1 / 35

Előadó: Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A VESZÉLYHELYZET KEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. Előadó: Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzet Kezelési Főosztályvezető. 2007. március 27. Balatonföldvár. Az érintett fő területek. TERRORIZMUS. KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELEM.

jens
Download Presentation

Előadó: Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A VESZÉLYHELYZET KEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzet Kezelési Főosztályvezető 2007. március 27. Balatonföldvár

  2. Az érintett fő területek TERRORIZMUS KRITIKUS INFRASTRUKTÚRA VÉDELEM NUKLEÁRIS SZAKTERÜLET A JÖVŐ FELADATAI

  3. …és a kép összeáll!

  4. A Polgári Védelem része a katasztrófavédelem egységes rendszerének. A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, kimondja, hogy „a polgári védelem a honvédelmének rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer”.

  5. TEGYÜNK EGY PRÓBÁT!

  6. A katasztrófavédelem hivatásos szervei, a polgári védelmi szervezetek

  7. A POLGÁRI VÉDELEM • Jogszabályi háttér • 1996. évi XXXVII. törvénya polgári védelemről polgári védelmi feladatként határozza meg a polgári védelmi szervezetek létrehozását és felkészítését, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítását. • 55/1997. (X. 21.) BM rendeletapolgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól.

  8. Céljaként határozta meg: • a fegyveres összeütközés, • a katasztrófa- és más veszélyhelyzet, • a lakosság életét és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, valamint • a lakosság védekezésre való felkészítését. • A jelen meghatározó tényezői: • a katasztrófavédelmi törvény megalkotása, • a katasztrófavédelem hivatásos szervezetének megalakítása, • a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia, • a Katasztrófavédelmi Szakstratégia, • az időközben megjelent jogszabályokból adódó változások • a polgári védelem korszerűsítését indukálták.

  9. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek: államigazgatási feladatokat ellátó rendvédelmi szervek. • OKF: • Irányítja a hivatásos polgári védelmi szervek pv. feladatainak végrehajtását, • Ellátja a katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő tervező-szervező tevékenységet. • Megyei, Fővárosi Igazgatóság: • Pv. feladatok ellátása, • Kirendeltségek, irodák irányítása, ellenőrzése. • Kirendeltségek, irodák: • Végrehajtja a megyei igazgatóság által elrendelt feladatokat, • Közreműködik a polgármester pv. feladatainakellátásában. Polgári védelmi szervezet: az állampolgárok pv. kötelezettségének teljesítése útján kizárólag a pv. törvényben meghatározott pv. feladatokat lát el.

  10. Új honvédelmi törvény hatásai indokolt felülvizsgálni • minősített időszaki okmányrendszert • készenlétbe helyezés rendjét • polgári védelmi szervezetek rendszerét Új minősített időszak – megelőző védelmi helyzet – megjelenése szükségessé teszi a jelenlegi minősített időszaki okmány- és tervrendszerek felülvizsgálatát. polgári védelmi kötelezettség korhatárai módosultak polgári védelmi szervezetek szervezetrendszerét felül kell vizsgálni

  11. A polgári védelmi feladatok korszerűsítése: • pv. szervezetek létrehozása, irányítása szabályainak, a tervezés és felkészítés rendszerének felülvizsgálata; • a települések pv-i besorolásának kialakítása; • a lakossági védőeszköz-ellátás, valamint az óvóhelyi védelmet meghatározó kormányrendeletek korszerűsítése; • a nukleáris veszélyhelyzeti lakossági tájékoztatásról szóló kormányrendelet; • az országos távmérő hálózat korszerűsítésére javaslat kidolgozása; • a VFCS-krendszerbe állítását valamennyi megyében; • Veszélyhelyzeti Felderítő Szolgálat létrehozása a Fővárosban; • önkéntes mentőszervezetek ENSZ-INSARAG ajánlásoknak megfelelő felkészítése; • a kirendeltségek és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok számának növelése.

  12. A terrorizmus

  13. A terrorizmus előre kitervelt és végrehajtott, politikailag motivált erőszak-cselekmény, nem fegyveres személyek célcsoportja ellen, rejtett szélsőséges (vallási, etnikai, nemzeti kissebségi, stb.) csoport vagy ügynök által, politikai nyomásgyakorlás, előnyszerzés céljából. A terrorizmus napjainkban olyan létező veszély, amelyet egyetlen ország sem hagyhat figyelmen kívül.

  14. Terrorizmus, mint új típusú veszélyforrás egységes végrehajtás érdekében Kiadásra került a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtásáról szóló 29/2005. (BK 15.) BM utasítás. Módszertani Útmutató Az utasítás és az útmutató megküldésre került minden igazgatóság és hivatásos önkormányzati tűzoltóság részére annak érdekében, hogy a meghatározott tervezéssel,felkészüléssel és szükség esetén a beavatkozással járó tevékenység egységes rendben történjen.

  15. Terrorizmus – amit tennünk kell ellene • a védelem erő/eszköz diszlokációjának fejlesztése, • a kritikus infrastruktúra védelem fejlesztése, • a terrorizmushoz kapcsolható események, helyzetek folyamatos értékelése, napi gondolkodás szintjére emelése, • folyamatos, és minden területre kiterjedő kockázatelemzés, • a jogszabályok pontosítása a szükséges mértékben a kockázatelemzés „eredményei” alapján, • részstratégiák kidolgozása a lakosságfelkészítés területén az új típusú kockázati tényezők tükrében.

  16. A kritikus infrastruktúra

  17. Kritikus Infrastruktúra Fogalma a NATO CPC (Polgári Védelmi Bizottság) szerint: „Azok a létesítmények, szolgáltatások és információs rendszerek, amelyek olyan létfontosságúak a nemzetek számára, hogy működésképtelenné válásuknak vagy megsemmisülésüknek gyengítő hatása lenne a nemzet biztonságára, a nemzetgazdaságra, a közegészségre és közbiztonságra és a kormány hatékony működésére.”

  18. A veszélyhelyzetek során érintett főbb infrastruktúra elemek • közlekedés, szállítás • közúti, vasúti, vízi, légi • légvezeték, csővezeték • távközlés • vezetékes, vezeték nélküli • informatikai hálózat • bankrendszer energia ellátás, közművesítés • települési lakásállomány, komfortosítás, • szolgáltatások • közszolgálati televízió és rádió • helyi média • posta • távhő-ellátás • háziorvosi szolgálat • szociális gondozói hálózat • kommunális hulladékszállítás, stb.

  19. Az kritikus infrastruktúra védelmének fontosabb feladatai: • központi követelmények és elvek szerinti felmérés, illetve annak eredményei folyamatos karbantartása, • egységes szempontok alapján folyó tervezés, a tervek rendszeres ellenőrzése, • az érintett szervek és a lakosság felkészítése a váratlan helyzetekre, az események kezelésére és az abban való részvételre, • az ügyeleti szolgálatok rendszerének fenntartása, a kölcsönös tájékoztatás biztosítása, • azonnal bevethető készenléti egységekszervezése és fenntartása, technikai eszközökkel való ellátása, • a szolgáltatás(összeköttetés duplikálása, esetleg többszörözés pld: informatikai hálózat, távközlés), • egyedi áramforrások biztosítása (pld: kórházak, híradó távközlési központok, bankok, posta, stb.), • az országok közötti infrastrukturális kapcsolatok biztosítása (szükség eszközökkel is), sérülés esetén azonnali tájékoztatás, • a legfontosabb infrastrukturális elemek fizikai védelme, minősített időszakban igény szerinti megerősítése.

  20. Nukleáris szakterület

  21. A Nukleárisbaleset-elhárítási rendszer • 2007. évi fő feladatai • A nukleárisbaleset-elhárítási rendszer rekonstrukciója • A rekonstrukció főbb elemei: • A balesetelhárítási rendszer szervezeti átalakítása: jogi háttér átalakítása, az 1996. évi XCVI. törvény módosításai új sugárvédelmi hatóság létrehozása, a 165/2003. (X.18.) Korm. rendelet a lakossági tájékoztatási rendszer szükséges módosításairól,

  22. A BEIT rekonstrukció végrehajtása az államigazgatási rendszer változásainak, valamint a NAÜ legújabb a biztonsági szabványok sorozatán belüli ajánlásainak figyelembe vételével: • GS-R-2: Nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzetre történő felkészülés és veszélyhelyzet kezelés követelményrendszere, • DS-105: Nukleáris és radiológiai veszélyhelyzeti felkészülés intézkedési tervrendszere, • ERP-Metró 2003: Módszertani utasítás a nukleáris vagy radiológiai veszélyhelyzetre történő felkészülés és veszélyhelyzet kezelés intézkedési terveinek kidolgozására.

  23. A lakossági tájékoztatási tervek átdolgozása az eddigi gyakorlatok tapasztalatai alapján. Elő kell segíteni a koordinált tájékoztatás működését, a zavarok, ellentmondások elkerülése érdekében. Ennek egyedüli módja annak az alapelvnek az érvényesítése, hogy a lakosságot mindig a beavatkozást irányító szervezet tájékoztatja.

  24. A radiológiai mérőhálózat rekonstrukciója Feladatai: - a sugárzási helyzet folyamatos figyelése, - az OKF Főügyelet és az NBIÉK riasztása. A telepítés általi lefedettség növelése, optimalizálása. Prioritások: A Paksi 30 km zóna mérőegységeinek számát növelni (1 település 1 mérőegység, 1000 fő 1 mérőegység) Szlovák zónahatárok irányában a mérőhelyek növelése.

  25. A jövő feladatai

  26. Jövőben tervezett feladatok: 1) Szükség van egy alapos helyzetelemzésre, majd ennek kapcsán egy világos, a feladatokat és az irányokat kijelölő pv. stratégiára, amelynek lehetőségét az OKF vezetése a katasztrófavédelmi szakstratégia kialakításával teremtette meg. 2) A munkát a jövőben is a katasztrófavédelmi tevékenységi „folyamatstruktúrában” kell végezni. 3) Folyatatni kell a pv humánerőforrás-gazdálkodás korszerűsítését, a kiszámítható és világos „életpálya-terv” kialakítását. 4) Hiánypótló feladat a katasztrófavédelmi és tűzoltó képzés mellett a pv képzés beindítása. 5) Rendszeressé és kötelezővé kell tenni az önkormányzati vezetők és a lakosság felkészítésének gyakorlatát.

  27. 6) Szükség van a tervezés, a hatékonyabb reagálási készség, a pv szervezetek, a települések besorolása, a lakosságvédelem és -felkészítés, védőeszköz-ellátás, a pv hatósági és szakhatósági jogkörök bizonyos tartalmú újragondolására. 7) A horizontális és a vertikális információáramlás zavartalansága érdekében fejleszteni kell az informatikát, a KOIR-t, hatékonyan alkalmazni a KÜIR-t. 8) A társadalom igényeinek megfelelően a közigazgatás és a katasztrófavédelem korszerűsítésével együtt meg kell kezdenünk a szakma szolgáltatássá alakítását, a lakosság biztonság-kultúrájának megalapozása érdekében. 9) Meg kell vizsgálnunk együttműködési irányainkat, számítunk a társadalmi szerveződésekre, a civil szférára, a Magyar Polgári Védelmi Szövetségre, minden együttműködőre. Erősíteni kell a pv. szakterület imázsát a társadalom egésze előtt. 10) Folyamatosan biztosítani kell a magas színvonalú szakmai munka anyagi, technikai feltételeit.

  28. Közigazgatás funkcionális feladata lanning = Tervezés rganization = Szervezés taffing = Vezetőt segítő szakértői munka irection = Irányítás oordination = Egybehangolás eporting = Jelentés udgeting = Költségvetés P O S D C R B

  29. SZERVEZÉS

  30. KÉRDÉS?

  31. Köszönöm a figyelmet!

More Related