1 / 35

Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia

Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia. Köcséné Dr. Szabó Ildikó 2012. március 30-31. Irodalom. Bagdy Emőke (1997): A pedagógus hivatásszemélyisége : KLTE, Debrecen Boreczky Ágnes (1995): Menni, vagy maradni?-A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 68-78.

jemma
Download Presentation

Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia Köcséné Dr. Szabó Ildikó 2012. március 30-31.

  2. Irodalom • Bagdy Emőke (1997): A pedagógus hivatásszemélyisége: KLTE, Debrecen • Boreczky Ágnes (1995): Menni, vagy maradni?-A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 68-78. • Hegyi Ildikó (1996): Siker és kudarc a pedagógus munkájában. Okker Kiadó, Budapest. • Kimmel Magdolna (2002): A reflektív gondolat gyökerei. Pedagógusképzés, 3. 120-123. • Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. 35-50.o. • Kotschy Beáta (szerk.) (2011):A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger • Köcséné Szabó Ildió (2011): A tanárrá válás folyamatának néhány kognitív tényezője. In: N.Tóth Ágnes (szerk.): Változó professzió, változó tanárképzés.I. Savaria University Press, Szombathely. 128-154. • Meleg Csilla (2003): Iskola és társadalom. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs (Boreczky, Andor, Horváth, Kuczi, Háber)

  3. Irodalom • Mihály Ildikó (2002): A tanári hivatás és a munkaerőpiac. Új Pedagógiai Szemle, 4-5.sz. • Nahalka István (2001): Az oktatás célja. In: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 114-141. • Nagy Mária (1998): A tanári pálya választása. Educatio, 3. sz. 527-541. • Nagy Mária (1994): Tanári pálya és professzionalizálódás. OKI, Bp. • Sallai Éva (1996.): Tanulható-e a pedagógus mesterség? Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. • Szabó Éva, Vörös Anna, N. Kollár Katalin (2004): Tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái. In: N. Kollár, Szabó (szerk.) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. 418-450. • Szabó László Tamás (2000): A „reflektív paradigma” neveléstudományi nézőpontból – Egy fogalom színe és visszája. Pedagógusképzés.1-2.sz., 133-140.o. • Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest. • Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE BTK, Bp. • Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. ELTE. Budapest.

  4. Az egységes tanárképzés jogi környezete • 2005/139. Tv. A felsőoktatásról • 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről • 15/2006. OM rendelet 4.sz. melléklet -a tanári képesítés kimeneti követelményeiről • Folyamatban lévő változások

  5. A kurzus tartalmi kerete • A tanárrá válás, a tanári pályaszocializáció folyamata • A tanári szerep kialakítása és a folyamatos fejlődés • A tanári szerep történeti, társadalmi, pszichológiai, tanuláselméleti megközelítései • A fejlődés egyik lehetséges eszköze a reflexió

  6. A tanárrá válás folyamata • A képzést megelőző időszak • A képzés • Gyakornok (gyakorlatra bocsátott pedagógus) • Diplomás pedagógus • Véglegesített pedagógus • Tapasztalt pedagógus • Kiváló pedagógus • Mesterpedagógus Kotschy Beáta (szerk.)(2011): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger

  7. Pedagógia-pszichológia előkészítő modul 10 kredit / BA

  8. A tanárképzés pedagógiai-pszichológiai óra- és vizsgaterve/MA (40kredit)Alapozó törzstárgyak (kötelező)

  9. Szakmai törzstárgyak (kötelező)

  10. Differenciált szakmai ismeretek:pszichológia • Kötelezően választható (1-1) • Első félévben (1 kredit, 0/30, aláírás) : csoportépítő-, Gordon-, konfliktuskezelő tréning • Negyedik félévben(2 kredit, 0/30, gyj.): Tanulás és motiváció pszichológiája, A személyiségfejlődés zavarai, Az iskolai kommunikáció pszichológiája, A családi nevelés pszichológiája, Iskolai mentálhigiéne

  11. Differenciált szakmai ismeretek:pedagógia • negyedik félév: 0/30, 2 kredit, gyj. • 1 tanegység felvétele kötelező: Tanári szerepkészlet, Interkulturalitás és multikulturalitás, Tantervelméletek, Reflektív pedagógia • 2 tanegység felvétele kötelező: Inkluzív iskola, Tanulásmódszertan, Differenciáló pedagógia, Az e-learning elmélete és gyakorlata

  12. Szabadon választható tanegységek:pszichológia • A harmadik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, gyj., 1 kredit • Humor a tanításban • Pszichológiai esetmegbeszélés • Iskola és nevelés a művészetek tükrében

  13. Szabadon választható tanegységek:pedagógia • A negyedik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, 1 kredit, gyj. • Az osztályfőnöki szerep, Pedagógiai esetmegbeszélés,Konfliktuspedagógia,Fejleszőpedagógia, Tehetségpedagógia, Gyermek – és ifjúságvédelem, Tanórán kívüli pedagógiai tevékenység, Bentlakásos intézmények pedagógiája, Pedagógiai kommunikáció, Egészségfejlesztés, Kritikai gondolkodás

  14. Iskolai gyakorlat:a szakmai törzstárgyak között (hospitálás)(gyakorló iskolában)

  15. Gyakorlati képzés • Szakterületi iskolai gyakorlat; szaktanszékek felügyelete alatt (csoportos tanítási gyakorlat) a gyakorló iskolában • Összefüggő iskolai gyakorlat; a PSzK szervezésében, partneriskolákban http://pszk.nyme.hu/pedagogus-mesterkepzes-oesszefuegg-gyakorlata - blokkszeminárium - portfólió

  16. A szerep • Pszichológia: • Személyiség – velünk született alkat • Mit látunk? Kit ismerünk meg? Mi a tanult? • Szerep felől közelíthető a személyiség • Kompatibilis-e az „én”-nel? • Szociológia: • A szocializáció folyamatában elsajátított normák, viselkedésformák

  17. Történeti változások • A századfordulón • Sokszínűség: származás és szerepek • Egységesség: individuum, műveltség, szakszerűség, hasznosságtudat, szilárd értékrend, tolerancia • Húszas-harmincas évek • Trianont követő értékzavar • Politizálódás (1825. a porosz tanárok nyugdíja) • Szerep és személyiség elkülönülése, szaktanári attitűd • A társadalmi szerep szűkülése – intézményi szerep • Bürokratizálódás • Műveltség

  18. Történeti változások II. • A háború után • A szellemi források szűkülése • A műveltség magánügy • Töredezett kultúra és hagyomány • További politizálódás – agitátor, mozgalom • Az individuum nem fontos • Szakszerűség – végrehajtás

  19. Történeti változások III. • Hatvanas-hetvenes évek: • Részleges megújulás: szociológiai, pszichológiai, közgazdasági eszmecserék • Kevesebb politikai szerep • Erősödő szaktanári szerep • Ismeretterjesztő hivatalnok • Boreczky Ágnes (1993): Egy letűnt világ árnyai. Új Pedagógiai Szemle, 10.sz.,47-53.

  20. A társadalmi tekintély(Max Weber ) • Tradícionális (orvos, jogász) • Szokásjogon alapszik, szaktudás • Bürokratikus • Jogi, hivatali eszközökkel fenntartott • Karizmatikus • Személyes képességekre támaszkodva

  21. A rendszerváltás után • Megszűnt a végrehajtó szerepkör • Helyi ped.program, tanterv • alkotó, kreatív, kutató • Szabad, független értelmiségi-e a pedagógus? • Az oktatói-nevelői szerepkörök szétválása • Értékválság, pluralizmus, globalizáció • A modellnyújtás egyoldalúsága, a női nem túlsúlya • Professzionalizáció szükségessége (önálló, autonóm lény, kreativitás, műveltség, erkölcsi tartás…)

  22. Professzió • „kvázi professzió” (Gerevich József): szakadék az aspirációs szint, az autonómia – és a valós függő helyzet között • Professzió (Horváth Attila): • Szellemi foglakozások magas presztízsű köre • Magas szintű, hosszú idejű képzés • Saját szabályaik és intézményeik által engedélyezett tevékenység

  23. A tanári szakma - professzió(Bugán Antal) • Szaktárgyi ismeret • Ismeretátadás: személyek közötti bonyolult interakcióban • Megoldása: • egyéni úton, szubjektív ítéleteken alapul • ösztönös, spontán döntések • Szubjektív vélekedés szakmai rangra emelkedik • Tantestületen belül sok szubjektív elmélet • Szülőkkel egy terminológia

  24. Milyen a jó tanár? • „rátermett”, kedves, humoros, megértő…. • Személyiségbeli tulajdonság – nem szakma • A professzionalizálás lehetőségei: • Szakosodás-szakvizsgák • Társintézményekkel való együttműködés • Tudni meddig tart… • Képzés: gyakorlatban is hasznosítható elméletek • Az iskola létezési módjának ismerete • Tantestület: együttműködés, diskurzus

  25. Hivatás • „hivat” – elhivatott, a szolgálat szükségessége • Archetípus (Bagdy): az apostolok „Gyertek, és kövessetek engem!” • Küldetés, kötelesség, a lélekbe oltott hajlam • Kötődés a hivatáshoz: (pontosabb ismeret-biztosabb beválás) • Belső érdeklődés, szubjektív tapasztalat – pályaválasztási motiváció • Szakmai ismeretek, képességek elsajátítása – képzés • Siker, kudarc a pályán – megerősítés/pályaelhagyás

  26. Presztízs – jutalom • Külsődleges – extrinsic • A presztízs elemei: fizetés, elismertség, hatalom • Kiegészítő – ancillary • Pl. munkaidő • Belső – intrinsic • A hivatásszerű pályák jellemzői

  27. Szociológiai jellegzetességek • Helye az értelmiségi pályák között • Presztízs • Képzési idő • Létszám • Rekrutációs bázis • A nemek aránya

  28. Tanuláselméleti megközelítések • Ismeretátadó: • Az oktatás feladata: ismeretek átadása • A tanár feladata kizárólag az ismeretek alapos, szakszerű közvetítése • Művelt, tudós, kiválóan magyaráz • Képességfejlesztő: • Az oktatás feladata a képességfejlesztés • A tanár a fentiek mellett megteremti a gyakorlás feltételeit • Algoritmusok alapos megtanítása

  29. Tanuláselméleti megközelítések II. • Személyiségfejlesztő • A tanítás része a nevelésnek • A tanár segítő, pusztán befolyásoló szerep-a gyermek cselekvése az elsődleges • Konstruktivista • Az oktatás feladata: a komplex kognitív struktúrák fejlesztése • A tanár diagnosztizálja az előzetes értelmezési kereteket • Megfelelő tanulási környezetet alakaít ki

  30. Reflexió „a reflexió tudásunk és vélekedésünk aktív, kitartó és pontos megvizsgálása, a belőlük származó következtetések megfontolásával együtt” (Dewey) „szerepe…lehetővé tegye a párbeszédet a reflektáló személy és a problémás szituáció között.. a szakértő elméleti és praktikus tudására támaszkodva keretbe foglalja a problémát.. segítségével képesek vagyunk ésszerűen választani, döntésünkért felelősséget vállalni.” (Schön)

  31. Értékelés I. • A foglalkozásokon való részvétel: • Mindkét nap foglalkozásain teljes időtartamban részt vettem 4 • A kurzus valamelyik napjának elején/végén hiányoztam -1

  32. Értékelés - csoport

  33. Önértékelés

More Related