Szemiot i ka
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 41

szemiot i ka PowerPoint PPT Presentation


  • 65 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

szemiot i ka. III. ELŐADÁS. A szemiózis – A jelhelyzet A szemiózis fogalma Két szemiózis-koncepció A szemiózis szintjei és dimenziói. 1. a szemiózis fogalma. szemiózis : jelhelyzet vagy jelfolyamat A szemiózis az a folyamat, amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.

Download Presentation

szemiot i ka

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Szemiot i ka

szemiotika


Iii el ad s

III. ELŐADÁS

A szemiózis – A jelhelyzet

  • A szemiózis fogalma

  • Két szemiózis-koncepció

  • A szemiózis szintjei és dimenziói


1 a szemi zis fogalma

1. a szemiózis fogalma

szemiózis: jelhelyzet vagy jelfolyamat

A szemiózis az a folyamat,

amelynek révén a dolog jellé válik – jelfolyamat.


1 1 a szemi zis folyamatai

1.1 a szemiózis folyamatai

  • logikai jelölés – szemiózis

  • nyelvi jelölés – szemiózis

  • szemantikai jelölés – szemiózis

  • kulturális jelölés – szemiózis

    (Voigt: 1977)


1 1 1 logikai szemi zis

1.1.1. logikai szemiózis

S A J Ó

Egy élőlényt

egy fogalommal

helyettesítünk

– egy konkrét élőlény helyett

egy általános kategóriát

alkalmaztunk:

élőlény = kutya

ez a logikai jelölés.


1 1 2 nyelvi szemi zis

1.1.2. nyelvi szemiózis

S A J Ó

A fogalom helyett

egy szót mondunk:

kutya = Sajó

ez a nyelvi jelölés.


1 1 3 szemantikai szemi zis

1.1.3. szemantikai szemiózis

S A J Ó

A szót egy névvel

helyettesítjük:

egyediesítjük

– a név a jelentésnek

egyedi, személyes

vonásait hordozza.

Sajó = „az én borzas

szeleburdi Sajóm”

ez a jelentéstani, értelmi jelölés.


1 1 4 kultur lis szemi zis

1.1.4. kulturális szemiózis

S A J Ó

A kutya egy

folyó nevét viseli:

magyar műveltségi

sajátosság

(macskák nem…

veszettség ellen,

„babona”)

Sajó = Sajó

(kutya)(Tisza mellékfolyója)

ez a kulturális jelölés.


1 1 5 szemi zis jra

1.1.5. szemiózis újra

S A (R G A) (T E N G E R A L A T T) J (A R) Ó


1 2 a jelhelyzet

1.2.A jelhelyzet

  • megváltozik a dolog helyzete – nem önmaga, hanem a viszony számít

  • a viszonylényegűség: ugyanaz a létező egyik viszonylatban dologi identitással, önazonossággal rendelkezik, másrészt viszont más létezők helyébe kerülve

    eltérő (helyettesítő) identitással bírhat


2 k t szemi zis koncepci

2. Két szemiózis-koncepció

  • Peirce szemiózis-felfogása

  • Morris szemiózis-felfogása

    (van több is: Sebeok, Polanyi, Eco...)


2 1 peirce szemi zis felfog sa

2.1. Peirce szemiózis-felfogása

A jelviszony hármas viszony, ami

a jel – tárgy – értelmező

viszonyból tevődik össze.


2 1 1 peirce h rmas jelviszonya

2.1.1. Peirce hármas jelviszonya

a.) állandó dinamikus cselekvési szituáció – kölcsönhatások: jelfolyamat

b.) hármas viszony (háromság):

3 szubjektum A – B, B – C, C – A

- jel

- jel tárgyaközvetett viszony

- jel értelmezője

Tovább nem bontható elemi viszony – háromosztatú logika (trichotomikus)

c.) jel – tárgy – értelmező : jelviszony!


2 1 2 jelekben gondolkod s

2.1.2 jelekben gondolkodás

  • Bármilyen gondolkodási aktus csakis jelek általi gondolkodásként valósul meg.

  • Gondolkodás: szerkezetileg és folyamatszerűségében: jelhelyzet

  • „A gondolt tárgy, a gondolati jelentéstartalom, valamint ennek nyelvi megjelenítése egyazon aktusban képződik és egyazon szerves folyamat mozzanataiként tartoznak egymáshoz.”

  • A hármas jelviszony egyszerre érvényesül: NEM lehet kéttényezős viszonyokra lebontani!


2 2 morris szemi zis felfog sa

2.2 Morris szemiózis-felfogása

Peirce háromosztatú felfogásának továbbfejlesztése

G.H. Mead cselekvéselemzése szerint

(behaviorizmus)


2 2 1 morris s mead sszevet se

2.2.1 Morris és Mead összevetése

Cselekvési szituáció ≈ Jelszituáció

érzéki inger jel (S)

cselekvő - - - cselekvés . . . . tárgy

interpretáló - - - interpretáns (I) . . . deszignátum (D)


2 2 2 a morrisi szemi zis meghat roz sa

2.2.2. A morrisi szemiózis meghatározása

szemiózis:

„három (vagy négy) tényezőből áll: abból, ami jelként szerepel, abból, amire a jel vonatkozik és abból a jel értelmezőjére gyakorolt hatásból, amelynek következtében a szóban forgó dolog a jelértelmező számára jellé válik”

(Veress p. 49)


2 2 3 morrisi jelhelyzet

2.2.3. Morrisi jelhelyzet

Jelölő (S)

Interpretáns (I) Deszignátum (D)

„S D-nek a jele I számára oly mértékben, hogy

I számot vet D-vel S jelenléte következtében.”

JEL


2 2 3 morrisi jelhelyzet p lda

2.2.3. Morrisi jelhelyzet - példa

Mit jelent a fentebbi kijelentés?

mókus hangja (S)

(I) kutya - - - viselkedés mókus (D)

„A mókus hangja a mókus-nak a jele a kutya számára oly mértékben, hogy a kutya számot vet a mókus-sal a mókus hangja hallatán.”

JEL


2 2 4 a szemi zis funkci ja k zvet t s kommunik ci

2.2.4. a szemiózis funkciója: közvetítés (kommunikáció)

  • jelek:

    közvetítő funkciómegmutatkozás

  • minden cselekvési szituáció egyben jelhelyzet is - - - jelfolyamat!

  • ugyanez fordítva is érvényes

    szemiotikai szituáció!


2 2 5 a szemi zis mint megk l nb ztet s

2.2.5. a szemiózis,mint megkülönböztetés

szemiózis:

tárgyhoz való viszonyulás lehetősége

  • tárgy megkülönböztetése a környezetétől

  • viszonyuló ön-megkülönböztetése viszonyulása tárgyától


2 2 5 bis a szemi zis mint megismer s

2.2.5.bis a szemiózis mint megismerés!

jelentésadás:

a megismerés általános formája

- a jelek felismerése és értelmezése

(Polányi)


2 2 6 jeles megkett z d s

2.2.6 jeles megkettőződés

A dologi létezők jelek általi megkettőződése!

  • DE nem határolható el élesen a jelek világa

    és a dologi világ, mint két különálló léttartomány

  • „A két világ között határok állandó mozgásban vannak és átjárhatók. A dologi világból állandóan kiemelkednek létezők azáltal, hogy jelhelyzetbe kerülnek, miközben a jelhelyzetből kilépő létezők visszahullnak a dolgok világába.”

    (Veress: p. 53)


2 2 7 szemi zis felt telezetts ge

2.2.7. szemiózis feltételezettsége

Jel fennállása jelhordozót

Deszignátum jelölt dolgotfeltételez

Interpretáns interpretáló

szubjektumot


2 2 8 jelhelyzetek sokf les ge

2.2.8. jelhelyzetek sokfélesége

I – S – D rendszer: Nincs merev, rögzített jelkapcsolat!

egy S – több D

egy S – több I

több S – egy D

több S – egy I

mindezekhez még: S – S kapcsolat : jel – jel viszony

implicit módon: bármely S – D v S – I kapcsolat :: S – S kapcsolat – a végtelenségig

explicit módon: minden jel viszonyban áll más jelekkel! – ez teszi lehetővé a jelhasználatot, a jelek megértését…

pl. levél, Petőfi


3 a szemi zis szintjei s dimenzi i

3. A szemiózis szintjei és dimenziói

A szemiózisnak több szintje – azaz jelviszony értelmezési fokozata

és dimenziója – azaz jelen belüli elemek egymás közötti viszonyát meghatározó rendszere létezik.


3 1 a szemi zis szintjei

3.1. A szemiózis szintjei

A szemiózis szintjei

– egymásra és egymásba épülnek

  • a szemiózis alapszintje: létezőket relációs tulajdonsággal felruházó folyamat

  • a szemiózis metaszintje: a jelfolyamatot leíró újabb jelfolyamat


3 1 b a szemi zis szintjei kibontva

3.1.b. a szemiózis szintjei kibontva

  • A szemiózis alapszintje: Ez lenne a tulajdonképpeni szemiózis, amiről idáig is szó volt. Ebben az összefüggésben a szemiózis minden komponensének a szemiózison kívüli dologi jellege van.

  • A szemiózis metaszintje: A szemiózis alapszintjére egy újabb jelfolyamat építhető. De magát az alapszintet is jelölhetem egy másik jellel, maga az alapszint is válhat deszignátummá egy újabb S számára. És így tovább a végtelenségig. A szemiózis második szintje úgy viszonyul az első szinthez, mint az első szint a dologi létezők világához. A szemiózisnak ezt a második szintjét metaszintnek, ezt a második jelfolyamatot metaszemiózisnak nevezik. A metaszemiózis lényege a már működő jelfolyamat újbóli leírása.


3 2 a szemi zis dimenzi i

3.2. A szemiózis dimenziói

  • jel – jel viszony:

    formális – szintaktikai dimenzió

  • jel – tárgy viszony:

    jelentés – szemantikai dimenzió

  • jel – értelmező viszony:

    használat (és értelmezés) – pragmatikai dimenzió


3 2 1 szintaktikai dimenzi

3.2.1. szintaktikai dimenzió

Szintaktika!

  • jel – jel kapcsolat formális vonatkozásai : minden jel kapcsolatban áll – RENDSZER!

  • minden jel kapcsolatban áll más jelekkel – potenciális

  • minden jel elsődlegesen önmagával áll kapcsolatban: JEL :: eleve kapcsolat – min.


3 2 2 szemantikai dimenzi

3.2.2. szemantikai dimenzió

Szemantika – Mit jelöl a jel? Minek a jele a jel?

  • A jel referenciája – ugyanazon folyamat két aspektusa!

  • deszignátum – jelentéshordozó funkció: a jel egy jelentéstartalmat jelent – deszignál

  • a jelnek jelentése van

  • denotátum – jelölő funkció: a jel egy dologi tárgyat jelöl – denotál

  • a jelnek dologi tárgya van

    Jelentés nélküli jel nem jel, csupán csak a jel szintaktikai lehetősége!


3 2 3 pragmatikai dimenzi

3.2.3. pragmatikai dimenzió

Pragmatika – jelértelmezés és jelhasználat

  • kommunikáció folyamata - - - hermeneutikai vonatkozás!!!


3 3 dimenzi k sszef gg se

3.3. dimenziók összefüggése

„A szemiózis dimenziói egymásba épülnek: a szintaktikai értelemben lehetséges jel szemantikai értelemben valóságossá válik azáltal, hogy jelentéstartalommal telítődik, pragmatika értelemben pedig működőképessé válik, amennyiben jelként fogják fel és jelként használják.”

(Veress: p. 59)


3 4 m s dimenzi k

3.4 más dimenziók


3 5 1 m s elm letek ujlaki

3.5.1 más elméletek (Ujlaki)

1. A jelek funkciója nem csupán a kommunikáció, az ismeretközlés, hanem a jelek kulcsszerepet játszanak az emberi megismerésben.

2. A jelek a megismerés eszközei, ezért osztályozásuk során nem indulhatunk ki a jelek önmagában vett tulajdonságaiból, hanem használatukban kell megragadni őket.

3. Az elme számára az egyik tárgy a másik jelévé válhat.

4. A jelek nem tükrözik a valóságot.

5. A jelek által hozzuk létre elménk tárgyait.

6. A jelek elme-függő létezők.


4 1 k dok

4.1 kódok


4 2 szintagm k s paradigm k

4.2. szintagmák és paradigmák


3 5 1 m s elm letek ujlaki1

3.5.1 más elméletek (Ujlaki)

1. A jelek funkciója nem csupán a kommunikáció, az ismeretközlés, hanem a jelek kulcsszerepet játszanak az emberi megismerésben.

2. A jelek a megismerés eszközei, ezért osztályozásuk során nem indulhatunk ki a jelek önmagában vett tulajdonságaiból, hanem használatukban kell megragadni őket.

3. Az elme számára az egyik tárgy a másik jelévé válhat.

4. A jelek nem tükrözik a valóságot.

5. A jelek által hozzuk létre elménk tárgyait.

6. A jelek elme-függő létezők.


3 5 2 m s elm letek ujlaki

3.5.2 más elméletek (Ujlaki)

7. A képzelet és az érzékek által létrehozott jelek szerepe a megismerésben ugyanolyan jelentős mint az intellektus jeleié.

8. Az emberi és az állati jelhasználat eltérése elsősorban a mesterséges jelek mesterséges mivoltának felismerésében gyökerezik.

9. A társadalmi, kulturális jelhasználat feltétele az érzéki, természetes tárgy-jelek felismerése, s erre épül a mentális jelek használatának képessége.

10. Az emberi jelhasználat során az elme hallgatólagos, képzeleti, észleleti területe összekapcsolódik az intellektuális műveletekkel, tehát az explicit tudás területével.

11. A természetes és a mesterséges jelek szembenállása nem állandó: a természetes jelekről adott kontextusban felismerhetővé válik, hogy mesterségesek, míg fordítva az eredetileg mesterséges jelek lesüllyednek a hallgatólagos tudás területére, és így természetessé válnak.


K nyv szet forr sok

Könyvészet, források:

FÜLÖP Géza: Az információ, Budapest-ELTE, 1996 (II), 112-115

HORÁNYI Özséb – SZÉPE György: A jel tudománya. Szemiotika, General Press, 2004 (II)

MORRIS, Ch. William: A jelelmélet megalapozása (in HORÁNYI)

PEIRCE, Charles Sanders: A jelek felosztása (in HORÁNYI)

VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999

VOIGT Vilmos: Bevezetés a szemiotikába, Loisir, 2008, 15-24, (Gondolat, 1977)

UJLAKI Gabr.: A jel és a megismerés, Polanyiana

1993.3/3.70-85.http://www.kfki.hu/chemonet/polanyi/


  • Login