Az skor m v szete
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 72

Az őskor művészete PowerPoint PPT Presentation


  • 585 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az őskor művészete. I. Történelmi, szellemi háttér. 1. Elnevezések. Őskor : az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza Kőkorszak : kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor)

Download Presentation

Az őskor művészete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az skor m v szete

Az őskor művészete


I t rt nelmi szellemi h tt r

I. Történelmi, szellemi háttér


1 elnevez sek

1. Elnevezések

  • Őskor: az emberiség történelmének legkorábbi, törzsi („ősközösség”) keretek között zajló szakasza

  • Kőkorszak: kőeszközök használata (pattintott kőkor, csiszolt kőkor)

  • Prehisztorikus kor („történelem előtti”): az írás felfedezése előtti korok elnevezése


2 az skor szakaszai

2. Az őskor szakaszai

  • Paleolitikum (őskőkor, pattintott kőkor), kb. i. e. 15-10 ezerig tart: vadásztársadalmak, zsákmányoló életmód (vadászat, halászat, gyűjtögetés)

  • Mezolitikum (átmeneti kőkor)

  • Neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor), kb. i. e. 9000 és 3000 között: letelepült termelő életmód (földművelés, állattenyésztés, szövés-fonás, fazekasság)

  • Réz és bronzkor: réz és bronz eszközök, egyes területeken kialakul az írás, az emberiség átlép az ókorba (Egyiptom, Mezopotámia)

  • Vaskor: vasszerszámok, fegyverek


Egyenl tlen fejl d s

Egyenlőtlen fejlődés

A föld különböző pontjain nem egy időben ért véget az őskor, van ahol még a 20. században is törzsi keretek között élnek embercsoportok

(Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália bizonyos területei)


3 vall si elk pzel sek az skorban

3. Vallási elképzelések az őskorban

  • Mana-hit: titokzatos, befolyásolhatatlan, emberfeletti erő, lakozhat tárgyakban, növényekben, állatokban, esetleg emberekben

  • Fetisizmus: természetfeletti erővel rendelkező tárgyak (fétis) tisztelete (természetes vagy mesterséges formájú kövek, amulettek, talizmánok, istenszobrok)

  • Totemizmus: egy emberi közösség (nemzetség) szoros rokoni kapcsolata valamilyen közös ős (totem) által, ez az ős lehet állat, növény, esetleg élettelen tárgyak (pl. kövek)

  • Tabu: a totemizmus szoros velejárója, sérthetetlenség, tiltás (pl. a totemállat védelme)


Az oskor muv szete

Mágia (varázslás): természetfeletti erők igénybevétele (rituálék, gyakorlatok, mozgások, cselekedetek által) a természet, állatok, emberek, esetleg szellemek befolyásolására. Fajtái: termelési mágia (vadászat sikerét, az időjárást, jó termést befolyásoló termékenység varázslat), rontás (az ellenség legyőzése), gyógyító mágia (a betegségektől való megszabadulás)

Animizmus: a természeti erők átlelkesítése, minden dologban szellemek lakoznak

Túlvilághit: az emberi lélek halhatatlanságába vetett hit (a lelket a párával kapcsolhatták össze, erre utal a lélek, lélegzet, lehelet, levegő szavak rokonsága, „kilehelte lelkét”, „elszállt belőle a pára”)


4 a s m n var zsl az els m v sz

4. A sámán (varázsló) az első művész

  • Egyes kiváltságos emberek, a mana birtokosai, természetfeletti erőkkel bírók, „szent emberek”

  • Elsődleges feladata: gyógyítás, veszélyek elhárítása

  • Önkívületi (extatikus) állapotban (idegbetegség, kábítószerek) kerülnek kapcsolatba a szellemekkel

  • Talán ők készítették az első képzőművészeti alkotásokat, a művészet a mágia része volt kezdetben


S m n var zsl

Sámán (varázsló)


Ii az p t szet architekt ra

Meghatározott célokat szolgáló és esztétikai igényeknek is megfelelő épületek létrehozásának művészete („magasépítészet”: igényes épületek, pl. templomok, paloták, középületek)

II. Az építészet, architektúra


1 h zak v rosok

Az ősember lakóhelyét kezdetben a természet adta lehetőségek határozták meg (barlangok)

Amikor már maga építi házát, még sokáig nem időtálló anyagokat használt (föld, fa, lomb, nád, sás, fű)

A neolitikumban már megjelenik a kő, a vályog és a napon szárított tégla, létrejönnek nagyobb települések, sőt az első városok (Jerikó, Catal Hüyük, Harappa, Mohendzso-Daro)

1. Házak, városok


A jerik izrael i e 6000 k

A világ talán legősibb városa

Egy torony és 2 m vastag, kb. 3 m magas falak védték körben

Kőeszközeik és kőedényeik voltak

Lakóházaikban tartották halottaik gipsszel bevont koponyáját, a szemek helyére kagylóhéjat tettek

a/ Jerikó, Izrael, i. e. 6000 k.


Jerik ki sott romjai

Jerikó kiásott romjai


B catal h y k t r korsz g i e 6000 k

1000 évig lakott település volt

A tetőn lévő nyíláson át lehetett bejutni a szűk házakba

Halottaikkal együtt éltek, a falak melletti padkák alá temették őket, ezeken aludtak

A falakra képeket festettek, készítettek szobrokat, domborműveket

Már készítettek agyag edényeket

b/ Catal-Hüyük, Törökország, i. e. 6000 k.


C harappa india

c/ Harappa, India


D mohendzso daro india i e 6e k

d/ Mohendzso-Daro, India, i. e. 6e. k.


2 kultikus p tm nyek megalitikus p t szet

Már Jerikóban találtak templom céljára épült helyiséget

A neolitikus Európában hatalmas („megalit”) kövekből rótt építmények készültek

Valószínűleg kultikus célokat szolgáltak

2. Kultikus építmények,megalitikus építészet


A menhir kelta k oszlop

Kevéssé kidolgozott, hosszú kődarab, amelyet egyik végével kultikus célból a földbe ásnak

Inkább szobor mint épület

a/ Menhir(kelta: „kőoszlop”)


B dolmen kelta elnevez s

b/ Dolmen (kelta elnevezés)

  • Függőlegesen a földbe beásott óriási kövekre (5-6 db.) ráfektetett kőlap, néha sír megjelölésére szolgált


Ri si k vek

Óriási kövek

  • A legalapvetőbb építészeti szerkezet, a támasz-teher elv megjelenése


C cromlech kromlech kelta

c/ Cromlech, kromlech (kelta)

  • Durván megmunkált, földből kiemelkedő, rendkívül nagy kövek együttese, szabályosan, egy középső magasabb kő körül elrendezve

  • Az egymás melletti kövekre esetleg vízszintes helyzetűek kerülhetnek


Nyugat eur p ban t bb is tal lhat

Nyugat-Európában több is található


Stonehenge anglia bronzkor

A cromlech típusú építmények legjelentősebb példája

Talán kultikus célt szolgált, esetleg csillagászati ismereteket rögzített, segítette a földművelő közösség munkáját

Stonehenge, Anglia, bronzkor


K b l p tett napt r

Kőből épített naptár?


Az oskor muv szete

A kör alakú építmény belsejében patkó alakban elrendezett kövek

A téli napforduló hajnalán a kelő nap sugarai, a nyári napforduló idején a lemenő nap sugarai bevilágítanak a patkó alakú rész tengelyébe


Iii szobr szat plasztika

Plasztika (a görög plasztiké szóból), a képzőművészet egyik legősibb ága, mely tárgyát, többnyire az emberi vagy állati testet szilárd anyagból, 3 dimenzióban ábrázolja

Lehet körplasztika vagy dombormű, kisplasztika vagy monumentális szobor

III. Szobrászat (plasztika)


1 a paleolitikum szobr szata

Már a paleolitikumban létrejött

Körplasztikák és domborművek egyaránt jellemzőek

Kultikus célokat (vadászmágia, termékenység varázslat) szolgálhatott

Anyaga kő és csont

1. A paleolitikum szobrászata

Lausseli Vénusz, paleolitikum


Willendorfi v nusz ausztria paleolitikum i e 30 000 k

Kisméretű kő szobor

Eltúlzott nőies formák, termékenységkultusz

A nemi jellegzetességek naturalisztikus kidolgozása keveredik a leegyszerűsített (stilizált) részekkel (karok, arc)

Willendorfi Vénusz, Ausztria, paleolitikum (i. e. 30 000 k.)


Az oskor muv szete

A kövérség lehet a termékenység jelzője, de a bőség, a jólét kifejezője is

Az őskori alkotó képes domború, 3 dimenziós formákkal megragadni a valóságot – a szobrászat születése


2 neolitikum

A neolitikum szobrászatára jellemzőek az agyagszobrok (a kerámia kora már) is

Az őskőkor élethűbb ábrázolása helyére egy elvontabb, stilizáltabb szobrászi nyelv lép, ez a 20. századi művészetre emlékeztet

2. Neolitikum

Henry Moore: Kétrészes fekvő alak


Szegv r t zk vesi sarl s isten neolitikum tiszai kult ra

Szegvár-Tűzkövesi „Sarlós isten”,neolitikum, Tiszai kultúra


3 vaskor szk ta aranyszarvas z ldhalompuszt r l i e 400 k

A szobrászat gyakran kapcsolódik az iparművészethez (gyakorlati célokat szolgáló, de nemes anyagokból készülő, igényes, esztétikai értékkel is bíró tárgyakat létrehozó művészeti ág)

3. Vaskor: Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, (i. e. 400 k.)


Az oskor muv szete

A nomád népek, pl. a szkíták (a kelet-európai füves puszták népeinek ókori neve), művészetére a díszítőművészet volt a jellemző (ruha-kiegészítők, díszes használati tárgyak)

A remek ötvöstárgyak a totemizmussal hozhatóak kapcsolatba


A sztyeppei nom dokn l t bb fel is megtal lhat gy a magyarokn l is csoda szarvas mot vum

A sztyeppei nomádoknál több felé is megtalálható (így a magyaroknál is) „csoda szarvas” motívum?


Iv a fest szet

IV. A festészet

  • Színekkel és formákkal két dimenzióban alkotó képzőművészeti ág


1 az skor fest szete

A paleolitikum végén jelenik meg

Barlangokban, sziklafalakra került

Karcolással és (vagy) természetes anyagok kenésével (korom, vér, zsiradékok, földfestékek) készült

1. Az őskor festészete


2 franko kantabriai st lus

A legkorábbiak a Pireneusok és a Kantabriai-hegység spanyol és francia felén található barlangokban került elő

Hasonló jellegűek a barlangok képei (egységes stílus)

2. Franko-kantabriai stílus


Lascaux franciaorsz g s altamira spanyolorsz g paleolitikum i e 15 000 k

Lascaux (Franciaország) és Altamira (Spanyolország), paleolitikum (i. e. 15 000 k.)


A a t m k

Főleg állatok (bölények, bikák, lovak, némelyik sebzett), ritkábban emberek (talán vadászok), elvont geometriai jelek, kézlenyomatok

a/ A témák:


B kompoz ci

A latin compositio: „összeállítás” szóból, a mű szerkezete, felépítése, alkotóelemeinek összetétele, elrendezése, alapvető sajátosságai

A kompozíciót mindig meghatározza a hely, a kor, a stílus és az alkotó egyénisége

b/Kompozíció


A barlangfestm nyek kompoz ci s rendje

A sziklafalon, főleg a barlangok mennyezetén látszólag rendszertelenül sorakozó képelemek eltérő időből, különböző kezektől származnak

Nincs kerete

A rendező elvet, ha volt ilyen, nem ismerjük

A barlangfestmények „kompozíciós rendje”


C a t rbelis g

Nincs háttér, nincs környezet

Sokszor egymásra rétegződnek a figurák

A méret különbségek nem utalnak térmélységre, de a szín változásai mintha árnyékolás lenne, plasztikus hatást célozna

c/ A térbeliség


D n z pontok megmutatni a tudottat

d/ Nézőpontok: megmutatni a tudottat

  • Az állatok a legjellemzőbb nézetből - oldalról, ahonnét a legtöbb ismeret mutatható – láthatóak

  • Az oldal nézet néha más nézőponttal keveredik, pl. az állatok szarvainál (csavartperspektíva)


E az llatok rajza j l megfigyelt remek a mozg suk

e/ Az állatok rajzajól megfigyelt, remek a mozgásuk


Vannak csak k rvonallal s vannak kifestett fel lettel k sz lt llat br zol sok

Vannak csak körvonallal, és vannak kifestett felülettel készült állat ábrázolások


N ha a sziklafal egyenetlens gei is be p lnek az br zol sba

Néha a sziklafal egyenetlenségei is beépülnek az ábrázolásba


F az ember br zol sa kezdetleges p lcikaember

f/ Az ember ábrázolásakezdetleges, „pálcikaember”


3 mi rt k sz ltek a vad szm gia

A vadászat sikeréért végzett szertartások kelléke

A jelenség és képének mágikus azonossága: a képmás birtoklása hatalmat ad a jelenség felett – az állat lelkének foglyul ejtése

Ellene szól, hogy nehezen megközelíthető, ritkán látogatott barlangokról van szó

3. Miért készültek? a/ Vadászmágia?


B totemizmus

Állatősök, állatistenségek bemutatása, beavatási szertartások helyszínei

Ellene szól, hogy csupa, az ember által vadászott állatról van szó (a totemállat tabu)

b/ Totemizmus?


  • Login