Regionális Gazdaságtan 6. előadás 2005. október 28.

1. Regionális Gazdaságtan • 6. előadás • 2005. október 28. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A regionális fejlődés elméletei

2. Harrod-Domar modell: Y = min [ K/κ ; L/λ] Leontieff-típusú fv, adott technológiai szintet feltételezve A termelés növekedési üteme megegyezik a tőkeállomány növekedési ütemével (ez pedig a beruházás növekedési ütemével), de λ=áll miatt a munkáslétszám növekedési üteme a gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

3. Neoklasszikus növekedési elméletek Y = f (K ; L) adott technológiai szint mellett, első fokon homogén termelési fv. K és L tetszőlegesen helyettesíthető  tényezők határtermelékenysége csökkenő f(0;L) = f(K;0) = 0 Egyensúlyi növekedés esetén a tőkeállomány növekedési üteme egyenlő a létszám növekedési ütemével (amely gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent). Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

4. Cél a technológiai haladás hatásának vizsgálata a növekedésre Jelölje „A” a gazdaság tudásbázisát t0 időpontban – amely a „kreatív munkaerőhöz” kötődik („Technika: a társadalom által kitűzött célok megvalósításának a tudomány állása által meghatározott módjai”) Y = K(AL)1- egy főre jutó kibocsátás: y = kA1- ahol: y = Y/L és k = K/L A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLAλAφ Endogén növekedési elméletek

5. A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLAλAφ Ha feltesszük, hogy a meglevő ismeretek hatása az új ötletek kitalálására csökkenő hozadékkal jellemezhető, akkor 0 < λ, φ < 1 Eredmények: a technológiai szint növekedési üteme első sorban a tudás-termelő („kreatív”) munkaerő létszámának növekedésétől függ, valamint a meglevő tudásbázistól. Endogén növekedési elméletek

6. Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben • A kiegyenlítődés a termelési tényezők mobilitás révén jön létre • Növekvő tőkeintenzitás (K/L) mellett a tőke határterméke (dY/dK) csökken a munka határterméke (dY/dL) nő • A termelési tényezőket érékük alapján ellentételezik (K=dY/dK tőkehozadék és W = dY/dL reálbér)

7. Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben • R1 régióban magasabb a tőkehozadék és alacsonyabb a reálbér • R2 régióban fordítva • Egyensúly helyreáll, mert: R1-ből a munkaerő R2-be áramlik (ahol magasabb a reálbér) és R2-bőla tőke R1-be (ahol magasabb a tőkehozadék)

8. A neoklasszikus elmélet nem veszi figyelembe a fejlődéssel együtt járó kummulatív és szinergia hatásokat: Skálahozadék Agglomerációs hatások Technológiai fejlődés következményei Ezen tényezők a prosperáló régiók irányában terelik a beruházásokat, hiszen a dinamikus térségekben nagyobb tőkehozadékot lehet realizálni (ez tehát a gyakorlatban a regionális kiegyenlítődés ellen hat) Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben

9. A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben szokás mérni (felt: az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van) Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.) Regionális fejlődési elméletek

10. A regionális gazdaság elvi működési modellje • Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre • Elsődleges regionális multiplikátor révén a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése • Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt

11. A regionális gazdaság elvi működési modellje 3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma 4. A másodlagos regionális multiplikátor hatás révén nő a helyi (non-traded) szektor 5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetőség nyílik a dinamikus agglomerációs előnyök megerősödésére

12. A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez Alapvető szektorok Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus) A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors bővülésre A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat igényelnek A traded szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k A regionális gazdaság elvi működési modellje

13. Kiindulási alap: a régi gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ (North) Exportjövedelmek Termelési feltételek javítása (pl: infrastruktúra fejlesztése Exportbázis kiszélesítése Helyi keresletre termelő szektorok növekedése Mindez lehetővé teszi az exportstruktúra tágítását → a régió jövedelme erőteljesen emelkedik A térségek eltérő gazdasági adottságai miatt ez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet Az exportbázis kiszélesítésével megindul a jövedelmek körforgása a régión belül Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

14. Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet 1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tőkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik 2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik 3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ

15. A gyakorlatban a bázis és helyi iparágak szétválasztása igen nehézkes A gazdaságfejlesztésben széles körűen alkalmazták A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami segítséggel) Később a hangsúly áttevődött a háttérfeltételek biztosítására Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentős szereplőjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát) Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

16. A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési különbségek kiszélesedése A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a növekedési tényezőkben A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat A fellépő egyensúlytalanságok kummulatív folyamatokat indíthatnak el. Perroux: az újdonságokat megjelenítő ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban A polarizációs elméletek

17. Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül. A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra. A polarizációs elméletek

18. Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre meghatározott törtvényszerűségek alapján történik Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni Rostow ötlépcsős növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó A hatalom a földbirtokosok kezében 2. Átmeneti társadalmak Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők motiválnak Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások A területi gazdasági növekedés szakaszai

19. 3. Modern társadalmak Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át Kialakul egy vagy több vezető ágazat Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények 4. Fejlődés érett szakasza Modern tudomány és tech segítségével az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés 5. Tömeges fogyasztás korszaka A növekedés hordozói a modern technológiák A területi gazdasági növekedés szakaszai

20. A területi gazdasági növekedés szakaszai • Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések) 2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

21. A területi gazdasági növekedés szakaszai • Richardson: polarizációs-decentralizációs modell 1. agglomerációs előnyök jelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom előnyöket kínálnak 4. Megismétlődik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.

22. Innovációkat koncentráló régiók (magrégiók) és a perifériák Egy autoritást alkotnak A centrum és a periféria közötti kapcsolatokat az alábbi összefüggések jellemzik: A centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függőségét A centrum periféria feletti uralmát önerősítő polarizációs mechanizmusok serkentik A hatalmi viszonyok előre nem látható következményei miatt a centrum innovációi előbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok alakulnak ki A döntési hatalom valós decentralizációja is megkezdődik a régi és az új centrumok között Centrum és periféria modellek

23. Kompetitív fejlődéselmélet • Globális verseny • Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a meghatározó • Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök

24. Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján

25. Köszönöm a figyelmet!