Erd ly
Download
1 / 26

ERDÉLY - PowerPoint PPT Presentation


  • 218 Views
  • Uploaded on

ERDÉLY. Határtalanul! 2013. Tágabb értelemben Erdély elnevezés alatt Románia Ny-i részét értjük,16 megye összességét.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' ERDÉLY' - istas


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Erd ly

ERDÉLY

Határtalanul!2013.


Tágabb értelemben Erdély elnevezés alatt Románia Ny-i részét értjük,16 megye összességét.


Szűkebb értelemben Erdély ennek a területnek a középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Itt található a Székelyföld, ahol a legna-gyobb a magyarok aránya.


Erdély írásos történelme középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti, az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon (Hérodotosz-„géták”): az itt élő dákok békés természetű és gazdag nép voltak.

A magyar történetírás szerint a dákok fokozatosan gyengültek, majd eltűntek.

Erdély Dácia provincia néven a Római Birodalom tartománya lett.

Dáko–román kontinuitás elmélet: a román nép a rómaiak és a dákok összeolvadásából jött létre.


Hun magyar rokons g
Hun-magyar rokonság középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti,


Attila halála után középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti, (453) hamarosan széthullott a hunbirodalom.Megkezdődött aviszálykodás Attila kardjáért - a hatalomért. A hunok seregét ellenségeik legyőzték és szétszórták.

Csaba vezér (Inrik) 15.000 hun vitézzel K-re menekült Szittyaország-ba.


Így érkeztek Erdély hegyes-völgyes tartomá középső-K-i („Király-hágón túli”) részét jelenti, -nyába, ahol üldözőik nyomukat veszítették.

Letáboroztak hát, Csaba azonban serege egy részével továbbindult kelet felé,hogy Magor ivadékait segítségül hívja, s visszaszerezze Attilaörökségét.- Én most elindulok tovább, napkeletre - mondotta -,hogy testvéreinkkel együtt térjek vissza.Te pedig addig, jó népem, itt székelj! És ha valami bajtörténne, csak küldjetek utánunk, tüstént itt leszünk.


Attila földjén mindössze 3.000 hun maradt, akik annyira féltek ellenségeik bosszújától, hogy ettől kezdve ki sem merték ejteni a hun nevet, hanem székelyeknek nevezték magukat.


Telt-múlt az idő, akik gyermekként jöttek ide Csabával, ősz hajú, ősz szakállú vének lettek. A békés életet azonban egyszer csak újabbellenség zavarta meg. A nép megint fegyvert fogott, de hiába küzdött hősiesen, az ellenség túlerejével szemben kevésnek bizonyult.- Segíts, Csaba vezér! - kiáltott fel ekkor az égre az egyik öreg.


A kiáltást felkapták a szelek, s vitték napkelet ősz hajú, ősz szakállú vének lettek. felé. Késő éjszakáig folyt a harc, már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt: az égbolt fényes Tejútján egy lovas-csapat jelent meg: Csaba királyfi és vitézei elsöpörték az ellenséget, majd a Tejúton át visszatértek az égbe.


Székely himnusz ősz hajú, ősz szakállú vének lettek.


Erdély 1003-ban vált hazánk részévé. ősz hajú, ősz szakállú vének lettek.

Szent István elfogatja az erdélyi Gyulát. Miniatúra a Képes KrónikábanA királyi megbízott tisztviselőkéntkinevezett vajdák 1199-től tűntek fel.


A mohácsi csatavesztés után hazánk a kettős királyválasztás következtében szétesett. Erdély névleges török fennhatóság alá került, de gyakorlatilag az Oszmán Birodalom vazallu-saként 1526-tól önálló államként létezett.


A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoryak és a Rákócziak több kiemelkedő fejedelmet adtak.


A Rákóczi-szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralom. 1764. január 7-én az osztrákok az erőszakos sorozás ellen tiltakozó székelyek közé lőttek. Több százan meghaltak, s az üldöztetés elől több ezren Moldvába vándoroltak (Madéfalvi veszedelem).


Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés révén Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül.


Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, Magyarország kikiáltotta a függetlenségét. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai megkezdték Erdély, a Partium és a Tiszántúl megszállását.

Az 1918. dec. 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.


Az 1965-ben kezdődő Ceauşescu-diktatúra a sovinizmus (szélsőséges nacionalizmus) fel-erősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani.

Az 1989. december végi forradalom következ-tében a Ceauşescu-diktatúra megdőlt.


Nemzetiségek (szélsőséges nacionalizmus) fel-erősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani.

A magyarság Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). Legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár, ahol ma már a lakosságnak csak 19%-a magyar.


A városok közterein - a magyar állam támogatá-sából - a 19-20. szd. fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át a pusztítást, közöttük Fadrusz János alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű .

Képzőművészet


Erdély híres szülöttei a 19-20. szd. fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át a pusztítást, közöttük Fadrusz János alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű

Bolyai Farkas matematikus

Bolyai János matematikus

Bartók Béla zeneszerző

Dsida Jenő költő

Kölcsey Ferenc költő, politikus és nyelvújító

Kőrösi Csoma Sándor utazó

Kós Károly építész

Mikes Kelemen író


Hunyadi János a 19-20. szd. fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át a pusztítást, közöttük Fadrusz János alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű

Hunyadi Mátyás

Ady Endre költő, újságíró

Apáczai Csere János filozófus, pedagógus

Áprily Lajos költő

Benedek Elek író, „a nagy mesemondó”


Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, író a 19-20. szd. fordulóján számos magyar vonatkoztatású szobor épült. Ezek többségét elpusztították, ledöntötték az 1918-ban bevonuló román seregek. Csak néhány köztéri szobor vészelte át a pusztítást, közöttük Fadrusz János alkotása, a kolozsvári Mátyás király-emlékmű

Sütő András író

Tamási Áron író

Tőkés László református püspök

Wass Albert író

Wesselényi Miklós politikus, az „árvízi hajós”

1838