A települések és a városodás folyamata

1. A települések és a városodás folyamata FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

3. A falu az emberiség legősibb és legelterjedtebb településformája • Az emberi kultúra legmaradandóbb látható elemei a települések. • A falvak a mezőgazdasági termelés kezdetén – a neolit korban – jötteklétre, és az ipari forradalomig a világnépesség nagyobbik része falvakban élt. • Elsősorban mezőgazdasági funkciójuk volt, de mára ez megváltozott  ipari-, szolgáltató-, üdülőfalvak stb.

4. A falusi települések típusai A falusi településeket méretük és népességszámuk alapján osztályozhatjuk: • Magányos szórványtelepülések: 1-10 fő közötti lélekszám. Tanya, farm, major. • Tanyabokrok: 10-100 fő közötti lélekszám. A Nyírségre jellemző. Napjainkban a tanyák a mezőgazdasági szerep mellet lakó, hobbi és üdülő funkciót töltenek be.

5. Tanyatípusok alaprajz szerint:

6. Zárt, csoportos falusi települések: • Törpefalvak: 100-500 fő. Közép- és Ny-Európa. • Kisfalvak: 500-2 000 fő. Közép- és Ny-Európa. • Nagyfalvak: 2 000-10 000 fő. Kelet- és Dél-Európa, Afrika, Latin-Amerika. • Óriásfalvak: 10 000-40 000 fő. Kelet-Ázsia.

7. Falutípusok alaprajz szerint:

8. A város időben és térben Az első városok Kr.e. 4000 körül jöttek létre az ókori Mezopotámia területén. Kezdetben a városok is döntően a mezőgazdasági termelésből éltek, később alakult ki a városok igazgatási, vallási, kereskedelmi szerepköre. A városfejlődés az ipari forradalom nyomán vett nagy lendületet, nagymértékben fejlődtek a régi városok és újak is kialakultak. A városok fejlődésével párhuzamosan a városi népesség száma is nőtt. Elsősorban a XX. század eleje óta. Ma a világnépesség 46%-a városokban él.

9. Városodás és városiasodás Városodás: a városok számának és méretének, valamint a városi népesség számának és arányának növekedése. Az ipari forradalom óta jelentős mértékű folyamat, máig tart. A fejlődő országok népességének csak 6-7%-a, a fejlett országok népességének 70-80%-a városlakó. (Belgium, Kuvait 97%) Megfigyelhető a túlzsúfolt nagyvárosokból a vidékre költözés folyamata is, a dezurbanizáció, az "ellenvárosodás". Városiasodás: a falusi települések átalakulása, melynek során hasonlítani kezdenek a városokhoz mind külsőleg (építkezés, gazdasági tevékenység, szolgáltatások),mind az életmód (fogyasztás, kulturális szokások) tekintetében.

10. A városalapításban szerepet játszó természeti és társadalmi tényezők(Tankönyv 248. oldal 193. ábra)

11. A városodás dinamikája: taszítás és vonzás A városodást két irányból fellépő gazdasági és társadalmi erő fokozta. • A falusi térségekben megjelenő „taszítóerők”: • földhiány • gépesítés  csökkenő munkaerőigény • a fejletlen társadalmakban élelmiszerhiány, társadalmi konfliktusok, háborúk, stb.

12. 2. A városokban felerősödő „vonzóerők”: • ipar munkaerőigénye, • magasabb jövedelem, • városi életmód, Az urbanizáció hulláma az Eyenlítő felé vonul. A városodási folyamat az északi és déli szélesség 30o között a legintenzívebb, ezzel szemben a mérsékelt övben csillapodik.

13. Az urbanizáció következményei • Népesség tömeges városba özönlése.  Többmilliós városok kialakulása. • A túlnépesedett városokból megkezdődik a lakosság kiáramlása.  Elővárosodás folyamata (agglomeráció). Pl. USA • A sűrűbben elhelyezkedő nagyvárosok elővárosaikrévén összenőnek.  Városhalmazok (megapoliszok) alakulnak ki.

14. Megapoliszok Atlasz: 92. old. USA atlanti partján a Boston – Washington Megapolisz. (700 km hosszú és 80 millió lakos)

15. Városszerkezet Városok belső szerkezete a társadalmi munkamegosztás térbeli rendjét tükrözi és általában övezetes elrendeződést mutat:

16. Városszerkezet: • belső munkahelyöv (városcentrum=city): állami és közigazgatási szervek, pénzintézetek, üzletek, oktatási, kulturális intézmények, irodák

17. belső lakóöv: sűrű beépítésű terület, sokemeletes bérházakkal

18. külső munkahelyöv: nagy helyigényű pályaudvarok, ipari üzemek, raktárak, sporttelepek, laktanyák, kikötők, hűtőházak

19. külső lakóöv: város peremi nagy lakótelepek, kertvárosi részek, családi házak

20. Városok típusai funkciók alapján • világváros (metropolisz): pl.: New York, Párizs, London, Tokió. • országos jelentőségű város: pl.: San Francisco, München. • kereskedelmi és közlekedési központ: pl.: Rotterdam, Hamburg, Marseille. • ipari központ: főleg ipari tevékenységgel foglalkozó város • mezőváros: lakóinak jelentős része a mezőgazdaságból él • egyéb városok: pl.: egyetemi-, üdülő-, fürdő-város, szórakoztató központok, vallási központok.

21. Agglomeráció: A nagyvárosok előterében kialakuló település- és népességkoncentráció, amely területi - gazdasági egységet alkot, a települések egymással szoros kapcsolatban állnak. Az agglomeráció központja a centrum- vagy magtelepülés, amelynek környezetében kialakulnak a: a) bolygóvárosok: munkahely funkciójú kisebb városok, amelyek ipari tevékenységükkel tehermentesítik a nagyvárost, főleg ipari üzemek, raktárak, kereskedelmi vállalatok találhatók itt. b) alvóvárosok: lakóhely funkciójú városok, amelyek népessége a központban vagy a közeli bolygóvárosban dolgozik.