Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE Innováció, értékmentés és értékteremtés a GEMARA SK településein Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – Összefoglaló a térségről A(z) Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE területe 44 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 30,072 fő, a városokban élő lakosok száma 5,197 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 30 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 53 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 12 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 50 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 14 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 30,072 Devecser 5,197 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 44 Vaszar 1,684 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Somlóvásárhely 1,189 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 20 Noszlop 1,081 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 7 6 Fő fejlesztési prioritások száma 30 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 4 53 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 50 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,114,097 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 12 • 987,481 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 16 • 1,114,097 • Falumegújítás és -fejlesztés • 7 • 870,000 • A kulturális örökség megőrzése • 4 • 296,253 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 229,500 • Leader vállalkozás fejlesztés • 5 • 158,000 • Leader képzés • Leader rendezvény • 5 • 286,483 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 5 • 133,200 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 40,320 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A települések nagy részének alacsony a népességmegtartó képessége, jellemző a népességfogyás. Helyben kevés a munkahely, a foglalkoztatottak nagy részének alacsony a képzettségi szintje, a magasan kvalifikált szakemberek elvándorolnak. A kistérség versenyképessége és abszorpciós képessége (külső tőkebefektetések vonzása és megkötése) alacsony. A meglévő adottságok (természeti, épített és szellemi örökség) kihasználatlan. • Kedvező természeti adottságok kihasználása, speciális vonzerők megteremtése a turizmus fejlesztése érdekében. A humánerőforrás képzettségi színvonalának javítása. Vállalkozások versenyképességének javítása. A Mikrotérségek kohéziós erejének növelése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke VE – A stratégia alapvető célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósításával vonzó és emberközpontú térségünket az innováció és az adottságainkra épülő folyamatos fenntartható fejlődés jellemzi, ahol az emberek képesek megvalósítani céljaikat életminőségük javítása érdekében. Településeink népességmegtartó képessége alacsony. Helyben kevés a munkahely, a foglalkoztatottak nagy részének alacsony a képzettségi szintje, a magasan kvalifikált szakemberek és a fiatalok elvándorolnak. A helyi vállalkozások nem tőkeerősek. A meglévő erőforrások (természeti, épített és szellemi örökség) alulhasznosítottak. Kedvező természeti adottságainkat speciális vonzerők megteremtésével és a turizmus fejlesztésével kívánjuk az életminőség javításának szolgálatába állítani. A humánerőforrás képzettségi színvonalának javítása, a kisebbség és a hátrányos helyzetű rétegek képzettségi és foglalkoztatási gondjainak enyhítése kiemelt célunk. A vállalkozásokat fejlesztjük, a helyi termékek piacra jutását elősegítjük, így a foglalkoztatás szintje nő. Természeti- és humán erőforrásaink fenntartható használatát szem előtt tartjuk. Különösen a hátrányos helyzetű településeken a közszolgáltatások minőségének javítása, a szociális problémák enyhítése és a vállalkozások fejlesztése a kiemelt cél. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 Az előzetesen elismert helyi közösség településeinek közös jellemzője, hogy egyedi természeti környezetben helyezkednek el (Marcal, Rába, Gerence folyók, Nagy Somlói Borvidék, Somló-hegy, Szélmezei horgásztavak, védett Széki és Meggyes erdő) sajátos mikroklímával. Falusias jellegű életmód jellemzi az itt élőket, akik őrzik hagyományaikat, és hagyományteremtő céllal meghonosítottak olyan rendezvényeket, melyek öregbítik térségünk hírnevét. Több olyan térségi termékkel rendelkezünk, mely a maga nemében egyedülálló. Ilyen a Somló-hegyen termett Nászéjszakák bora, és a Noszlopi Finomságok néven ismert savanyúságok. Építészeti örökségünk közé tartozik a Somlói Vár, és a népi építészet remekei. Szellemi és kulturális örökségünk nagyjai között tartjuk számon Nagy László költőt, akinek emlékháza kortárs alkotóműhely is Iszkázon. Vanyolán Vajda Péter szülőháza emlékeztet reformkori munkásságára. A tüskevári fazekasok bizonyos formái szintén egyedülállóak. A térség kulturális élete nagyon színes, több országos és regionális rendezvénnyel büszkélkedhetünk. A Somlói Napok, a Kiscsőszi Pajtafesztivál, az Ifjúsági Néptánctalálkozó, a Színjátszó Fesztivál, a Karakószörcsöki Lovasnapok már szerepelnek az országos rendezvénynaptárakban, látogatóik pedig az egész ország területéről érkeznek. Jelentős rendezvény a Pápai Agrárexpo és a Rába Hídi Vásár, ahol a helyi termékek széleskörű megismertetésére nyílik lehetőség. A térség településein fejlettségbeli eltérések tapasztalhatók infrastruktúra, humánkapacitás és közszolgáltatások tekintetében. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/2 A GEMARA SK 44 településéből 14 tartozik a Natura 2000 Kiemelt jelentőségű különleges - természetmegőrzési területéhez, ezek a Meggyes és Széki erdő, Marcal medence 6 települése, a Rába 5 települése. Ex lege láp található Mezőlakon. Országos védettségű terület a Somló-hegy. Egyikre sincs fenntartási-fejlesztési terv. Felszíni vizek a Rába, és a Marcal fő vízgyűjtő területe, ide tartozik a Torna patak, a Gerence és a Séd-ek. A Rába vízminőségét az ausztriai ipari tevékenységből kikerült szennyvizek befolyásolják. Vízeróziónak kitett terület 7 településen van. Kiemelten érzékeny vízminőség védelmi terület övezetébe 8 település tartozik. A megye területén már vannak szélerőművek, de a kistérség területén jelenleg nincs. A CO2 kibocsátó üzemek átálltak a biomassza tüzelésre, így a szennyezés nagy mértékben mérséklődött. A nagyforgalmú utak mentén van nitrogén-oxidok kibocsátása. Több vállalkozás tervei között szerepel a megújuló energiaforrások használata. Térségünk változatos földrajzi adottságú terület, kiemelkedően sok természeti érték található. A Ny-Eu-ban jellemzően zárt lomberdőzóna itt ér véget, így a vegetációs zónahatáron nagy élőhely- és fajdiverzitás található. A Somló Tájvédelmi körzetben 87,7 ha fokozottan védett. Jellemző a biológiai élőhelyek sokfélesége. Ökológiai folyosó övezete 2 területen van. A Rába és a Marcal mellékén az öntésterületek üledéke a jellemző. A Bakony nyúlványain márgás és agyagos üledék a talajképző kőzet. Termékenysége változó, a magas talajvízszint, és a kavicsréteg miatti sekély termőréteg vastagság gyakran korlátozza. Sok területen 17AK alatti a szántók minősége. A talajadottságok kedveznek az erdőgazdálkodásnak, a szőlő és bortermelésnek, a gyepgazdálkodásnak. Intenzív szántóföldi növénytermesztésre a pápai kistérség alkalmas. A települési szilárdhulladékok gyűjtése a lakossághoz kihelyezett gyüjtőedényzetben történik. A térség településeiről az ajkai, pápai és győri hulladéklerakókra szállítják a szilárd hulladékot. A folyékony hulladék kezelése nem megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés nincs. Illegális hulladéklerakók találhatók. A kommunális légszennyezés a lakosság, valamint a szolgáltató intézmények által kibocsátott légszennyezésből tevődik össze. A mérések szerint a Kén-dioxid: kiváló; Nitrogén-dioxid: kiváló; Ülepedő por: jó . A gépjármű forgalom nitrogén-dioxid koncentráció kibocsátásának csökkentésére nincs Intézkedési Terv a térségben. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 2/2 A fűtési időszakban még a nitrogén-oxid koncentráció növekedése és a koromképződés jellemző. A természeti erőforrások nagy részét jellemzően a mezőgazdasági ágazat, illetve az erdőb. társulatok használják. Az állami erdők aránya 57%, a magán erdőké 43%. A mezőgazdasági termelést elsősorban kis- és közepes vállalkozások végzik, akik bérlik a termőföldet. Legnagyobb arányban a szántók találhatók, ezt követik az erdőterületek. Gyep rét, gyep legelő, gyümölcsös, szőlőterület és egyéb területek kisebb arányban vannak jelen. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Térségünk nem tartozik a 311/2007 Kormányrendelet alapján a kedvezményezett kistérségek közé. A kistérség településeinek 45%-a (20 település)hátrányos helyzetű a 240/2006 Kormányrendelet alapján. Társadalmi-, gazdasági és infrastrukturális szempontból mind a 20 település elmaradott, az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliségű település száma pedig 5. A 20 településből 12 település lakossága 500 fő alatti, tipikus aprófalvas település. 8 település lakónépessége ugyan meghaladja az 500 főt, de nem éri el az 1000 fős lakosságot. Legfőbb problémáik között szerepel, hogy magas a 60 év felettiek aránya, a fiatalok elvándorolnak. Nincs helyben munkahely és magas az inaktívak és a munkanélküliek aránya. A munkahelyre legtöbb esetben ingázni kell, a távolabbi foglalkoztatók nem alkalmazzák a vidéki munkavállalókat, mert nem tudják, vagy nem akarják az utazási költségeket megtéríteni. Sok esetben elavult lakásokat találunk, amelyek rontják a településképet. Leromlott infrastruktúra jellemzi. Nincsenek vállalkozások. Jellemzőek az elavult közművek, információs és közlekedési szempontból elavultak. Szinte mindegyik település belső perifériás. A természeti erőforrások általában alulhasznosítottak. A kistelepüléseknek gyenge az érdekérvényesítő képessége. A lakosság nagy része alacsony iskolai végzettségű, nem rendelkeznek piacképes szakmákkal. A hagyományos közösségek felbomlottak, a közösségi élet színterei hiányoznak. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 19%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 13% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 13% Építőipar 19% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 5% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 43%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 15% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 43% 5% Építőipar 7% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 1% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 16% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 1.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5% • Változás 2003-hoz képest 1.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Térségünkben a feldolgozó iparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma (52%). A mezőgazdasági ágazatban a foglalkoztatottak 18%-a dolgozik. Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 7,5%. 2003-hoz képest 1,4 százalékponttal növekedett. A regisztrált munkanélküliek állománycsoportonkénti bontásban megfigyelhető, hogy a fizikai dolgozók száma folyamatosan nő, míg nem fizikai dolgozóké csökken. A munkanélküli fizikai dolgozók körében a szakmunkások száma a legmagasabb. A nem fizikai állománycsoportba tartózó munkanélküliek között a felsővezetők, vezetők száma a legalacsonyabb, míg az ügyintéző és az ügyviteli alkalmazottak száma magas. Iskolai végzettség szerint a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai végzettségűek, és a szakmunkásképzőt végzettek számának növekedése figyelhető meg. Nő az érettségivel rendelkező regisztrált munkanélküliek száma is. A nemek szerinti megoszlás tekintetében minden évben a férfiak aránya magasabb, mint a nőké. Életkori megoszlás szerint míg a 45 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya folyamatosan csökken, a 45 év feletti, hátrányos helyzetűnek számítottak aránya folyamatosan nő. A kistelepülésen élő kisgyermekes, és 45 év feletti nők hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon, elhelyezkedési esélyük alacsony. A regisztrált pályakezdők aránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan nő. A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok nem tudnak helyben a képzettségüknek megfelelő munkát találni. A mezőgazdasági ágazatban több helyen (Somló hegy, szőlő-, és gyümölcs termesztés) található szezonális foglalkoztatás, amely nem jelenik meg a foglalkoztatással kapcsolatos adatokban. Ez a szezonban elérheti a 100 fős foglalkoztatást is. 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Devecser székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,810 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 17% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • GALLUS Baromfitenyésztő és Keltető KFT • Devecser • 0124 Baromfitenyésztés • 275 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • Johnson Controls Mezőlak Fémalkatrész Gyártó Kft • Mezőlak • 2956 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 250 3 • BOCK Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft • Noszlop • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 230 4 • "Táncsics" Mezőgazdasági, Kereskedelmi és szolgáltató Zrt • Dabrony • 0121 Szarvasmarha-tenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 220 5 • AGROPRODUKT Mezőgazdasági, Termelő és Értékesítő Zrt. • Marcaltő • 0141 Növénytermelési szolgáltatás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 191 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • TRANSPAC-Hungary Kereskedelmi, Szolgáltató és Ipari Kft • Somlóvásárhely • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • 180 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • DGA Gépgyártó és Atomatizálási Kft • Devecser • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 159 8 • Nemesszalóki Mezőgazdasági Állattenyésztési, Növénytermesztési, Termelő, Szolgáltató Zrt • Nemesszalók • 0124 Baromfitenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 112 9 • Leier Hungária Építőanyaggyártó Kft • Devecser • 2640 Égetett agyag építőanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 107 10 • Czirók Ipari és Szolgáltató Kft • Kerta • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 86 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 A begyűjtött adtok alapján 114 db vállalkozást ismerünk. 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozás nincs a térségben. 200 fő fölötti foglalkoztató csupán négy van. A Gallus Kft Devecseri székhellyel működik (212 fő), telephelye Bakonypölöskén (59fő), és Oroszi (4 fő)településen van. Az Agroprodukt Kft székhelye Pápán található, de a térségben Marcaltőn (90 fő), Marcalgergelyiben (81 fő), és Külsővaton (20 fő) jelentős létszámot foglalkoztat. 50 és 200 fő között 18 vállalkozás foglalkoztat. Jellemző az 5 fő és az ez alatti foglalkoztatás, ez 37 szervezet esetében igaz. Az 5 fő alatti foglalkoztatók általában mikro-vállalkozások, de több esetben előfordul, hogy a településen az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató. A mikro-vállalkozások általában tőkeszegények, fejlesztésre nincs forrásuk. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektoron belül található, a legnagyobb foglalkoztató pedig a feldolgozóipar. A szálláshely és vendéglátás szektor szerinti részesedése alacsony, mindössze 2%. A térségben sok olyan vállalkozása található, akik idényjellegű foglalkoztatást végeznek. A vállalkozások nagy része elavult, korszerűtlen technológiával rendelkezik, a hozzáadott érték növelési nehézségekbe ütközik, és a foglalkoztatás bővítését sem tudják megvalósítani. A termékek nagy részének kicsi a piaca, a piacra jutás elősegítésére hiányoznak információk, és az ezt segítő szervezetek. A térségben jelentős a megváltozott munkaképességűek, és a mozgáskorlátozottak foglalkoztatására létrejött szervezetek tevékenysége. Több építőipari cég jelentős tőkével bír. Térségünkben jelentős az egészségügyi ágazatban tevékenykedő intézmények foglalkoztatása. A dobai Pszichiátriai intézmény jelenleg 110 fő részére biztosít munkát. 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Sporttal kapcsolatos tevékenység 24 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 18 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 5 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 4 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösség területén 113 civil szervezet működik. Tevékenységi körüket tekintve sporttal kapcsolatos (24), szabadidővel kapcsolatos (18), településfejlesztéssel kapcsolatos (19) területen működnek. A kistelepüléseken általában falufejlesztésre létrejött alapítványi, közalapítványi formában működnek non-profit szervezetek, illetve sok településen sporttevékenységre létrejött egyesületek. Jelentős a szabadidős-, illetve a kulturális tevékenységet végző szervezetek száma. A non-profit szervezetek működésének legjelentősebb „haszna”, hogy lehetőséget teremtenek a helyi szereplők demokratikus bevonására, mely során az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a teljes állampolgáriság, az autonómia alapján tudást és tapasztalatokat szereznek. A térség legjelentősebb civil szervezetei közé a Somló Borút Egyesület, melynek tagsága közel 500 főt számlál. Érdekérvényesítő képességük magas, jelentős lobbi-tevékenységet folytatnak célkitűzéseik elérése érdekében. Informális és formális csatornákon valósítják meg az információáramlást nagy hatékonysággal. Székhelyük Devecserben van. A kiscsőszi székhelyű z Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület a térség szellemi hagyományait hivatott újjáéleszteni, és megismertetni az itt élő emberekkel. Mivel a településekhez kötődő identitástudat szinte minden emberben nagyon erős, ezért a szervezet rendezvényei, vagy egyéb tevékenysége során szintén sok, fejlesztésben érdekelt szereplőhöz jut el. A faluvédő és szépítő tevékenységet folytató egyesületek, alapítványok nagy jelentősséggel bírnak a megoldási javaslatok társadalmasítása szempontjából. Várkesző, Nyárád, Gecse, Mezőlak, Malomsok, Nemesszalók, Külsővat, Tüskevár települések civil szervezeteinek tevékenységére számítunk. A Somló-hegy Alapítvány a Somló környéki települések polgármestereit fogja össze, de az elmúlt évben csatlakoztak hozzá a kistérség városai is. Érdekérvényesítő képességük magas, a helyi írott és elektronikus médium tudósít tevékenységükről. Jelentős érdekvédelmet valósít meg a Veszprém Megyei Mozgássérültek Egyesülete és a Nagy Somlói Borvidék Hegyközsége 2000 tagjával, akik aktívan részt vesznek a fejlesztési tevékenységben. Az esélyegyenlőségi szempontokat szem előtt tartva szoros kapcsolat alakult ki a Devecseri Cigányokért Egyesület képviselőivel, hogy a roma származásúak életminőségének javításában tevékeny szerepet kapjanak. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 962 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,034 30,838 30,568 30,351 30,072 Éves változás -217 -279 -196 -270 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 962 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

26. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 15% 9% 6-7 általános 33% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 4% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térség demográfiai helyzete 1/1 A térség lakosság számának alakulása 2002 és 2006 között folyamatosan csökken. Az összesített lakosságszámadatok alapján a vizsgált időszakban 864 fővel csökkent a települések lakossága, ami 3%-ot jelent. A népességfogyás két alapvető oka, a magas mortalitás, illetve az elvándorlás. 2004-e adatok alapján Adorjánháza, Bakonyszentiván, Dabrony, Devecser, Doba, Egeralja, Egyházaskesző, Kamond, Kemeneshőgyész, Kemenesszerntpéter, Kiscsősz, Malomsok, Mezőlak, Nagyacsád, Somlójenő, Somlóvásárhely, Takácsi, Tüskevár, Vanyola, Vaszar települések esetében negatív a természetes fogyás, és a belföldi vándorlási egyenleg is. A népesség kor szerinti összetétele a 0-2, és 3-5 éves korú népesség esetében megegyezik az országos átlaggal, ami 3-3%. A 6-14 éves korú lakosság száma 3%-al elmarad az országos átlagtól, ami 13%, míg a munkavállalói korú (15-59) lakosság száma 62%, az országos átlag pedig 60%. Az 59 év feletti lakosság aránya (22%) is meghaladja az országos átlagot (21%). Az adatok alapján megállapítható, hogy térségünkben kevesebb gyermek születik, és a települések lakossága elöregedést mutat. A lakosság iskolai végzettségének vizsgálatakor láthatjuk, hogy a nyolc általános iskolai végzettségűek (33%) meghaladják ugyan az országos átlagot (26%), a középiskolai végzettségűek aránya (érettségi nélkül) szintén magasabb az átlagnál (17%), az érettségivel, szakmai oklevéllel rendelkezők aránya azonban már elmarad az átlagtól. (8%-12%) Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (3%) jóval elmarad az országos átlagtól (10%). Megelőző térségi kutatásaink alapján a következő jellemzők írhatók le. A nyolc általános iskolai végzettségűek között magas a funkcionális analfabéták száma, a szakmai oklevéllel rendelkezők között magas arányban vannak olyanok, akiknek nem piacképes a szakmájuk, szakmai és humán kompetenciáik hiányoznak. A magasan kvalifikáltak elvándorolnak a térségből, jellemző a „regionális agyelszívás”. A népszámlálási adatok tekintetében magas a térségben a romaszármazásúak aránya, akiknek életminősége és foglalkoztatási aránya alacsony. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 7 16% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 44 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások • Helyi piac, vásár Oktatás • Középiskola • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Bölcsőde, vagy egyéb gyermekfelügyelet Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Mentőállomás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek • Különleges madárvédelmi terület • Különleges természet-megőrzési terület Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 A kistérség megközelítése közúton és vasúton egyes települések esetében nagyon jó. Az M1 és M7 autópályák viszonylagos jó elérhetősége jellemző. A főközlekedési utak biztosítják a Kelet-Nyugati és az Észak-Déli kapcsolatokat. A kistelepüléseket összekötő utak állapota rossz, a tömegközlekedés nem kielégítő. Minden település rendelkezik vezetékes vízellátással. Az egy km vízhálózatra jutó közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza rendkívül alacsony a térségben. A karsztvíz minősége maradéktalanul kielégíti az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket. A térségben hiányoznak a kerékpárutak, így sok esetben az érdeklődésre számot tartó településekre nem tudnak eljutni a kerékpáros turisták. A pápai kistérség úthálózata sugaras szerkezetű, így gyakran az egymáshoz közeli településeket csak a térség központján keresztül vagy kerülő úton lehet megközelíteni. A Szombathely Budapest 1.sz vasúti fővonal érinti Devecser települést, melyen a TINA hálózat keretében fejlesztés valósul meg. A kultúra, az egészségügy, az oktatás és a közszolgáltatások intézményei infrastrukturális szempontból felújításra szorulnak, nincsenek akadálymentesítve. A településeken a járdák és a felszíni vízelvezetők állapota nagyon rossz, illetve sok esetben balesetveszélyes is. A településkép sok településen eklektikus, a lakosság komfortérzetén szükséges lenne javítani. Hiányoznak a szabadidő eltöltéséhez szükséges helyiségek, helyek, amely a fiatalok helyben tartásához elengedhetetlen lenne. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.15 0.03 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 15% 10% 8% 4% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. Települések főbb jellemzői 1/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Adorjánháza • Község • 485 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.18% • 279,625 • 0.000 • 0.000 Apácatorna • Község • 204 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.08% • 294,160 • 0.000 • 0.176 Bakonypölöske • Község • 420 • 8.90% • 503,663 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bakonyszentiván • Község • 247 • 8.98% • 309,076 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Békás • Község • 206 • 4.41% • 500,764 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Borszörcsök • Község • 437 • 12.06% • 307,081 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dabrony • Község • 424 • 6.30% • 327,192 • 0.000 • 0.028 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

35. Települések főbb jellemzői 2/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Devecser • Város • 5,197 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.48% • 449,316 • 0.000 • 0.000 Doba • Község • 521 • Közszféra • 6.38% • 572,565 • 0.000 • 0.098 Egeralja • Község • 250 • 9.15% • 356,781 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Egyházaskesző • Község • 504 • 3.50% • 401,542 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gecse • Község • 448 • 7.85% • 445,974 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Iszkáz • Község • 404 • 9.73% • 371,834 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kamond • Község • 441 • 7.80% • 309,375 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36. Települések főbb jellemzői 3/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Karakószörcsök • Község • 338 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.13% • 420,064 • 0.000 • 0.355 Kemeneshőgyész • Község • 541 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.10% • 404,011 • 0.000 • 0.000 Kemenesszentpéter • Község • 704 • 6.13% • 559,944 • 0.000 • 0.298 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerta • Község • 698 • 6.29% • 374,394 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisberzseny • Község • 110 • 3.51% • 235,444 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kiscsősz • Község • 135 • 16.25% • 206,084 • 0.000 • 0.141 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kup • Község • 463 • 3.98% • 499,276 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 4/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Külsővat • Község • 813 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.06% • 412,145 • 0.000 • 0.000 Magyargencs • Község • 580 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.85% • 434,142 • 0.000 • 0.000 Malomsok • Község • 585 • 6.38% • 455,316 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Marcalgergelyi • Község • 451 • 6.10% • 452,450 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Marcaltő • Község • 851 • 2.96% • 519,632 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mezőlak • Község • 1,065 • 6.66% • 501,934 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mihályháza • Község • 815 • 6.77% • 500,764 • 0.000 • 0.145 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 5/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagyacsád • Község • 665 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.62% • 421,849 • 0.000 • 0.000 Nagygyimót • Község • 630 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.68% • 436,349 • 0.000 • 0.000 Nemesgörzsöny • Község • 746 • 5.36% • 433,036 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nemesszalók • Község • 1,005 • 6.90% • 494,146 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Noszlop • Község • 1,081 • 5.06% • 518,720 • 0.768 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyárád • Község • 1,003 • 5.73% • 456,074 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Oroszi • Község • 159 • 14.47% • 283,363 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések főbb jellemzői 6/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pápakovácsi • Község • 598 • Közszféra • 4.23% • 422,490 • 0.000 • 0.094 Somlójenő • Község • 329 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.64% • 293,533 • 1.644 • 0.000 Somlóvásárhely • Község • 1,189 • 8.45% • 458,442 • 2.566 • 0.049 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Takácsi • Község • 956 • 8.26% • 419,314 • 0.000 • 0.012 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tüskevár • Község • 604 • 7.03% • 430,367 • 0.000 • 0.136 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vanyola • Község • 628 • 11.86% • 322,828 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Várkesző • Község • 197 • 5.65% • 521,357 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 7/7 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Vaszar • Község • 1,684 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.03% • 494,720 • 0.000 • 0.000 Vinár • Község • 261 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.98% • 446,165 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések egy mondatos jellemzése 1/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Településünkön a közszolgáltatások biztosításához nincsenek megfelelő helyszínek, illetve színterek. A szolgáltatások (pl. orvosi rendelő, polgármesteri hivatal) több épületben kapnak helyet. A közösségi rendezvényeink lebonyolítására nincs helyiségünk, illetve szabadtéri helyszínünk.” • „Marcal és a természeti környezetben rejlő idegenforgalmi lehetőségek kiaknázása (pl. viziturizmus, tanösvények, madár megfigyelő helyek kialakítása). A településen tevékenykedő őstermelők beruházásainak ösztönzése.” • Adorjánháza • „Nincs helyben munkahely. Aprófalvas település. Nincs vállalkozás. A település népességmegtartó képessége alacsony.” • „Foglalkoztatás. Közszolgáltatások minőségének javítása, közintézmények fejlesztése.” • Apácatorna 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 2/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság komfortérzete nem megfelelő (a temetői út nincs aszfaltozva, temetőbe áramszolgáltatás, nincs hűtőkoporsó. A szabadidő eltöltéséhez szükséges helyek rendezetlenek, hiányoznak (játszótér, park). Szennyvízcsatorn hálózat hiányzik. Nincs településrendezési terv, környezetvédelmi program.” • „Népességmegtartó képesség erősítése fiatalok letelepedésének elősegítésével.” • Bakonypölöske • „Munkahelyek hiánya, bűnözők jelenléte, önkormányzat korlátozott anyagi lehetőségei.” • „Szennyvízcsatorna kiépítése, járdák építése pályázati támogatással, meglévő épületek állagának megóvása, szőlőművelés.” • Bakonyszentiván 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 3/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs helyben munkahely. Elvándoroltak a fiatalok. Sok az idős ember. A meglévő szociális alapszolgáltatások minősége javításra szorul.” • „Építési telkek kialakítása, fiatal családok letelepítése érdekében. Ipari terület hasznosítása, munkahelyteremtés céljából. Vállalkozások fejlesztése. Infrastruktúra fejlesztése(vízelvezetés,ívóvíz minőségének javítása, járda)” • Békás • „Magas a munkanélküliség, nincs helyben munkahely, különösen a nagyszámú alacsony iskolázottságú lakosok nem tudnak elhelyezkedni.” • „Közösségfejlesztő technikák segítségével a helyi lakosság identitástudatának erősítése, az alacsonyan képzettek képzési és munkavállalási motivációjának megteremtése.” • Borszörcsök 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 4/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Földrajzi elhelyezkedés rossz, nagy a távolság a városoktól. Nincs munkalehetőség. Rossz a tömegközlekedés. Mezőgazdaság eltartó képessége romlik.” • „Kiépített infrastruktúra a településen. Önkormányzati tulajdonban lévő, közművesített ipari terület léte (2,3 ha), mely alkalmas zöldmezős beruházásokra, munkahelyteremtésre. Szakképzett munkaerő léte.” • Dabrony • „Alacsony a népességmegtartó képesség, a fiatalok elvándorolnak, nő a roma származásúak és időskorúak aránya, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nő, de a gyermeklétszám csökken. Kevés helyben a munkahely, kevés a kereskedelmi, szolgáltató, feldolgozó egység. Az önkormányzat forráshiányos, az intézmények állapota rossz. Illegális használtcikk kereskedés gondokat okoz.” • „Kedvező földrajzi elhelyezkedés, közút, vasút léte, logisztikai alközpont kialakítására alkalmas. Iparvárosok közelsége. Jelentős épített és természeti értékek. Roma lakosság integrációjának lehetősége. Barna mezős beruházásra alkalmas terület léte. Aktív civil szervezetek.” • Devecser 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 5/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A buszközlekedés nem a helyi igényeknek megfelelő. Lakosság korösszetétele: időskorúak száma magas. Csatornázottság hiánya. Somló-hegy közműhálózatának kiépítetlensége. Munkahelyek hiánya.” • „Somló-hegy idegenforgalmi fejlesztése. Borturizmus fejlesztése. Tömegközlekedés fejlesztése Somlói körjárat megszervezésével.” • Doba • „Elöregedés, csatornázottság hiánya, általános települési infrastruktúra, munkahely hiánya.” • „Mezőgazdaság, extenzív állattartás, turizmus.” • Egeralja 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 6/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nem teljeskörű infrastruktúra: kiépítetlen csatornahálózat, rossz minőségű belterületi utak és járdák.” • „Bekapcsolódás a vadászturizmusba. Vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának növelése.” • Egyházaskesző • „Munkahelyek hiánya. Nincs gáz. Elöregszik a település.” • „Szőlőhegyi pincék új funkcióval való megtöltése. Népességmegtartó képesség erősítése a fiatal családok életminőségének javításával.” • Gecse 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 7/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, rossz közlekedési viszonyok, falu lakosságának elöregedése, nem működik iskola és óvoda, nincs posta a községben.A meglévő adottságok (Nagy László Emlékház) kihasználatlansága.” • „Munkahelyteremtés. Tömegközlekedés fejlesztése. Kulturális turizmus kialakítása.” • Iszkáz • „A község földrajzi elhelyezkedése rossz, a munkába járás a közlekedés szempontjából nehéz. Nincs csatornahálózat, az utak rossz minőségűek, a településnek nincs népességmegtartó ereje, a fiatalok elmennek a faluból, a település elöregedik. Belső perifériás település.” • „A pszichiátrai betegek otthona munkalehetőségek biztosít a település lakóinak. A település a Marcal folyó mentén fekszik, szép, csendes környezetben, vizi-, és horgászturizmus, kerékpáros turizmus fejlesztése.” • Kamond 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 8/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs helyben munkalehetőség, kicsi a település népességmegtartó ereje, a fiatalok elvándorolnak.” • „Munkahelyteremtés, mikrovállalkozások létrehozásának elősegítése.Meglévő kulturális rendezvények (Lovasnap) fejlesztése.” • Karakószörcsök • „Kedvezőtlen demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) és a kedvezőtlen infrastrukturális feltételek (rossz közlekedési lehetőség, csatornázatlanság) miatti alacsony vállalkozási kedv.” • „Természeti (megújuló) erőforrások kiaknázása (szél, termálvíz, energianövények). Vállalkozásfejlesztés.Extenzív gazdálkodás elősegítése.” • Kemeneshőgyész 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 9/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs munkahely, a legközelebbi város 25-30 km-re található, a bejárás költséges.” • „Üres önkormányzati épületek új (vállalkozási) funkcióval való megtöltése.” • Kemenesszentpéter • „Nem teljeskörű az infrastruktúra: csatornázatlanság, az önkormányzati utak minősége rossz, jellegtelen a faluközpont.” • „Meglévő vállalkozások fejlesztése a foglalkoztatás bővítés érdekében. Mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése.” • Kerta 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 10/22 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Nincs helyben munkahely. A fiatalok elvándorolnak.” • „Közszolgáltatások fejlesztése. Fiatalok letelepedésének elősegítése.” • Kisberzseny • „A városoktól való nagy távolság, munkahelyek hiánya, lakosság elöregedettsége, fiatalok elvándorlása.” • „Kulturális turizmus fejlesztése,szálláshelyek kialakítása. Meglévő mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése a foglalkoztatás bővítés érdekében.Fiatalok letelepedésének elősegítése. Civil szervezetek kapacitásának bővítése.” • Kiscsősz 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis