Világváros születik: Budapest

1. Világváros születik:Budapest

2. A dualizmus fellendülése a leglátványosabb eredményeket Budapesten érte el. 1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre a főváros. •  Lakosainak száma hatalmas mértékben növekedett. A XX.század elejére megközelítette az egymillió főt. • A magyar kormányok Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét koncentrálták Budapestre például adókedvezmények és középítkezések formájában. Többek közt ekkor épült a budai Várpalota és a Parlament.

3.  A város fejlesztése érdekében létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Így a város arányosan és gyorsan tudott fejlődni. Budapest belső övezete egységes eklektikus stílusban épült.

4. Budapest városszerkezete:Elkülönültek a különböző funkciójú városrészek: üzleti és igazgatási negyed, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok. Modern nagyvárossá vált a középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai révén.A Nyugati pályaudvart a méltán híres Eiffel iroda tervezte.

5. Nyugati pályaudvar akkor

6. Nyugati pályaudvar most

7. Hídak:Lánchíd - 1849Margit híd - 1876Ferenc József (ma Szabadság-híd) - 1896Erzsébet híd - 1903

8. Lánchíd • Akkor • Most

9. Margit híd • Akkor • Most

10. Ferenc József híd (Szabadság-híd) Régen

11. M • O • S • T

12. Erzsébet híd • Régen

13. Most

14. A városiasodás Az iparosodással, a mezõgazdaság tõkés átalakulásávalegyütt járt a városiasodás. A dualizmus korában a városilakosok száma 98%-kal, míg a falun élõké csupán 26%-kalgyarapodott. A városokban emeletes lakóházak és középületek nõttekki a földbõl. Ezekben az évtizedekben épültek a városközpontokban máig álló pályaudvarok, szállodák, városházák,kórházak, iskolák és a tehetõs polgárok villái. Kezdték ki-építeni az út- és csatornahálózatot, a víz- és gázvezetéket is.A nagyobb városokban a századforduló után már villamosközlekedett, és villannyal világították az utcákat.E viszonylag nagy városok (egyetlen vidéki városban semlaktak százezernél többen) váltak a környék színházi, irodalmi és egyleti életének központjaivá (például Pozsony,Kassa, Arad, Gyõr, Debrecen).

15. Pozsony a századfordulón A kecskeméti városháza

16. Az Országház eklektikus, azaz különböző stílusokat ötvöz (kupola - neoreneszánsz, huszártornyok - gótikus). Az első országgyűléskor csak a külsejét fejezték be az épületnek, a belsejében még javában munkák folytak. Így mondhatjuk, hogy talicskát tologtó munkások közt zajlott az első országgyűlésünk. Az építkezés során csak hazai építőanyagokat használtak fel. • 1904-ben adták át az • Országházat, a magyar • alkotmányosság, az ezeréves • magyar államiság jelképét. • A gyönyörű épületet Steindl • Imre tervezte

17. A Tõzsdepalota a 20. század • elején. Jelenleg a Magyar • Televízió székháza

18. Ybl Miklós tervei alapján • készült el • az Operaház. 1884-ben • tartották • a nyitóelõadást

19. Budapest az ország központjává válik • Buda, Pest és Óbuda lakóinak száma az átlagosnál is jobban növekedett. 1873-ban „Budapest fõváros” néven egyesült a három város. Budapest a századfordulóra valódi világvárossá, az ország tényleges központjává vált. • A fõvárosban ülésezett az országgyûlés. Itt volt a székhelyük a kormányhivataloknak. Itt építették ki központjukat a legnagyobb pénzintézetek, a kereskedelmi és iparvállalatok. Itt nyíltak meg a legnagyobb színházak, könyv- és • lapkiadó vállalatok. Itt mûködött az ország akkor még • egyetlen egyeteme és a fõiskolák jó része.

20. Várostervezés, városrendezés • Budapest utcaképe megváltozott. Ekkor épült a Nagykörút • és a Sugár út (ma Andrássy út). A házak egyre följebb, há- • rom-, négy-, sõt ötemeletesre magasodtak. Mégis a földszintes és egyemeletes épületek alkották a házak többségét. • A közlekedés fejlõdése is új épületeket, intézményeket • követelt. Ebben az idõszakban épültek a nagy vasúti pályaudvarok és az új hidak a Dunán, melyek valóban eggyé tették a három várost. • Gyorsan haladt az utak kövezése. A tömegközlekedést a • ló vontatta omnibuszok (ahogy tréfásan nevezték: a „zabgõ- • zös”), a sínen futó lóvasúti kocsik, majd a villamosok bonyolították le. A világon másodikként fogaskerekû hegyi

21. Budapest Fejlődése

22. A Szent István körút emeletes • házai, szemben a századelõn • még lakatlan Rózsadomb

23. Pillanatképaz Oktogonról.

24. A Margit hidat 1877-ben • avatták fel

25. A Nagykörúta szennyvízgyûjtõcsatornávalaz 1880-as években

26. 1896-ban Budapesten adták át a kontinens elsõ földalattiját. • A 80-as évekig a lakosság a vizet a kutakból vagy mosásra a Dunából vette. Az ismétlõdõ járványok miatt a századfordulóra a fõvárost vezetékes ivóvízzel látták el, és ki- • épült a csatornarendszer is. • Az elsõ gázlámpák még az 1830-as években tűntek föl • Budapest utcáin, de csak a század második felében váltották föl végleg a petróleumlámpákat. A gázlámpák mellett a • 90-es években megjelent a villanyvilágítás is. • Budapest népessége 1913-ra az elõvárosokkal együtt el- • érte az 1,1 milliót. A falusiak feláramlása is hozzájárult, • hogy ekkorra a fõváros lakóinak nagy többsége magyar • anyanyelvû volt. (A 18. század végén az 50 000 lakos alig • egyötöde, a 20. század elején a milliós város 86%-a volt magyar anyanyelvű.) A 90-es években megjelent az utcai villanyvilágítás

28. Budapest elszakadt a többi, lassabban fejlődő országrészektől. Mivel az erőforrásokat Budapestre koncentrálták az államnak már nem maradt ereje más régiók hasonló ütemű fejlesztésére. Azonban a vidéki nagyvárosokat is érintette a dualizmus. Virágzásnak indult többek közt Pozsony, Kassa, Temesvár, Szeged és Nagyvárad.