Idegrendszer

1. Idegrendszer

2. Idegrendszer • Az idegrendszer feladata:   • a szervrendszerek működésének irányítása, összehangolása, a környezethez való alkalmazkodás biztosítása • inger felvétel - inger továbbítás - inger feldolgozás  » ingerválasz létrejötte

3. Idegrendszer • Az idegrendszer alapvető szerkezeti egysége a neuron    • anatómiai egység: minden alkotó eleme egy sejtből fejlődik ki • élettani egység:  a sejt bármely részén kialakuló ingerületi hullám az egész sejten végig terjed • kórtani egység: az azonos területeken lévő neuronok azonos módon reagálnak a kóros behatásokra

4. Idegrendszer • A neuron részei: • idegsejt (neurocyta vagy perikarion):   • nagysága változatos  10-14 μm • általában csillag alakú

5. Idegrendszer • A neuron részei: • sejtmagja: nagy, hólyag alakú     • kromatinban szegény     • több kifejezett magvacskát (nucleolus) tartalmaz    • plazma: jellegzetes festékkel Nissl-szemcsék vagy tigroid rögök mutathatók ki benne     • finom, neurofibrillum hálózatot tartalmaz    

6. Idegrendszer • A neuron részei:  részei a sejttest, a dendritek (apró kitüremkedések a sejttesten), illetve az axon (hosszú, akár méteres hosszúságú nyúlvány). 

7. Idegrendszer • Neuron típusai a) Nyúlványok száma szerint b) Funkciója szerint • Érző • Mozgató • Asszociációs

8. b) nyúlványok: rövid-vagy plazmanyúlvány (dendrit):     • szerepet játszanak az idegsejtek közötti összeköttetések biztosításában

9. Idegrendszer • Ingerület terjedése a neuronon mindig egy irányba, elektromos jelek segítségével Ingerület felvétele – speciális helyen (sejttest, dentrit) ha eléri a küszöbértéket, csak akkor terjed tovább

10. Idegrendszer • A neuron : Az idegsejtben keletkező elektromos impulzus az axonon vezetődik a többi idegsejt felé. A neuronok kapcsolatban állnak egymással a szinaptikus kapcsolatokon keresztül. Ezekben az axon végén található végbunkóból felszabaduló ingerület átvivő anyag viszi át egyik idegsejtről a másikra az ingerületet.

11. Idegrendszer • A neuron : Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az idegrendszer nagyobb részét nem idegsejtek, hanem támasztó-, ún. gliasejtek alkotják, az agyban az idegsejtek és gliasejtek aránya:  A neuroglia sejtek általában kisebbek a neuronoknál, számuk azonban azokét 5-10-szeresen meghaladja, az agy és a gerincvelő teljes térfogatának mintegy a felét teszik ki.

12. Idegrendszer • Neuroglia:  • a) különböző típusú sejtek alkotják                                 • b) feladata: az idegrendszer támasztó eleme    • elfoglalja az elpusztult idegsejtek helyét   • egyes gliasejtek képesek fagocitózisra  »  RES    • szerepük van az idegrostok hüvelyének képzésében    • végzik a vér és az agyszövet elválasztását (vér-agy gát) • Vér-agy gát: normál körülmények között ez a két szemipermeabilis gát védi az agyat és a gerincvelőt a potenciálisan káros anyagoktól, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a gázok és a tápanyagok bejussanak az idegszövetbe. Orvosi szempontból az is fontos, hogy bizonyos gyógyszerek agyszövetbe jutását is gátolja.

13. Idegrendszer •  Az idegsejtek nagyon érzékenyek a külső környezet megváltozására, így az oxigén, a széndioxid, vagy a glükóz koncentrációjának megváltozására. Az emberi szervezet oxigén fogyasztásának körülbelül ötödét az agy oxigén fogyasztása teszi ki. Ez az oka annak, hogy egy akár csak 5 percig tartó oxigénhiányos állapot súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Érdekes, ahogy az agy szabályozza a saját vérellátását. A vérnyomás függvényében szabályozza a kis artériák keresztmetszetét. Alacsony vérnyomás esetén az erek tágulnak, magas esetén pedig csökkenek. Ezzel a mechanizmussal körülbelül stabil szinten tartható az agyi vérátáramlás.

14. Idegélettani alapfogalmak • Membránpotenciál: ionmegoszlási különbségeken alapuló feszültség a membrán két oldalán. Biológiai értelemben a membrán alatt a sejthártyát értjük, a feszültség pedig a sejt belső tere és a sejten kívüli tér között van. Nyugalmi membránpotenciált minden élő sejt mutat, azaz mérhető potenciálkülönbség van a sejtek külső és belső tere között. • Az élő sejtek membránjaiban ionpumpákműködnek. Közülük, a minden sejtre jellemző kálium-nátrium ionpumpák a legjelentősebbek. A kálium-nátrium pumpa egy speciális ATP enzim, amikor a sejt citoplazmájában nátrium-iont köt meg, a sejtmembrán külső felszínén kálium-ion kapcsolódik hozzá. A Na-K pumpa tehát Na+ illetve K+ által aktivált ATP enzim.

15. Idegélettani alapfogalmak • A  pumpa működésének eredményeképpen végül is egységnyi idő alatt pozitív töltésű ionokat veszít és a folyamat jelentősen hozzájárul a membránpotenciál kialakuláshoz. (A sejt a folyamatot “nem azért csinálja” , hogy membránpotenciál alakuljon ki. Ez csak következmény. A sejt ezzel a folyamattal ellensúlyozza a sejtből kijutni nem képes nagyobb méretű molekuláinak ozmotikus hatását, azaz vízszívó erejét.Hiányában a sejtek vizet vennének fel és kidurrannának.)

16. Idegélettani alapfogalmak A külvilágból érkező ingereket a receptorsejtek veszik fel és érzet lesz belőle Hogy lesz az érzetből tudás, tapasztalat? Az agykéreg által, ez az érzőközpontok helye, egy tapasztalatot összekapcsolnak egy információval– ingerre adott válasz: reflex (reflex – érzet – agykéreg) – feltétlen (szopóreflex): öröklött, csak a szükséges inger kell – feltételes (Pavlov): az agykéreg aktív közreműködésére van szükség– az inger a végkészülékekben változást okoz Az inger érkezhet:

17. Idegélettani alapfogalmak • a külvilágból = exteroceptor: pl.: bőrben, szem kötőhártyája, szaruhártyája, változóan helyezkednek el és diszkriminációval határozhatjuk meg • belső szervezetből = interoceptorok • kontakt érintkezéses receptorok: a bőrön • telereceptorok: szem, fül, szaglószerv: távolabbról is érzékeli az ingert

18. A végfácska típusai: a) terminális idegvégződés (más típusú szövettel teremt kapcsolatot):    receptor (ingerfelvevő azaz érző végkészülék): a szervezet szinte valamennyi helyén megtalálhatók     exteroreceptorok: szerepe: a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása

19. Idegélettani alapfogalmak az inger lehet: – mechanikus mechanoreceptor (tapintás, nyomás, feszítés) – kemoreceptorok  (szaglás, ízlelés) fájdalom érzés – thermoreceptorokhőérzékelés – fotoreceptorok fényérzékelés Interoceptorok: – egy része az egyensúlyérző szervben lévő idegvégződés – propioceptorok: testérző receptorai, gyakorlatilag a mechanoreceptorok sorba tartozik (presszoreceptorok is) - izomórsókban, csonthártyában, ízületek környékén, ínakban

20. Idegélettani alapfogalmak visceroceptorok: a zsigerekben található érzőideg végződések, részben a nyomás, részben a kemoreceptorok körében találhatók jellegzetes helyeken fordulnak elő Reflexogén zóna • – kemoreceptorok: olyan végződések amik a vér vegyhatását érzékelik

21. Idegélettani alapfogalmak a reflex: A reflexív: központi idegrendszeri centrum felé inger  receptoron kivált egy akciós potenciált  idegsejt  szomszédos mozgató sejt  akciós felvevő Reflexogén zóna odavezető = afferens szál potenciál  izomsejt vagy mirigy (végrehajtó szerv) végrehajtó = efferens szerv

22. Idegélettani alapfogalmak – R  idegsejt  M  izomsejt – NMJ – a gerincvelői reflex a legegyszerűbb reflexív felfogó végződés végrehajtó szerv belső szervek reflexei a vegetatív idegrendszeren keresztül valósulnak meg kiterjednek gerincvelői szegmensekre a gerincvelő sajátossága hogy a felső szakaszba tartanak az idegpályák, változatosak az összeköttetések reflexidő: felvétel + továbbítás + átkapcsolás ideje + válasz + végrehajtás ideje– felszállópályák: kültakarói kontaktérzések pályái, testérzés pályái– kifáradás: végrehajtásban is jelentkezhet– térbeli falicitáció: ha a küszöb alatti inger kivált egy ingerületet, több helyről jön az inger, összegződik– időbeli falicitáció: időben követik egymást

23. Az idegrendszer felosztása • Anatómiai felosztás • Központi idegrendszer: • Agyvelő • Gerincvelő • Környéki idegrendszer: • Gerincvelői idegek • Agyidegek • Perifériás dúcok

24. Élettani felosztás • Vegetatív idegrendszer • szimpatikus működés • Paraszimpatikus működés • Szomatikus idegrendszer • Mozgató működés • Érző működés

25. Vegetatív idegrendszer • A szimpatikus idegrendszer szerepe : • A szimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a paraszimpatikus idegrendszerével. A szimpatikus idegrendszer elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.

26. Vegetatív idegrendszer • A szimpatikus idegrendszer felépítése • A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. A szimpatikus idegrostok a gerincvelő háti és ágyéki szakaszából erednek, ahonnan a gerinc mellett kétoldalt végighúzódó szimpatikus dúcláncba jutnak. A dúcokban az ingerület átkapcsolódik, innen jut a zsigerekhez. A szimpatikus rendszer érzőrostjai a többi érzőrosttal együtt lépnek be az agyba és a gerincvelőbe.

27. Vegetatív idegrendszer • A szimpatikus idegrendszer hatásai • Vészhelyzetben a szimpatikus idegrendszer egységes egészként kerül izgalomba. Ennek hatására kitágul a pupilla, kiszárad a száj (a nyálmirigyek működésének gátlása miatt), szaporábban ver a szív, emelkedik a vércukorszint, több vér jut az agyba, az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez, éberebbé válik a tudat.

28. Vegetatív idegrendszer • A paraszimpatikus idegrendszer szerepe: • A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a szimpatikus idegrendszerével. Általánosságban szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja. Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.

29. Vegetatív idegrendszer • A paraszimpatikus idegrendszer felépítése • A paraszimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban, az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak. Anatómiailag két fő része van a feji és a keresztcsonti rész. A feji rész vegetatív rostjai az agyidegekben jutnak el végállomásukra, különösen fontos szerepe van a X. agyidegnek, a bolygóidegnek, mely a szíven, a tüdőn kívül beidegezi gyakorlatilag az összes hasi szervet is. A keresztcsonti rész felel a végbél és a nemi szervek vegetatív beidegzéséért.

30. Vegetatív idegrendszer • A paraszimpatikus idegrendszer hatásai • A paraszimpatikus idegrendszer izgalmára létrejövő változások sokrétűek: összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás, lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor és bélmozgások. Több vér jut a zsigerekbe, megindul az emésztőnedvek termelése.

31. Szomatikus idegrendszer:  perifériás idegrendszer része, ami az akaratlagos mozgások vázizmok általi kivitelezéséért (kivéve reflexívek), és a külső ingerek érzékszervi észleléséért felelős (tapintás, látás, hallás). • A rendszerbe tartozik az összes vázizmokhoz, a bőrhöz és az érzékszervekhez kapcsolódó neuron. • A vázizomzatot vezérlő gerincvelői és agyi idegek alkotják. Az agyból az agyalapon 12 pár agyideg lép ki. Ezek között vannak: kizárólag érzékszervi működéseket szolgáló agyideg (hallás, látás, szaglás, egyensúlyozás); tisztán mozgató idegek (külső szemizmok, nyelvizmok beidegzése); „vegyes” funkciójú (érző, mozgató és esetenként autonóm) Pl. „arcideg, háromosztatú ideg, bolygóideg”. A gerincvelőből 31 pár oldalirányú ideg lép ki a gerincvelő egész hosszában (nyak, törzs, végtagok) érző és mozgató beidegzése). • Mozgató működés

32. Szomatikus idegrendszer:

33. A gerincvelő • A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el • Kisujjnyi vastag • Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ • Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak • hártyák burkolják • Az idegek kilépése alapján a szakaszai: • Nyaki • Mellkasi • Ágyéki • Keresztcsonti

34. A gerincvelői idegek • A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak • Szimmetrikus elhelyezkedésűek • Tartalmazzák: • Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér • A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér

35. A gerincvelői idegek • A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg • 31 pár: • 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

36. Gerincvelő • Metszete: Fehérállomány • Axonokból áll – pályák • Felszálló pályák: hátul és oldalt • Leszálló pályák: elöl és oldalt • Központi csatorna • Benne agyfolyadék • Az agykamrákban folytatódik

37. Gerincvelő • Metszete: • Szürkeállomány: • belül, pillangó alakú • Hátsó, oldalsó és elülső szarv • Mozgató és asszociációs neuronok sejttestjei vannak itt

38. Az agyvelő • Részei: • Agytörzs - J • Nyúltvelő - G • Híd - F • Középagy - E • Köztiagy • Talamusz - B • Hipotalamusz - C • Kisagy - H • Nagyagy – A • Kérges test- D

39. Az agytörzs • A gerincvelő közvetlen folytatása • Működésében a gerincvelő fölé rendelt • Szürke és fehérállománya nem különül el – agytörzsi hálózatos állomány • A felszálló érző és a leszálló mozgató pályák is itt haladnak át • Az agykéreg ébrenléti állapotának fenntartásáért felelős

40. Nyúltvelő: • Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés nyelés, hányás, köhögés, nyálelválasztás • A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra) • Híd: • Légzési és keringési központ – nyúltvelői központokat felülszabályozza • Azok működését összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. • Középagy: • Tudat alatti reflexek központja: pupilla-reflex, rágási-reflex, testtartási reflexek

42. A köztiagy • Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány • Thalamusz: (felső rész) • Az érzékszervektől érkező pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya) • Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… • Hipotalamusz: (alsó rész) • Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt • Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin • Dühközpont is itt van

43. A köztiagy Köztiagy térbeli helyzete (piros)

44. A kisagy • Az agytörzs mögött található • Két félteke, felületén tekervények • Szürke és fehérállományra különül, a szürkeállomány van kívül • Kap információt a nagyagy érző-, és mozgatóterületeiről, az agytörzstől és a gerincvelőtől is – mozgáskoordinációs központ • Szerepe: • Célvezérelt mozgások irányítása • Elindult mozgás pontosítása • Egyensúly megtartása

45. A kisagy

46. A nagyagy • Legnagyobb, legfejlettebb agyterület • Agyhártyák borítják • Felszíne barázdált, tekervényes • Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze • Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően • Homloklebeny • Fali lebeny • Halánték lebeny • Nyakszirti lebeny • Szürke és fehérállománya elkülönül

47. Szürkeállomány: • Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg • Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek • Működési egységei a sejtoszlopok • d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van • Fehérállomány: • Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák • Ezek lehetnek: • Felszálló érzőpályák • Leszálló mozgatópályák • Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák • A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák • A fehérállományban is vannak idegsejt csoportok: magoknak nevezzük

48. Az agyidegek • Az agyvelő alapi felszínéről indulnak illetve ide érkeznek • 12 pár van belőlük • 1. és 2. pár nem valódi agyideg • 3.-12. valódi • Nem szimmetrikus lefutásúak • Típusai: • Csak érző- szaglóideg, látóideg, halló és egyensúlyozó • Csak mozgató • Mozgató és érző is • Mozgató, érző és vegetatív – bolygóideg • Mozgató és vegetatív – szemmozgató ideg