Download
1 / 37
E N D
1. Kisdedkor
3. Biológiai érés A gyerekek teste a második és harmadik életévükben is gyorsan no, de növekedésük üteme jelentosen lassabb, mint az elso évben. A méretbeli gyarapodáshoz az agy szerkezetében és az izmok idegi vezérlésében bekövetkezo fontos változások társulnak.
A késo csecsemokort meghatározó jellemzok közé tartozik az én-tudat, a módszeres problémamegoldás, a viselkedés akaratlagos vezérlése és a nyelv elsajátítása.
4. Az észlelés és a mozgás összehangolása Az idegrendszer fejlodésének fo következménye, hogy a gyerek egyre inkább képes kontrolálni karja, keze, hólyagja, végbele és lábai izmait, és egyre jobban össze tudja hangolni cselekvéseit észleleteivel.
5. 1. Járás E folyamat dönto eleme a lábmozgások összehangolása a testsúly egyik lábról a másikra helyezésével minden egyes lépésnél.
A járás nem csak a mozgási képesség fejlodésétol függ; azt is megköveteli, hogy a csecsemo folyamatosan ki tudja értékelni például a padló lejtésére vonatkozó látási információt, ahogy a térben halad. Ezt az információt arra használja, hogy testtartását beállítsa és következo lépéseit ahhoz hozzá igazítsa. A járás még felnottkorban is nehézzé válik, ha a vizuális visszacsatolás torzul (elvarázsolt kastély).
A járás csak akkor válik jól integrált tevékenységgé, amikor minden egyes alkotórésze ( függoleges testtartás, lábak váltogatása, testsúlyáthelyezés, a mozgással szerzett érzékleti információk kiértékelése) kifejlodött, és a gyereknek elegendo alkalma van ezeket megfelelo kontextusban összehangolni.
6. 2. Kézügyesség A finom kézmozgások összehangoltsága sokat javul 12 és 30 hónapos kor között.
A 10-12 hónapos csecsemok még csak néhány egyszeru dologra képesek a kanállal, mint például az asztal csapkodása, vagy tálba mártogatás. A kicsit idosebbek már összehangolják a száj nyitását és a kanál odaemelését, de a kanál gyakran már üres mire odaér. A következo megoldandó probléma az, hogy a csecsemok megtanulják az élelem kanálra juttatását, a kanál szájhoz emelését kicsepegtetés nélkül, majd az étel szájba helyezését.
8. 3. Szobatisztaság A gyerek egyre gyarapodó önálló cselekvési készségeinek további fontos eleme az ürítést vezérlo izmok feletti akaratlagos kontrol elsajátítása.
Az élet korai szakaszában az ürítés automatikus. Ahhoz azonban, hogy a gyerekek megtanulhassák ezen izmok akaratlagos vezérlését, a hólyagból és a végbélbol eredo érzopályáknak elég éretteknek kell lenniük, hogy az agykéregbe jeleket tudjanak továbbítani. Ezután tanulhatják meg, hogy ezeket a jeleket az ürítés szükségletével kapcsolják össze.
Azt is meg kell tanulniuk, hogy záróizmaikat megfeszítsék, hogy megakadályozzák, valamint ellazítsák, hogy lehetové tegyék az ürítést. A gyerekek általában legalább 15 hónapos korukig nem képesek az ürítés akaratlagos késleltetésére.
9. A gondolkodás új módja A kisded korú gyermekek gondolkodása minoségileg új szint jeleit kezdi mutatni. Piaget szerint ez a változás jelzi a szenzomotoros szakasz végét. Piaget úgy vélte, hogy az elso négy szakasz cselekvései erosen az „itt és most”-hoz kötodnek.
10. V. alszakasz:harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó) Amíg az elsodleges cirkuláris reakciók a gyerek teste, a másodlagosak pedig a külvilág tárgyai köré szervezodnek, a harmadlagos cirkuláris reakciók a ketto kapcsolatára koncentrálnak.
A gyerekek képessé válnak arra, hogy szándékosan váltogassák cselekvéssoraikat, ami a világ összetettebb felderítését teszi lehetové.
De az V. alszakaszban járó csecsemok még mindig nem képesek cselekvéseik és azok valószínu következményei elképzelésére, gondolkodásuk a közvetlen fizikai környezetükben lévo tárgyak manipulálására korlátozódik.
11. VI. alszakasz: reprezentációk (18-24 hó) A VI. alszakasz elott a gyerekek csak a „jelen” világában képesek cselekedni. Amikor azonban a világot meg tudják újra „jeleníteni” saját maguk számára – vagyis amikor a fejükben képesek azt leképezni, reprezentálni- ,akkor mondhatjuk, hogy igazi mentális cselekvéseket képesek véghezvinni.
Ezután képesek: A jelen nem lévo tárgyak elképzelésére Az éppen nem folyó események utánzására A mintha-játékokban való részvételre És a nyelv használatára
12. A tárgyállandóság elsajátítása Körülbelül 1 éves koruktól a csecsemok már nem követik el az A nem B hibát, vagyis már nem zavarja meg oket, ha a tárgyat eloször az egyik helyre rejtik, majd szemük láttára átteszik egy másikra. Ettol kezdve a tárgyat az új helyen keresik.
A teljes tárgyállandóság eléréséig áthaladnak a csecsemok még egy szakaszon. Ha a gyermek nem látja a tárgy áthelyezését, továbbra is ott keresi, ahol látta és, ha nem találja, könnyen összezavarodik és abbahagyja a keresést.
Piaget szerint a gyerek 18 és 24 hónapos koruk között érik el a tárgyállandóság megértésének utolsó szakaszát. Ettol kezdve az elrejtett tárgy keresése nem szakad meg, ha a tárgyat az egyik helyrol a másikra teszik anélkül, hogy errol tudnának. Addig keresik míg meg nem találják.
13. Problémamegoldás A nem látott tárgyak helyének kikövetkeztetése más problémák módszeres megoldásának fokozott képességével is társul.
A problémák módszeres megoldását a próba-szerencse jellegu kísérletezéssel oldják meg (?). A megoldáshoz csak a sok próba és sok kudarc árán jutnak el. Ez a viselkedés a szenzomotoros idoszak V. alszakaszára jellemzo.
A VI. szenzomotoros alszakaszban érzékei számára közvetlenül nem hozzáférheto információkat használ a probléma megoldásához. Ahelyett, hogy a próba-szerencse tanulás lassú folyamatán menne keresztül, több eseményt is elképzel elore, mielott cselekedne.
14. Játék A 12 és 30 hónapos kor közötti idoszakban az új mentális képességeket tükrözo viselkedések a játék új formáiban is láthatóak.
18 és 24 hónapos kor között eltolódás következik be: A 12-18 hónapos csecsemok ugyanúgy használják a tárgyakat játék közben, mint ahogy a felnottek használják azokat valóban (pl.:szájukba veszik a kanalat). A csecsemokor vége felé azonban elkezdik a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások lennének, mint amik (pl.: megkeverik a „kávéjukat” egy faággal). Ezt szimbolikus játéknak nevezzük, mivel ezekben a játékokban egy tárgy egy másikat helyettesít.
16. Utánzás Egyes pszichológusok szerint az utánzás bizonyos formái már a születéskor jelen vannak, és hogy 9 hónapos korára a csecsemo már késleltetett utánzásra, azaz órákkal korábban látott cselekvések megismétlésére is képes.
Piaget a késleltetett utánzásnak nagy jelentoséget tulajdonított annak igazolásában, hogy a gyerekek gondolkodásában megjelenik egy újfajta mód: a reprezentációs gondolkodás.
A piaget-i érvelés fo eleme az volt, hogy a késleltetett utánzás ugyanabban az idoszakban jelentkezik, mint amikor a szimbolikus játék elkezdodik.
Az utánzás valóban egy olyan kognitív folyamat lehet, amelyben az alkalmazkodás játssza a vezeto szerepet.
17. A kategorizációs képesség fejlodése A tárgyak egy csoportja közös jellemzoinek felismerését kezdetlegesen biztosító képesség az élet elso évében megfigyelheto. A második év folyamén ez a kezdetleges képesség elegendo mértékben fejlodik ahhoz, hogy a gyerekek maguk is képesek legyenek kategóriákat alkotni és használni.
A csecsemokor végére a gyerekek képesek lesznek egy szerre több kategóriát és alkategóriát alkotni, ez a folyamat alapveto szerepet játszik a nyelv elsajátításában és a kisgyermekkorban kialakuló érettebb gondolkodásformákban.
Susan Sugarman kutatásai eredményeként a kategorizációs viselkedésben négy szintet különített el:
19. Az elso szavak Sok gyerek a felnotteket közvetlenül utánozva már 8-9 hónapos korában kimond egy-két szót, az elso, nem azonnali utánzáson alapuló szavak használata általában az elso születésnap környékén jelenik meg.
14 és 18 hónapos koruk között a gyerekek mér képesek néhány tárgyat megnevezni, ha megmutatják nekik, és megkérdezik, hogy mik azok.
21 hónapos korukban viszonylag bonyolult szóbeli utasításokat is képesek végrehajtani.
A legvilágosabb a késleltetett utánzás és a szótanulás közötti kapcsolat; a gyerekek korai szókincsének nagy része szorosan kötodik azokhoz a szavakhoz, amelyeket a felnottek beszédében hallottak.
21. A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlodése Életük második évében a gyerekek mindenütt csupa új és izgalmas dologgal találkoznak. A gyerekeket vonzó dolgok azonban sokszor félelmet is keltenek. Az érdeklodést és a félelmet is korlátok között kell tartani, ahogy a gyerek egyre inkább felderíti és egyre jobban megismeri a világot.
A kíváncsiság és a biztonság egyensúlya az egyik kulcseleme a gyerekek és gondozóik között valamikor 7-9 hónapos kor körül kialakuló köteléknek.
A kötodést Sigmund Freud, Erik Erikson és John Bowlby is igyekeztek megmagyarázni:
22. 1. Sigmund Freud Úgy vélte, hogy a többi élolényhez hasonlóan az emberi lényeket is foként biológiai késztetések (biológiai „drive”-ok) motiválják.
Amikor egy ilyen drive létrejön, az élolény törekszik arra, hogy kielégítse azt a szükségletet, amely azt felkeltette. Az élvezet a drive csökkenésének az érzése, amikor a szükséglet kielégül, és a szervezet a biológiai egyensúly kellemesebb állapotába tér vissza.
Freud szerint az elso személy akihez a csecsemo kötodni fog, általában az anyja lesz, mivel o valószínuleg táplálja és az elso életév a fejlodés orális szakasza.
Freud korai kötodésrol alkotott elmélete nem volt sikeres. Az egyik probléma az volt, hogy a kutatások nem igazolták azt a gondolatát, miszerint a kötodést az éhség-drive csökkentése hozná létre. Emellett Freud elméletébol az következne, hogy a gyerekek függetlenebbül kezdenek viselkedni amint belépnek az anális szakaszba.
23. 2. Erik Erikson Az emberi életutat nyolc stádiumra osztja, melyek mindegyikét egy sajátos,, az egyén által megoldandó konfliktus jellemez.
Erikson szerint a fejlodés elso stádiumában, amely az születéstol durván az elso születésnapig tart, a csecsemoknek a bizalom és a bizalmatlanság között kell kedvezo egyensúlyt találniuk. („Jönni fog az anyukám, ha hívom?”)
Erikson nézete szerint a gyerekek azokhoz az emberekhez kötodnek, akik megbízhatóan kiszolgálják szükségleteiket, és akik a bizalom érzését táplálják benne.
Amint a csecsemo bizalma megszilárdul gondozóiban, általában a második életév folyamán, a gyerek a második stádiumba lép, ás autonómiaigénye megno. Ettol kezdve már nem nyugtalankodik a rövid elválások miatt, mivel megérti, hogy gondozója vissza fog térni.
24. 3. John Bowlby A második világháború után 1950-ben kérte fel a WHO John Bowlby angol pszichiátert, hogy végezzen vizsgálatokat a családjuktól elválasztott és intézetben nevelt gyermekek mentális problémáival kapcsolatban. Különbözo forrásokban hasonló viselkedéssorozatra utaló leírásokat talált.
Amikor a gyerekek eloször válnak el anyjuktól, tomboló félelmet mutatnak. Sírnak, dührohamokat produkálnak, és megpróbálnak kiszabadulni környezetükbol. Aztán az elkeseredettség és depresszió szakaszán mennek keresztül. Ha az elválasztottság fennmarad, és új, stabil kapcsolat nem alakul ki, ezek a gyerekek közömbössé válnak más emberekkel szemben. Ezt Bowlby leválásnak (kötodésre való képtelenségnek) nevezte.
Bowlby szerint a kötodés jól fejlett szabályozórendszer, amely normálisan az elso év folyamán fejlodik ki, hogy „az anya-gyermek párosban dinamikus egyensúlyt teremtsen”. Az anya olyan biztonságos hátteret kínál, amelybol a csecsemo felderíto kirándulásokat tehet, és amelyhez a gyerekek gyakran vissza-visszatérnek, hogy megújítsák a kapcsolatot, mielott újabb útra indulnának.
25. A kötodés mintázatai Mary Ainsworth kidolgozott egy eljárást az anya-gyermek kapcsolat biztosságosságának mérésére, amelyet idegen helyzetnek nevezett el. Az eljárás fo célja annak megfigyelése, mennyire különbözoen reagálnak a csecsemok az idegenekre, amikor az anyjukkal vannak, amikor egyedül hagyják oket, és amikor újra találkoznak az anyjukkal. Ainsworth szerint a különbözo válaszminták különbözo fajta kapcsolatokat tükröznek.
A válaszok három kategóriába sorolhatóak:
27. A kötodési minták változatainak okai Anyai viselkedés Ainsworth szerint az anyák csecsemojükkel szembeni válaszkészségében mutatkozó különbségek eredményezik a kötodési minták különbségeit. Azt találta, hogy azoknak az anyáknak a gyerekei, akik gyorsan válaszoltak 3 hónapos gyerekük sírására, és akik érzékenyek voltak a csecsemo szükségleteire etetés közben, inkább minosültek biztonságosan kötodonek 12 hónapos korukban. Megbízhatóan kimutatható például, hogy a goromba vagy elhanyagoló anyák gyerekei valószínubben lesznek bizonytalan kötodésuek, tehát szorongó /elkerülok vagy szorongó /ellenállók.
28. A gyermek jellemzoi Ainsworth kutatásait egyes pszichológusok bírálták, mivel kizárólag a gondozóra koncentráltak, és elhanyagolták a gyerek szerepét a kötodés kialakításában. Joseph Campos és munkatársai kimutatták, hogy az összhang együttes teljesítmény eredménye: ugyanúgy, ahogy a csecsemonek anyai válaszkészségre van szüksége a normális fejlodéshez, az anyának is fogékony csecsemo kell, hogy gondozói feladatának tökéletesen megfelelhessen.
Kulturális hatások A gyerekek és gondozóik közötti kötodés mintázatát kultúrájuk gyereknevelési szokásai is befolyásolják. Izraeli kibucok ? közösségben nevelkedés ? minden második szorongó /ellenálló Német mentalitás (ideális a független, nem követelozo csecsemo, aki feltétel nélkül engedelmeskedik) ? 49% szorongó /elkerülo Japán családok ? anyák ritkán hagyják gyerekük gondozását másra, így az élmény a csecsemonek, hogy kettesben marad egy idegennel szokatlan és nyugtalanító ? nagy százalékuk szorongó /ellenálló, de egyáltalán nincs szorongó /elkerülo
29. A kötodési minták stabilitása
A kötodési minta stabilitása a gyermek életkörülményeinek stabilitásától függ.
Ha a család munkanélküliség, szegénység, betegség vagy a szülok közötti konfliktus következtében nehéz idoszakon megy keresztül, sokkal nagyobb az esélye, hogy a 12 és a 18 hónapos korban mutatott kötodési minta különbözik.
Amikor a családi stressz magas, a biztonságosan kötodo csecsemok biztonsága csökkent.
A kötodés fejlodésmenete
A gyerekek az egész világon mindenütt, a kulturális hátterüktol függetlenül, figyelemre méltó életkori egyöntetuséget mutatnak nyugtalanságuk kifejezésében, amikor eloször elválnak az anyjuktól.
Az 5 hónapos csecsemok általában nem zavartak, miután anyjuk elment, a nyugtalanság elso jelei körülbelül 7 hónapos korban jelentkeznek.
30. Az Én felfedezése A 2 éves kor körül megjeleno legfeltunobb fejlemény az, hogy a fejlodés külön szálai összekapcsolódva a gyereket egy saját magára mint egyedi lényre vonatkozó új és különleges érzettel látják el.
A gyerekek új fejlodési szakaszba léptek. Azok a viselkedések amik ezt elárulják, több összekapcsolódó elembol állnak:
A felnottek normáira való fokozott érzékenység (a helyes és a helytelen megkülönböztetése); annak a felismerése, hogy meg tudnak ezeknek a normáknak felelni; és az a képesség, hogy önmaguk képesek célokat felállítani, és azokat a felnottek normáihoz mérni.
31. A normák megértése 2 éves kor körül a gyerekek már azokra az eseményekre is érzékenyek, amelyek ellentmondanak annak, „ahogy annak lennie kell”, az ilyen korú gyerekeket már zavarja, ha játék mackójuk muanyag szeme elvész, vagy ha az új ruha szegélye sáros.
Amikor 14 hónaposakat egy játékszobába visznek, amelyben egyes játékok sérültek, úgy tunik, nincsenek a hibák tudatában, és úgy játszanak, mintha minden rendben lenne. A 19 hónaposak azonban fintorogva azt mondják, „Pfúj”, vagy „Javítsd meg”.
A 17 hónaposaknak már az is nehéz, hogy elkezdjenek egy tornyot építeni a kockákból. 20 hónapos korban belekezdenek a feladatba a felnottek által megszabott követelmények szerint, de idoközben eltérítik oket az eszközök és végül inkább saját kedvükre kezdenek játszani. Csak 26 hónapos korban mutatják eloször azt, hogy addig képesek a feladat mellett kitartani, amíg csak ki nem elégítik a felnott követelményeit. De csak 3 éves koruk körül válik ez a fajta önkontroll szabállyá.
32. A célok önmaguk számára való felállításának képességéhez egy újfajta mosoly megjelenése is társul. Amikor a legfelso kockát felteszik a toronyra a gyerek elégedetten elmosolyodik. Kagan ezt a fajta mosolyt büszkeségmosolynak nevezte el.
A gyerekek ebben az idoszakban új módon kezdenek szüleikkel is kommunikálni; aktívan keresik a szüleik segítségét a célok eléréséhez és a normák betartásához. 20hónapos kor körül a gyerekek gyakran elkezdik a felnotteknek megmondani, mit akarnak tolük.
33. Önjellemzés 18 és 20 hónapos kor között, körülbelül ugyanakkor, amikor a gyerekek kétszavas mondatokat kezdenek mondani, saját cselekvéseiket is kezdik megnevezni.
Események két vonatkozását is képesek szavakban leképezni: a felnottek normáit és saját vágyukat, hogy azoknak megfeleljenek.
34. Önfelismerés Az én-tudatról azt szokták mondani, hogy az egyike azoknak a fo jellegzetességeknek, amelyek megkülönböztetik az emberi lényeket más fajoktól, és a 2 éves gyereket a fiatalabbaktól.
A tükörbeli önfelismerés megtanulásának több szakasza van. 3 hónapos kor elott a tükör elé tartott gyerekek kevés érdeklodést mutatnak saját vagy bárki más tükörképe iránt. 4 hónapos kor körül a gyerek nyúl, és megérinti a tükröt, ha abban egy játék vagy egy személy látható. Ebben a szakaszban nyilvánvaló, hogy nem értik, csak tükrözodést látnak. 10 hónapos csecsemok maguk mögé nyúlnak, ha egy játékot lassan eresztenek le mögöttük, miközben a tükör elott ülnek, de nem próbálják meg az orrukra kent piros foltot letörölni. 18 hónapos koruk elott nem nyúlnak az orruk felé, amikor a piros foltot látják. Néhány hónap múlva, ha valaki a gyerek tükörképére mutat és megkérdezi „Ki az?”, a gyerek habozás nélkül válaszol: „Én”.
35. Normativitás és szabálykövetés hároméves kor elott Az erkölcsös viselkedés folyamatosan fejlodik a gyermekkor során. A normativitás felismerésének elso jelei kétéves korban tapasztalhatók:az ilyen korú gyerekek már ellenszenvvel vagy feszültséggel tekintenek az ismeros tárgyakra,ha azok nyilvánvalóan sérültek (pl. törött baba,szakadt ruha).
A második életév során a gyerekek egyre nagyobb indulattal vesznek részt a szülokkel való konfliktusokban – ennek jelei a fizikai agresszió, a tárgyak tönkretétele, önsértés vagy indulatroham,ezért szokták ezt az idoszakot az elso dackorszaknak nevezni.
Az önkontroll csírái – a feltételezések szerint – függetlenek a szociális szabályok megismerésétol, és feltehetoen két fontos mechaniznus alapozza meg oket: a feszültség turésének,a jutalom késleltetésének képessége, illetve a személyes hatékonyság (kompetencia).
36. A késleltetés képességének kialakulásában szerepet játszanak a korai szoktatás körülményei (ezért vitatható, valóban helyes-e azonnal megetetni a kisgyermeket, ha éhesnek látszik, és kétséges,hozzájárul-e az önkontrollhoz, ha környezete mindenáron igyekszik teljesíteni kimondott vagy megsejtett kívánságait). Továbbá szerepet játszanak benne öröklött személyiségvonások és a légkör, amelyben a gyermeke nevelkedik. A kiszámíthatóság és a pozitív érzelmi légkör hozzájárul a késleltetés képességének kialakulásához.
37. Felhasznált irodalom:
