Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában

1. Ásványi anyagok szerepe a rheumatoid arthritis adjuváns terápiájában Cseuz Regina*, Jürgen Vormann**, Bender Tamás*** *Revita Rendelő, **Inst. for Prevention and Nutrition,München, ***BIK

3. Homo Lipidus Forrás: The Economist

4. Sav-Bázis homeosztázis Bázis felesleg a vese savbázis egyensúlya felé tolódik Metabolikus acidózis kezelése Légzés P CO  pH + - Renális sav-bázis egyensúly renális H kiválasztás kapacitás Bázis felesleg Anyagcsere Vese potenciális savas terhelése Vese sav kiválasztása / 24h Felszívódás a tápcsatornából Változás a táplálkozási savas terhelésben

5. Latens acidózis okai • aminósavak lebomlása: --> glucose+urea +So¯4+H+ végterméket ad • phosphatok bomlása H+ termelését jelenti • diéta+koplalás = ketóacidozis • alacsony fizikai aktivitás • túl erős fizikai aktivitás • 50-150 mmol proton többlet naponta

6. RA-ban javasolható táplálkozással kapcsolatban szkeptikus a reumatológus szakma • A témában megszületett tanulmányok között nehéz „evidence based study”-t találni. • A kutatások • a diéta és a betegség előfordulása • a diéta és a betegség kimenetelének kapcsolatát keresik.

7. Cél: alkalikus táplálék kiegészítő befolyásolhatja e RA-ban a gyulladás és fájdalom mértékét. • Módszer: • 278 adatbázisunkban regisztrált RA-s betegből • 76-t hívtunk be szűrésre, akikből • 37 szeropozitiv legalább két éve diagnosztizált, folyamatos kezelésben részesülő, aktiv RA-ban szenvedő beteget válogattunk a paralel kontrolált, randomizált 12 hetes vizsgálatba. • 19 beteg kapott napi 30g alkalizáló táplálék kiegészítőt (SG) 17 beteg szokásos étrendjén maradt (CG). Minden beteg folytatta korábban beállított gyógyszereit.

9. Ásványok 100mg napi dózis RDA%

10. Betegek adatai a tanulmány indulásánál SG (n=19) CG(n=17)

11. Gyógyszerek

12. pH nap SG CG Az adott napon mért pH értékek átlaga

13. DAS 28 * p<0,05 vs 1. vizit * * p=0,03

14. DAS 28 VAS Visit SD CG SD CG 1 100 100 100 100 2 88 107 85 139 * 3 80 * 100 57 ** 124 4 80 * 97 68 * 113 DAS 28 és VAS változások százalékban (változás az 1 Vizithezképest Student´s t-test: *, p < 0.05, **, p < 0.01).

15. A DAS és a CRP első és második vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff DAS diff

16. A DAS és a CRP első és harmadik vizit közötti változásainak összefüggése - SG betegek CRP diff DAS diff

17. A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése -SG betegek DAS diff

18. A DAS és a CRP első és a második vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek CRPdiff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

19. A DAS és a CRP első és a harmadik vizit közötti változásainak összefüggése -CG betegek CRP diff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

20. A DAS és a CRP első és a negyedik vizit közötti változásainak összefüggése – CG betegek CRP diff DAS diff Nincs összefüggés a CRP és a DAS változásai között

21. A fájdalom alakulása a vizitek alatt a két csoportban * p<0,05; ** p<0,01 vs első vizit fájdalom * * ** 1. 2. 3. 4. vizit SG CG

22. RAQol SG CG * * p<0,05 vs 1. vizit

23. Változások a gyógyszerelésben a tanulmány végén SG CG

24. Konkluzió • Vizsgálatunk, mint első tanulmány RA- ban szenvedő betegeknél felveti a sav-bázis egyensúly szerepét a fájdalom és gyulladás adjuválásában. • A komplex beteg gondozás során a reumatológusnak a megfelelő diéta terén is állást kell foglalnia. • Multicentrikus, placebo kontrolált, kettős vak vizsgálatok kivitelezése szükséges.

25. Köszönöm a figyelmet!