Bolyai farkas
Download
1 / 42

Bolyai Farkas - PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on

Bolyai Farkas. „Véghetlen időben véghetlen a természet, véghetlen a világ könyve…”. Albert Einstein. „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”. Tájékozódás. Fizika Kvantumfizika Relativitás-elmélet Csillagászat. Kvantumfizika.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Bolyai Farkas' - ivria


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Bolyai farkas
Bolyai Farkas

  • „Véghetlen időben véghetlen a természet,

    véghetlen a világ könyve…”

Albert Einstein

  • „Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre.”


T j koz d s
Tájékozódás

  • Fizika

    • Kvantumfizika

    • Relativitás-elmélet

  • Csillagászat


Kvantumfizika
Kvantumfizika

  • 1900 dec. 14. Berlin, Max Planck feketetest

  • 1905 Albert Einstein fényelektromos hatás

  • 1913 Niels Bohr posztulátumai

  • 1927 Heisenberg határozatlansági összefüggései:


Relativit s elm let
Relativitás-elmélet

  • 1905 Speciális relativitáselmélet

  • 1916. III. 20. Általános relativitás-elmélet

  • Az Einstein-egyenlet megoldásai

    • 1916 Karl Schwarzschild (1873.X.9. Frankfurt-am-Main - 1916.V.11. Potsdam) szingularitás.

  • Fekete lyukak – gravitációs kollapszus

    • 1783 J.Michell (1724 Nottinghamshire – 1793.IV.21.Thornhill, A)

    • 1789 P.S.Laplace (1749.III.29.Beaumond-en-Auge, Fr – 1827.III.5. Párizs) olyan égitest amelyről a fény nem tud megszökni.

    • 1932 S. Chandrasekhar (1910.X.22. Lahore, India) fehér törpe. Nobel 1983.

    • 1933 L. Landau (1908.I.22. Baku, Or-Az – 1968.IV.1. Moszkva) neutroncsillag. Nobel 1962.

    • 1939 R. Oppenheimer (1904.IV.22. New York – 1967.II.18. Princeton, NJ.) gravitációs kollapszus.

    • J. Wheeler (1911.VII.9. Jacksonville, Florida - ) „fekete lyuk” megnevezés.


Gravit ci i
Gravitáció I

  • Einstein tenzor:

  • Einstein egyenlet:

  • Einstein egyenlete kozmológiai állandóval:


Gravit ci
Gravitáció

  • Schwarzschild (1916) gömbszimmetrikus gravitációs tér:

    metrika:

    Schwarzschild sugár:

    „Elegendően nagy tömeg esetén előfordulhat, hogy a testnek nincs sztatikus egyensúlyi állapota.” (Landau II. 102p). Gravitációs kollapszus, fekete lyuk.


Csillag szat
Csillagászat

  • Mozdulatlan végtelen Univerzum

  • 1826 Heinrich WilhelmOlbers (1758.X.11 Arbergen – 1840.III.2. Bréma, No) „paradoxon”

  • 1912 Henrietta Leavitt (1868.VII.4. Lancaster, Mass. – 1921.XII.12. Cambridge, USA) Változó csillagok (cefeidák, d Kéfeusz)– távolságmérés

  • 1929 Edwin Hubble (1889.XI.20. Marshfield, Missouri – 1953.IX.28. San Marino, Cal. USA) – táguló univerzuma

  • 1965 A. Penzias (1933.IV.26. München) – R. Wilson (1936. I.10. Houston, Texas) háttérsugárzás véletlenszerű észlelése.


Fizikai vil gk p
Fizikai világkép

  • Első megoldások a Világegyetemre

    • 1922 Alexandr Friedmann (1888.VI.29. Sankt Petersburg – 1925.IX.16. Leningrad, Szu) izotróp-homogén világmodell.

  • Táguló Univerzum

    • 1927 Georges Lemaître (1894.VII.17.Charleroi,Bel. – 1966.VI.20.Louvain, Bel.) belga szerzetes

  • Háttérsugárzás

    • 1948 George Gamow (1904.III.4.Odessza,Ukr. – 1968.VIII.19.Boulder, Colorado,USA) orosz disszidens fizikus

  • Egyesített kölcsönhatások

    • 1864 J. C. Maxwell (1831.XI.13.Edinburgh,Skócia – 1879.XI.5.Cambridge, Anglia) elektromos + mágneses = elektromágneses

    • 1967 Steven Weinberg (1933.V.3.New York), Abdus Salam (1926.I.29. Jhang Magian,Pak.), Sheldon Lee Glashow (1932.XII.5.New York) elektromágneses + gyenge nukleáris = elektrogyenge. Nobel 1972.

    • 1973 Murray Gell – Mann (1929.IX.15.New York - ), Fritzsch (München), Leutwyler (Bern), Kvantumszíndinamika. Erős nukleáris kölcsönhatás. Nobel 1969.

    • 1974 Glashow, Georgi A Nagy Egyesítés (GUT) kvantumszíndinamika+elektrogyenge=elektronukleáris

  • A Susy (Szuperszimmetria), Szupergravitáció, Szuperhúr, Mindenelmélete (TOE)Stewen Hawking (1942.I.8.)

    • gravitáció + elektronukleáris = őserő

  • Infláció

    • Alan Guth (1947.II.27. New Brunswich, NJ, USA) 1981 felfúvodó Univerzum.


Gravit c
Gravitácó

  • Fridmann-Robertson-Walker (1935) homogén, izotróp, zárt Univerzum metrikája:?




K lcs nhat sok egyes t se
Kölcsönhatások egyesítése

  • A mai fizika úgy látja, hogy a természetet uraló 4 alapvető kölcsönhatás a hőmérséklet (energia) növekedésével összeolvad, egyetlen szuper- vagy őserővé.

  • Ennek a fordított folyamata játszódott le az Ősrobbanás után.


Az atom szerkezete
Az atom szerkezete

  • A színtöltéssel rendelkező kvarkok (piros, zöld, kék) elektromos töltése az elektron töltésének a töredéke:

  • Up kvark +2/3e.

  • Down kvark -1/3e.

  • A kvarkok körüli zöldes felhő jelöli a ragasztó anyagot a gluonokat.

  • A sárga szín pedig a fotonokat jelképezi.


A kezdet
A kezdet

  • Az Univerzum rettenetes hőségben és sűrűségben született.

  • A teremtéshez kb. ennyi időre volt szükség:


13 7milli rd vvel ezel tt planck ra v ge gut korszak kezdete
13,7milliárd évvel ezelőttPlanck éra vége GUT korszak kezdete

  • Az elemi részecskék létrejötte?

  • A gravitáció kiválik (lecsatolódik) az őserőből és nagyon gyenge lesz.

  • Az elemi részecskék közül kiválnak a gravitációs mező hordozói: a gravitonok és a Higgs bozonok?

  • Ez a sugárzással (bozonok) töltött Univerzum


F zis talakul s
Fázisátalakulás

  • I rendű fázisátalakulás

    Infláció

  • II rendű fázisátalakulás

    Szimmetriasértés


Az infl ci kezdete gut ra v ge elektrogyenge kor kezdete
Az infláció kezdeteGUT éra vége elektrogyenge kor kezdete

  • Az Univerzum elkezdi felfúvódását.

  • Lokális inhomogenitások és anizotrópiák jelennek meg.

  • A sugárzás „csomósodásba” kezd, kialakul a szubsztancia, a fermion típusú anyag.

  • Ebben a pillanatban mindössze 1 kg fermion található az Univerzumban.


Az er s k lcs nhat s lecsatol dik
Az erős kölcsönhatás lecsatolódik

  • Az elektronukleáris erőből lecsatolódik az erős nukleáris kölcsönhatás.

  • Leptonok, fotonok, neutrínók, W+, W- és Zo részecskék, kvarkok, gluonok és megfelelő antirészecskéik szintézise.

  • Eltüntet ill. létrehoz bizonyos egzotikus részecskéket.


Az infl ci v ge
Az infláció vége

  • Miközben galaxis méretre duzzad az Univerzum, hőmérséklete egy pillanatra 0 K-re csökken.

  • Létrejön az abszolút vákuum amely lehetővé teszi az energia „anyaggá” válását.

  • Kb. tonnányi anyag (szubsztancia) keletkezik, ettől újból felforr a Világ.


A gyenge nukle ris k lcs nhat s is lev lik elektrogyenge korszak kezdete
A gyenge nukleáris kölcsönhatás is leválikElektrogyenge korszak kezdete

  • Szétválik a gyenge nukleáris és az elektromágneses kölcsönhatás.

  • Ezzel teljessé válik a ma ismert kölcsön-hatások világképe.

  • A folyamat

    közé esik.


A harmadik szim metria s rt s v ge hadron korszak kezdete
A harmadik szim-metria sértés végeHadron korszak kezdete

  • Ez az elektrogyenge korszak vége.

  • Az elektromos és a gyenge nukleáris kölcsönhatások szétváltak.


Szabad kvarkok elt n se hadron korszak v ge
Szabad kvarkok eltűnéseHadron korszak vége

  • Kialakulnak a nukleonok (protonok és neutronok).

  • Szabad kvarkok többé nem léteznek, nagyon erősen bekötik magukat, azóta nehéz a megfigyelésük.


Lepton antilepton sz tsug rz s lepton ra kezdete
Lepton-AntileptonszétsugárzásLepton éra kezdete

  • Elkezdődik a könnyű elemi részecskék pl. e+ e- anihilálódása, fotonokká történő szétsugárzódása.


A fermionok szubsztancia kialakul sa i
A fermionok (szubsztancia) kialakulása I

  • Az Univerzum egyszerűbb mint valaha.

  • Elemi részecske (fermionok) és sugárzás (bozonok) egyvelege.

  • A gyors tágulás ellenére teljes statisztikai egyensúlyban van.

  • További állapota nem függ attól, hogy mi volt az előtörténete.

  • Azok a részecskék vannak túlsúlyban amelyek küszöbhőmérséklete a mellékelt érték alatt van ezek:


Fermionok ii
Fermionok II

  • Csak a proton és neutron arány változott az előbbiek óta.

  • A protonok javára változik meg az arány mivel ezek a könnyebbek.

  • Továbbra is a:


Nukleoszint zis kora
Nukleoszintézis kora

  • Az Univerzum már annyira hideg, hogy az egyszerű atommagok az ütközés következtében már nem esnek szét, de még annyira forró, hogy a nehezebb elemek magjai folyamatosan jöhetnek létre a magfúzió révén.

  • D, He magok szintézise.

  • Nyomokban megjelennek a magasabb rendszámú elemek magjai.


Fermionok iii neutr n k lecsatol d sa lepton ra v ge
Fermionok IIINeutrínók lecsatolódásaLepton éra vége

  • A csökkenő hőmérséklet miatt a neutrínók kifagynak az előbbi anyaglevesből.

  • Azóta szabadon mozognak az Univerzumban.


Fermionok iv
Fermionok IV

  • A megmaradt elektron – pozitron párok szétsugárzódása.

  • Ez a folyamat felmelegíti egy kicsit az Univerzumot.

  • Még mindig túl nagy a hőség ahhoz, hogy beindulhasson a He magok termelése.

  • Ettől a pillanattól a hőmérséklet értéke csak a fotonokra vonatkozik.


Nukleoszint zis
Nukleoszintézis

  • Az Univerzum elég hűvös ahhoz, hogy a 3-as és 4-es He stabil legyen.

  • A D szoros ezen a hőmérsékleten ellenben még nem nyílhat meg, tehát a nehezebb magok termelése még nem jelentős.

  • A létező részecskék lényegében szabadok.

  • Jelentőssé válik a neutron radioaktív bomlása.


A deut rium szoros r dioakt v szelep a nukleoszint zis kezdete
A deutérium szorosRádioaktív szelepA nukleoszintézis kezdete

  • Beindul a deutérium szintézise amely minden más kémiai elem atommagjának az alapköve, ezáltal lehetővé válik a könnyű magok keletkezése.


A nukleoszint zis v ge
A nukleoszintézis vége

  • Befejeződik a könnyű elemek magjainak szintézise, ezek aránya a mai napig változatlan.


Atomok kialakul sa
Atomok kialakulása

  • A hőmérséklet annyira lecsökken, hogy az atommagok megköthetik az addig szabad elektronokat.

  • Ettől a pillanattól kezdve a fotonok szabadon mozoghatnak az Univerzumban.

  • A Világegyetem átlátszó és sötét lesz.











ad