl. anyasági ellátások rendszerének változtatása) • Területi egyenlőtlenségek kezelése • Tanácsadás: • Munkavállalási, pályaválasztási tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás • Támogatások: • Bértámogatás, képzési támogatás, startkártya, utazási költség, vállalkozóvá, válás támogatása, munkahely teremtő beruházások támogatása.

7. A munkanélküliség problémája megjelenik Makroszinten • Strukturális (kereslet kínálat viszonya alapján) ez a piacgazdaság jellemzője. (pl. könnyűipar megszűnése Magyarországon, vegyészek iránti igény változása) • Ciklikus: globális makrociklusról és nemzetgazdasági ciklusról beszélhetünk. (Jelenleg úgy tűnik, hogy két mélypont esik egybe.) Az egyén szintjén • Képzettségi problémák • Hátrányos helyzetű csoportok • Az egyén munkához való viszonya miatti munkanélküliség

8. A magyar foglalkoztatottsági helyzet alakulásaDr. Kupa Ildikó (KSH kutatás alapján) • 1. Abszolút mértékben meghatározó az elemi termelékenységek változása, az összetétel változás csak csekély mértékben változtat a képen, akkor is sok esetben csökkentőleg hat, azaz a struktúraváltozás az alacsonyabb termelékenységű ágazatok irányába történt. • 2. A főágankénti változások hatásai meghatározóbbak, mint az ezen belüli ágazati hatások. • 3. A bruttó termelékenység összetevői nagyobb kilengéseket mutatnak a nettó termelékenységhez képest. • 4. A részidőszakok nem egyformán viselkednek. Az első időszakban (1990-1997)a struktúraváltozás hatásai csökkentik, a másodikban növelik a termelékenységet. (Azaz a magas termelékenységű ipar újra növekedésnek indul.)

9. Állami eszközökkel segített munkavégzés Közhasznú munkavégzés (önkormányzatokon keresztül történik, részben a munkaügyi központok finanszírozzák) Közmunka program (erdőtelepítés, gátépítés központi költségvetési forrásokból) Közérdekű munka a büntetés-végrehajtás keretei között (az EU több országában jellemző megoldás)

10. Esélyegyenlőségi törvény • Megkülönböztetés tilalma • Nemek között (Gender equality) • Életkor alapján • Vallási meggyőződés alapján • Egészségi állapot alapján • Fogyatékosság alapján • Etnikai hovátartozás alapján

11. Foglalkoztatás • Országonként változó, a régebbi tagállamokban 60-75% közötti érték,a csatlakozókban alacsonyabb, Magyarországon alig 50%. • Az országok többségében csökken, alig növekszik 1996-2001 között csak Írországban haladta meg a növekedés az 5%-ot. • Az 55 év felettiek között nő a munkanélküliség, miközben nő a nyugdíj-korhatár.

12. Munkanélküliség • Több tagállamban közelíti, meg is haladja a 10%-ot (pl. Franciaország), különösen a nők között. (A foglalkoztatottság meghatározása is különböző tagállamonként, van, ahol a havi 40 órás munkaviszony foglalkoztatottságnak számít.) • A fiatalkori munkanélküliség növekszik. • Növekszik a tartós munkanélküliség. • 2008. június–augusztusi időszakban Mo-on a foglalkoztatottak száma 3 millió 914 ezer, a munkanélkülieké 317 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. (EU átlag: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,6%)

13. Kitekintés (munkanélküliség) • Az euróövezetben a spanyol és a francia munkanélküliség aránya a legmagasabb volt, augusztusban 11,3 és 8 százalékot ért el, miközben Hollandiában - ez volt az övezetben a legalacsonyabb érték - 2,6 százalékot.Tavaly augusztusban 7,4 százalék volt a munkanélküliek aránya az eurózónában. (16 milliónál több munkanélküli, 11 milló felett a tartós munkanélküliek száma.)Az EU-ban az adatok szerint több országban csökkent a munkanélküliek aránya idén augusztusra, egy-egy tized százalékponttal: így elsősorban Németországban 7,2 százalékra, továbbá egyebek között Ausztriában 3,3 százalékra, Szlovákiában 9,9 százalékra, Lengyelországban 6,8 százalékra és  Szlovéniában 4,2 százalékra. A pénzügyi válság hatását még nem ismerjük.

17. Munkanélküliek ellátása • Állami feladatvállalási modell –munkanélküli járadék, átképzés, állami finanszírozással működő munkaügyi központok (pl. Németország, Magyarország) – de mára az állam kivonulása érzékelhető • Civilek bevonására, gazdasági érdekeltségre épülő modell-pl. Dánia • A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási problémáinak kezelése.

18. Aktivitási ráta növelése (egy példa) • Dánia • adókedvezmények az alacsony jövedelműek és idősek foglalkoztatása érdekében • Elősegítik a magánháztartásokban foglalkoztatást – üzleti vállalkozási formák támogatása (home services – 400 cég, 12-14 ezer fő 2 év alatt) • Támogatásmegvonás, ha valaki nem fogadja el a felkínált munkát • Fogyatékosok foglalkoztatásának támogatása