Hálózatkezelés, Internet 2. óra

1. Hálózatkezelés, Internet2. óra Előadó: Jánosik Tamás

2. A hálózatok működése • Aszerint, hogy hálózatunkban milyen viszonyban állnak egymással a számítógépek, két típusra oszthatjuk őket: • a szerver(kiszolgáló) gépek általában nagy teljesítményű és tárolókapacitású, folyamatos üzemű számítógépek, amelyek a hálózatba kapcsolt többi gép számára szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek a szolgáltatások különfélék lehetnek, sőt gyakran előfordul, hogy nem egy számítógépen koncentrálódnak, hanem a hálózatban több szerver található, egy vagy több saját funkcióval. • A kliens gépek (munkaállomások) valamely hálózati szolgáltatást vesznek igénybe.

3. Szerver szolgáltatások a fájlszerverek nagy tárolókapacitású számítógépek. Feladatuk a közösen használt állományok, adatbázisok, alkalmazások, levelezés, stb. biztosítása, a nyomtatószerverek végzik a hálózaton keresztüli nyomtatással kapcsolatos feladatokat, a hozzájuk kapcsolt nagy teljesítményű nyomtatók vezérlését, a web-szerverek a belső hálózat számára és a külvilág felé szolgáltatják az Internetes dokumentumokat és végzik pl. az Internetről érkező megrendelések feldolgozását.

4. mail szerver: a felhasználók levelezését kezelő, az elektronikus leveleket fogadó és küldő kiszolgáló gép. DNS (domain name) szerver: Ahhoz hogy az Interneten egy gépet megtaláljanak, a gépek egymást közt egy csak számokból álló IP címet használnak. Ezeket természetesen nehéz fejben tartani, ezért a legtöbb gépnek van egy vagy akár több könnyen megnevezhető, úgynevezett domain neve is. Ahhoz, hogy a domain név alapján az IP cím (vagy fordítva: az IP cím alapján egy domain név) megállapítható legyen, szükség van a DNS szerverekre.

5. Hálózati hierarchia • A tartomány- vagy domain elvű hálózatban mindig van egy elsődleges tartományvezérlő szerver (PDC, Primary Domain Controller), amely a felhasználók beléptetését, a tartományhoz tartozó számítógépek adminisztrációját végzi, lehetővé téve a felhasználók jogainak pontos meghatározását és a távoli gép-felügyeletet. • Helyi hálózatunkban kétféle módon csatlakozhatnak egymáshoz a számítógépek: • A munkacsoport, vagy workgroup elrendezés azt jelenti, hogy a hálózaton levő számítógépeink egyenrangúak, nincs közös felhasználói és számítógép-adminisztráció.

6. Böngészők és típusai • A Web használatához egy ún. böngésző programra van szükségünk. Ez a felület biztosítja számunkra, hogy a Web-en jelenlévő többnyire html formátumú információt élvezhető minőségben, számunkra is érthető formában lássuk.

7. Karakteres böngészők • A karakteres böngészők konzolos felületen futnak, csak HTML és XML tartalmat tudnak értelmezni, rendelkeznek azonban megoldásokkal, hogy grafikákat – vagy egyéb nem szöveges tartalmakat – lementsenek illetve külső program segítségével megjelenítsenek. Sebességük általában nagyobb, mint grafikus társaiké, mert a grafikai elemeket nem – és így a reklámokat sem – töltik le, ez egyes esetekben (pl. kutatómunkáknál) rendkívül hasznos lehet.

8. Ezekkel az eszközökkel vakok is viszonylag könnyedén böngészhetnek az Interneten, mert a sima szöveg könnyedén átalakítható kimondott szavakká vagy braille írássá. Ezek a böngészők minden elterjedtebb számítógéprendszerre megtalálhatóak. • ELinks • Links • Lynx • w3m

9. Grafikus böngészők • A grafikus böngészők használatának előfeltétele egy grafikus felület, GUI vagy egy grafikus operációs rendszer. • Ma ilyen típusú böngészőket használnak túlnyomó részben. Ezek az alkalmazások képeket, videókat, más alkalmazásokat (pl. Java) képesek önállóan, vagy úgynevezett beépülők(pluginek) segítségével megjeleníteni, futtatni.

10. A legnépszerűbb grafikus böngészők:

11. Fontosabb fogalmak • Azt a folyamatot, amikor egy távoli számítógépről fájlt mentünk a saját számítógépünk háttértárára, letöltésnek nevezzük; feltöltésnek nevezzük, ha a folyamat fordított irányban zajlik, és mi töltünk fájlt mások gépére. • A weblaphoz tartozó fájl formátuma többnyire HTML. A HTTP tartalom és az URL használatával a webfejlesztők képeket, animációkat, mozgóképeket és hangokat ágyazhatnak be vagy tehetnek elérhetővé a weblapokon. • HTML - HyperText Markup Language, különleges leírásokat használó nyelv, amely hiperhivatkozásokat is tartalmazó Web-dokumentumok készítésére használunk. Nem programozási nyelv, hanem szabályok összessége.

12. A modern böngészők kiegészítők révén képesek különböző programozási nyelveken írt kódokat, végrehajtani, ezáltal látványosabb tartalmat jeleníthetnek meg; ilyenek a Flash, Java stb. nyelvek. • A lapokat a böngésző az URL (Uniform Resource Locator = Egységes erőforrás-azonosító) segítségével találja meg, mely a lap címét jelöli. Az URL a címhez tartozó protokollal kezdődik, például a http: a HTTP protokoll jelölése. Sok böngésző több más protokollt is támogat, mint például az ftp: az FTP protokollhoz.

13. Az FTP: • A File Transfer Protocol, vagy rövid nevén FTPTCP/IP hálózatokon – mint amilyen az internet is – történő állományátvitelre szolgáló szabvány. • Gyakran van szükség arra, hogy valamilyen állományt hálózaton keresztül töltsünk le saját gépünkre, vagy egy állományt mások számára hozzáférhetővé tegyünk. Erre alkalmas az FTP, ami lehetővé teszi a különböző operációs rendszerű gépek között is az információcserét. A világon nagy mennyiségű információforrás áll rendelkezésre, melyek letöltése ilyen módon megvalósítható.

14. Manapság az FTP kezdi elveszíteni a jelentőségét a peer-to-peer protokollokkal (kliens-kliens kapcsolat) szemben, ugyanis bár az FTP protokollt fájlok letöltésére tervezték, a szervert nagyon leterheli, ha nagy méretű fájlt egyszerre sok kliens felé kell kiszolgálnia, ilyen feladatokra a fájlcserélő programok által használt eljárás sokkal alkalmasabb.

15. WWW (World Wide Web) A WWW, a „világméretű pókháló” elterjedésével szűnt meg végleg az Internet a számítógépes szakma kizárólagos birodalma lenni, és ezáltal az Internet nemcsak belépett a „közönséges” emberek életébe, de minden bizonnyal a televíziózáshoz hasonló életmódváltozást is okoz. Az Internet használóinak ma már nagy többsége a Web használója, sokszor kizárólag a Web használója.

16. A WWW a XX. század végének legnagyobb üzlete is egyben: már ma is minden valamirevaló cég képviselteti magát az Interneten. De a WWW lehetőség a magánember és a külvilág újszerű kapcsolatára is: a privát homepage (honlap) hatása olyan, mintha az egész világnak névjegyet adhatnánk, de névjegyen nem csak a legfontosabbak, hanem minden szerepelhetne, amit szeretnénk, ha tudnának rólunk.

17. Mi a WWW átütő sikerének, a pofonegyszerű használattal egybekötött hatalmas hatékonyságnak titka? A web dokumentumok túlnyomó többsége az ún. HTML nyelven (Hyper Text Markup Language) íródik, így jön létre a hypertext. A hagyományos írott szöveg linearitása sokszor zavaró, ha a szöveg kulcsszavai mentén szeretnénk tovább-, ill. oda-vissza lépni, a tartalomjegyzékből rögtön, tengernyi lapozás nélkül a kívánt fejezetre lépni, a szótár, lexikon címszavára egyből odaugrani.

18. A hagyományos könyvek által adott nem túl hatékony és részleges megoldás a lábjegyzet, könyvvégi jegyzetek, névmutatók, az olvasó megoldása pedig a lapozás ill. az, hogy felkel, és egyéb könyvből vagy máshonnan utánanéz a témának, ami felkeltette az érdeklődését. A hypertext esetében a kulcsszó a szövegből kiemelkedik (vagy akár egy kép megfelelő része is lehet), és választásával (legtöbbször csak egy kattintás az egérrel) a kulcsszóról rögtön további információ szerezhető.

19. Kicsit másképp: A világháló az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek.

20. A három szabvány • A Világháló három szabványra épül: • A Uniform Resource Locator (URL), leírja, milyen egyedi „címmel” kell rendelkeznie az egyes oldalaknak; • A hipertext átviteli protokoll (Hyper Text Transfer Protocol,HTTP), megadja, hogyan küld egymásnak információt a böngésző és a kiszolgáló, és a • hipertext leíró nyelv (Hyper Text Markup Language,HTML), az információkódolás eljárása mellyel az oldal sokféle eszközön megjeleníthetővé válik.

21. Köszönöm a figyelmet!