e-Government stratégiák

1. Budai Balázs Benjámin BKÁE – Államigazgatási Kar - E-government Kutatócsoport Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék PANNON GSM KATEDRA e-Government stratégiák balazs.budai@e-government.hu budai.balazs@itarsadalom.hu www.e-government.hu www.itarsadalom.hu Tel./fax: 469-6394, 209-3202 +36-20-966-0454

2. Infokommunikáció infrastruktúra: Magyarország az EU-s csatlakozás tükrében (eEurope, eEurope+ program) Infokommunikációs szokások, tendenciák világszerte Stratégiák a fentiek fényében napjainkig Mai tematika

3. Közép-Kelet Európa a felzárkózók térsége Eséllyel érhetik utol az EU tagországok színvonalát A térségi helyzetet megvilágító híradások túlzottan szubjektívek „A középértékeket a szélsőértékek átlagolásával kapjuk” Az egységes és szerves felzárkózásért és a politikai irányvonalak kijelölésének segítésére jött létre az eEurope+ - 2001 júniusában. (azóta eEurope 2005 is..) 13 eEurope+ ország a 15 tagú EU-val szemben, ennek jelentősége (Verseny az USA-val Észak és Dél szituációja Nyugat és Kelet vonulatában). eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

4. A program megalkotásakor (Albánián, Macedónián, Magyarországon és Szlovénián kívül) minden érintett ország rendelkezett Nemzeti Információs Stratégiával Fő cél az eEurope (az EU hivatalos információs programja) összhangba hozása a felzárkozók immár egységes stratégiájával az EU bővítése érdekében, a digitális megosztottság csökkentése Ne legyenek illúzióink a mindenkori kormánypolitikával kapcsolatban, többnyire adaptálásról van szó, ritka a saját ötlet, mert hiányzik a kutatási háttér. (Ezt pótolja több kutatócsoport, egyre jobban. Pl.: BME, E-dem, ÁF) eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

5. 1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet a. Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés b. Gyors internet a kutatóknak és diákoknak c. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe a. Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba b. Munka a tudásalapú gazdaságban c. Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban 3. Az internet használatának ösztönzése a. Az e-kereskedelem elősegítése b. Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c. Távegészségügy d. Digitális tartalom a globális hálózatoknak e. Intelligens közlekedési rendszerek eEurope+ program és a jelenlegi helyzet Az e-Europe Akcióterv tevékenységi területei (három célcsoportban 11 témakör)

6. Elsődleges célok összefoglalása: Megfizethető áru telekommunikációs szolgáltatások hozzáférhetővé tétele mindenki számára, a Közösségi Joganyag (Acquis) információs társadalommal kapcsolatos részének átvétele Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internethasználat és hozzáférés, mind a diákoknak, mind a kutatóknak Intelligens és biztonságos hálózati felhasználások és kártyák Befektetés az emberekbe és a(z információs) jártasság megszerzésébe) az európai fiatalság beléptetése a digitális korszakba, - munka a tudásalapú gazdaságban -, mindenki részvétele-bevonása a tudásalapú gazdaságba. eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

7. Elsődleges célok összefoglalása (folyt.): Az internethasználat elősegítése: - az e-kereskedelem terjedésének felgyorsítása, elektronikus kormányzat: online hozzáférés a közösségi szolgáltatásokhoz, - online egészségügy Európai digitális tartalom a globális hálózatok számára Intelligens közlekedési rendszerek Online környezet(védelem) Végrehajtás 2002-2003-tól Jól körülhatárolt nemzeti feladatok következnek Tágabb gazdaság modernizálása Piaci folyamatok átalakítása Kormányzatok átlátható funkcionálása és a polgárok kapcsolatrendszerének átalakítása A gazdaságfejlesztés eszköze lesz az oktatás, kutatás, eü, demokrácia fejlesztése, szociális és regionális egyenlőtlenségek csökkentése (radikális fordulat!) eEurope+ program és a jelenlegi helyzet

8. Infrastruktúra szintje Területek Társadalmi elvárások 1. Információ továbbító rendszer Fizikai közvetítő médiumok Megbízható szolgáltatás, korrekt felhasználás, megfizethető árak 2. Információ-terjesztő rendszer Információ feldolgozó és közvetítő berendezések A funkciók variálása és kihangsúlyozása 3. Oktatás, egészségügy, és közigazgatás informatizálása Adatbázisok, alkalmazások Kreatív technológiák kifejlesztése, a közszolgáltatások hatékonnyá tétele 4. Értékek, jogi keretek Életstílusok, munkastílusok Egyéni értékrendszer és társadalmi-gazdasági rendszer megreformálása Információs társadalompolitika– információs gazdaságpolitika A folyamat az információs társadalom létrehozását először elkezdő japán szakértők leírásai szerinti lépésekben alakult:

9. Harmadik vagy negyedik szinten állnak, heterogén kép EU-n belül is differenciált a PC-használat, az Internet-használat, illetve ezek növekedése Az százalékok gyakran éveket jelentenek(!) EU-n belüli pólus (Skandináv és Görög, Portugál, Spanyol leszakadás) 100 lakosra jutó internet-felhasználók száma (a 15 évesnél idõsebb népesség körében) 1997 1998 1999 Növekedés % 1999/98* EU-15 5,2 9,7 14,9 54,5 Belgium 4,9 7,8 13,7 75,0 Dánia 11,4 18,9 28,8 50,0 Görögország 1,9 3,3 7,1 114,3 Németország 6,1 12,8 19,4 51,4 Spanyolország 2,8 4,4 7,2 63,3 Franciaország 1,7 6,0 9,6 61,7 Írország 4,1 8,1 11,9 48,0 Olaszország 2,3 5,2 8,7 66,7 Luxemburg 7,2 11,8 17,5 50,0 Hollandia 6,4 10,2 19,0 87,5 Ausztria 8,1 7,4 10,5 41,7 Portugália 5,0 6,0 7,0 16,7 Finnország 19,5 25,5 32,3 27,2 Svédország 22,6 33,5 41,4 23,8 Egyesült Királyság 7,3 13,5 21,1 56,3 USA 15,0 22,3 40,5 83,3 Japán 9,3 13,3 14,5 9,3 * a növekedési ráta az internet felhasználók abszolút számában bekövetkezett változást mutatja Forrás: ITU, 2000 eEurope országok, Japán és USA

10. Ssz. Ország 2001.tavasz 2000. nyár Növekedési szorzó 1. Svédország 62,7% 50,7% 1,24 2. Hollandia 59,9% 42,8% 1,4 3. Dánia 58,9% 43,1% 1,37 4. Finnország 58,7% 43,9% 1,34 5. Ausztria 52,3% 31,9% 1,64 6. Írország 45,2% 24,8% 1,82 7. Egyesült Királyság 44,0% 32,7% 1,35 8. Luxemburg 42,6% 19,7% 2,16 9. Németország 34,5% 21,7% 1,59 10. Belgium 33,8% 26,4% 1,28 11. Franciaország 29,6% 15,3% 1,93 12. Olaszország 29,3% 20,1% 1,46 13. Spanyolország 27,0% 11,5% 2,35 14. Portugália 25,9% 7,0% 3,7 15. Görögország 12,9% 12,4% 1,04 A politikai stratégiaalkotás hatása

11. Az elit (fekete): Hollandia, Dánia és Finnország: magas penetráció, telítődés jelei 65-70%-on mutatkoznak, extenzív növekedés helyett intenzív növekedés eEurope országok

12. A szemfülesek (sötétszürke): Ausztria, UK, Írország és Luxemburg; időben kapcsoltak magasabb fokozatra, rövid időn belül felzárkózhatnak a legfejletebbekhez. eEurope országok

13. Búza és ocsú (sötétkék): Németország, Olaszország és Belgium; nem lehet eldönteni, hogy leszakadó, vagy felzárkózó csoportba tartoznak-e. Ez a csoport rövid időn belül feloldódik. eEurope országok

14. Rakétagyújtók (világoskék): Franciaország, Spanyolország, Portugália; Olyan magas fokozatra kapcsoltak, hogy ezt az ütemet tartva az információspolitika-csinálás diktálóivá léphetnek elő. eEurope országok

15. A szegény rokon (Szürke) Görögország: nem történt meg a szemléletváltás, további változatlanság esetén kiszorulhat az EU-ból... Ábra: Pintér Róbert (ITTK) eEurope országok

16. Megállapítások: BENELUX államok: teljesen hasonló helyzetből is lehet másképp startolni. A telítődés jelei mutatkoznak, rapid átrendeződés folyik Minőségi jellemzők alapján tudunk majd különbséget tenni (ki internetezik, hogyan, mennyi ideig, milyen oldalakat látogat, vásárol-e, ha igen mennyit költ, milyen sávszélességen, stb.) eEurope országok

17. Magyarázatok Miért alakulnak így a számok? Gazdaság: a magasan fejlett GDP/fő-t teljesítő országok a lista elején találhatók (nyers gazdasági erő) Kultúra-társadalom: eltérő hagyományok, a társadalmi kommunikáció szerepe, társadalmi nyitottság, multikulturalizmus, oktatás és képzés hagyományai attitüd; Politikai felelősség: politikai prioritások, beruházáspolitika (pl.: UMTS licence), társadalmi tudatosság-növelés, (DE! Maga az EU nem magyarázat a felzárkózó országoknak, az érdekeltséget közvetlenül kell látni!) Eltérő gazdasági helyzetekre és kulturális értékekre más-más politika szükséges, a politikamásolás nem elég!) Az EU is felzárkózik (Ázsia-Oceánia, USA térségéhez: ott már minőségi változások történnek), eEurope országok

18. Intenziv használati mutatók A nagy sávszélességet használó háztartások aránya (az össze háztartáshoz viszonyítva százalékban) Kábel Mûhold ADSL T1 Összes Dél-Korea 18,8 0,1 38,6 0 57,3 USA 7,6 0,5 2,8 0,2 11,1 Hong Kong 6,0 0,9 1,2 0 8,1 Szingapúr 6,6 - 0,5 0 7,1 Tajvan 3,5 0,1 2,6 0 6,2 Franciaország 4,0 0,3 1,7 0 6,0 Dánia 3,4 0 2,4 0 5,8 Németország 2,7 0,1 2,2 0 5,0 Spanyolország 1,8 0,2 1,1 0 3,1 Egyesült Királyság 2,3 0,3 0,5 0 3,1 Kína 0,2 - 0,2 0 0,4 Forrás: www.netvalue.com, 2001 eEurope országok

19. USA kisebb szintű recesszión megy át (.com válság, WTC) a XXI. század elkezdődött... Ázsia-Oceánia több internet-előfizetőt tudhat magáénak 2003-ra, mint az USA (bevétele azonban az USA alatt marad) Kína feltörekvő szerepe India az „internet-hatalom” (erőltetett felzárkózás, oktatás szórakoztatáson keresztül – etnikumtól függetlenül Elmaradott térségek „e-Ország” felzárkózási programjai Infrastrukturális fejlesztés Oktatás és kulturális ismeretterjesztés Központi települések fejlődésének kompenzálása helyi fejlesztési tervekkel Elsőként szórakoztató tartalmak, információs tartalmak, adatbázisok felé fokozatos fordulás Nemzetközi tendenciák

20. Legpesszimistább elképzelések szerint is 10 éven belül teljes penetráció Ennek jelentősége az internet-elérésre is kihat (mobil-internet) Az elektronikus kormányzati eszközök mobiltelefonra átültetését vizsgálva egészen más megvilágítást nyer az infrastruktúra kiépítésének feladata. (m-government már nem fikció!) 3G telefonokkal már a hálózati szolgáltatások széles skálája elérhető, nagyobb adatátviteli sebesség, jobb hang- és képátvitel M-GOV?

21. Napjaink és a jövő társadalma egészen más arculatot mutat, mint korábban, ezeket a jeleket szokásainkon keresztül mérhetjük le. Jellegzetességek: Interperszonális kapcsolatok átalakulása (mobiltelefon, e-mail: felületes, de rendszeresebb kommunikáció) Médiakannibalizáció: nyomtatott sajtó háttérbe szorul, internetizálódik (de szerepe még van!) Bizonyos korosztályoknál egyértelmű preferencia*! Az „átszokás” első jele a „kiegészítő információk gyűjtése” Az újságolvasásra szánt időből vesz el az Internet *Contente Intelligence, 2001 Infokommunikációs szokások

22. Internetes Kapuk szerepe kerül előtérbe (gyűjteményes oldalak, kivonatok (De! A kulcsszavas keresés beszűkíti a látókört, míg egy újság nagyjából mindent a szemünk elé tár!) Egyre tömörebb hír kell, egyre nagyobb mennyiségben Ugyanakkor a fórumok látogatottsága növekszik (kiváncsiak vagyunk a másik véleményére) ez a szabadság a tájékozottság „gyilkosa” – globális műveltség szugorodása - elbutulás(!)) A „klasszikus műveltségű” emberek száma csökken, de egy „gyakorlati értelmiségi” réteg van kialakulóban. (Lehet, hogy nem tudja, ki volt Odüsszeusz, de attól még jó információ-bróker!) Infokommunikációs szokások

23. Az Internet globálisságát ellensúlyozzák a nacionalista megnyilvánulások (pl.: Tushar Gandhi – .in, Oroszország - .su) Az átlag internetező és az átlag fogyasztó kategóriái konvergálnak (populációk és nemek IT-penetráció-nivellálódása) Az interneten lévő szolgáltatások is hétköznapivá válnak Szóhasználatba kerülnek technológiai kifejezések, (SMS, MP3, CC, Forward), és rövidítések (RUOK, OIC,)ezek már értelmező szótárakban is helyet kapnak. A hagyományos kommunikáció formáinak változása (kevesebb vezetékes hívás, több mail;) Infokommunikációs szokások

24. Életünk egyre nagyobb része válik számítógéphez kötötté (iskolai, munkahelyi feladatok kötöttsége) Idős felhasználók (65 év felett) felhasználási területei szűk területen mozognak (e-mail, hírek, egészségügy), de a többi szegmens is nagyjából behatárolható (cső-alakzatban) – ennek a kormányportálok kialakításánál látjuk jelentőségét. Az élet szinte minden szakaszára találhatunk változásra utaló jeleket, nézzünk meg néhányat a fiatalabb évekre: Infokommunikációs szokások

25. A 7-16 év közötti britt gyerekek 75 százaléka van fenn a Neten. (Az Internet 90%-uk szerint segít a tanulásban, de közel tizedük már vásárolt is!) Baba és matchbox helyet... Texas államban hogy ne cipeljenek a diákok túl sok könyvet, növelték az elektronikus tankönyvek használatát (Ez főként a gyorsan változó anyagok esetén praktikus). Hátránya a látásromlás és a magas ár... Elektronikus ellenőrző (e-mailen vagy sms-en) nálunk már Szegeden. Infokommunikációs szokások

26. Szakmai körökben is vitatott, hogy mit és milyen formában lehessen használni az infokommunikációs eszközök közül. (Néhány helyről kitiltották a notebook-okat, mobilokat és személyhívokat). Ugyanakkor az oktatásfejlesztés abba az irányba megy, hogy egyre több ilyen eszköz legyen elérhető, ismerjék kezelésüket. Az amerikai tinédzserek nagy része a házi feladatot szó szerint értelmezi, otthon végeznek kutatómunkát az Internet segítségével (70% felett int-penetráció!). A könyvtárak használatát egyre kevesebben ismerik... (Hátrány: az „ollózás” (plagizálás) és az egyéni gondolatok elsikkadása) Infokommunikációs szokások

27. Minden tizedik egyetemi hallgató internetfüggőnek vallja magát. ITTK – ISM kutatás függők „robotképe”: 20 év alatti (46%), férfi (81%), az internet nem feltétlenül szükséges a munkájához / tanulásához, naponta 6 óránál többet tölt a hálón, többnyire chattelnek és játszanak. (serdülőkre irányítja a figyelmet!) A használók négy szignifikáns csoportja: Internet-addikciós kritériumnak megfelelők 6% Impulzuskontroll-zavarral jellemezhetők (pszichés szükségleteket elégítenek ki) 12% „szekunder” internetezők (Kapcsolati hálójuk elégtelensége miatt, másodlagos örömforrásként használják) 11% „egészségesek” 71% A csoportok nem homogének! A fiatal-felnőttekre egyébként is jellemzőbbek a függőségi tünetek... Infokommunikációs szokások

28. Fiatal-felnőtt férfiak hajlamai az impulzivitás oldalán helyezkednek el: drofüggőség, alkoholfüggőség, szexuális addikciók, kórós játékszenvedély. Ezekre a kórformákra az impulzivitás, kockázatvállalás, élménykeresés, pozitív megerősítés, az ún. „húzás mechanizmus” (kellemes állapot elérése) jellemző. Fiatal-felnőtt nőknél a spektrum másik oldala érvényesül: anorexia nervosa, bulimia nervosa, kleptomania, kényszeres vásárlás. Ezekre a kórformákra a kockázatkerülés, a kompulzivitás (kényszeresség), a negatív megerősítés és az ún. „lökés mechanizmus” (kellemetlen állapot megszüntetése) jellemző. A veszélyeztetettek a férfiak, azonban az első kutatás tapasztalatait és érteklését további kutatásoknak kell követnie! (A nemzetközi függőségi értékek 8-11% körül vannak!) Az emberben fellépő hirtelen információ-éhség csillapításának első eszköze az Internet. Két szomorú példa: - kursk141.org (Kurszk) - WTC katasztrófa (www.apa.org) Infokommunikációs szokások

29. www.cybergeography.org - NUA becslés a világ egyes tájainak internethasználatáról. www.e-europa.hu - Az eEurope program köré szerveződött magyar site www.terror.hu - A terrorista cselekeményekről tájékoztató magyar site Infokommunikációs szokások

30. A kihívásból logikusan származtatható cél egy olyan modern, európai, magyar köztársaság megteremtése, amely az életminőség és versenyképesség dimenziói mellett valósítható meg legbiztosabban A kihívásra adandó válasz az eMagyarország gondolatával fogalmazható meg Az információs társadalomba történő átmenet változásait elemezve ugyanis a stratégia és a gazdaság modernizálása a folyamatok korszerűsítésének és a szolgáltatások modernizálásának pillérein épülhet fel. Folyamatok korszerűsítése + információs és kommunikációs technológia = folyamatok informatizálása Szolgáltatások modernizálása + információs és kommunikáció technológia = elektronikus szolgáltatások. eMagyarország = folyamatok informatizálása + elektronikus szolgáltatások Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

31. Az eMagyarország összhangban az Európai Unió „eEurope2005: Információs társadalom mindenki számára” elnevezésű programjával az elektronikus szolgáltatások megvalósítása és mindenki számára elérhetővé tételét állítja a stratégia középpontjába. A MITS a jéghegy csúcsa: - számos stratégia előzte meg (hét jelentős mérföldkő) - ezek tapasztalatai és módszertanai felhasználásra kerültek 1.) NIS – 1995 (Nemzeti Informatikai Stratégia) - 22 célt és az ehhez szükséges akciókat jelöli meg - a korai kezdéssel Európa vezető országa lehetünk 2.) Az Informatikai Társadalom kialakításának kormányzati teendői - a magyar társadalom kihívásait vizsgálja, nem az informatikai szakma igényeit Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

32. 3.) Magyar válasz - 1998-ban készült új koncepcióval, de a korábbi ismeretek hasznosítva, rendszerezve, majd 1999 decemberében készült el a Magyar Válasz az információs társadalom kihívásaira. (MEH megrendelésre) 4.) Tézisek az Információs Társadalomról - az információs forradalom társadalmi hatásairól - MEH-STRATEK 5.) Informatikai Charta - 2000. Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) - az informatika jelentőségéről - az eleddigi próbálkozások sikertelenségéről, és a politikai - stratégiai hatástalanságról. 6.) Technológiai Előretekintési Program (TEP) - OMFB indította 1998-ban, 2001-ben jelentkeztek eredménnyel - informatika, média, távközlés területén az állami szerepvállalás erősítését tűzi ki célul (befektetésösztönzés) Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

33. 7.) NITS (Nemzeti Információs Társadalom Stratégia) - előnye: jelentős erőforrás és szervezet áll mögötte - hátránya: kész, tőle független költségvetési keretek MITS (Magyar Információs Társadalom Stratégia) - a célok prioritásának meghatározása elsődleges fontosságú; elsősorban a gazdaságélénkítő és a tudatformáló céloknak kell elsőbbséget adni - a központi koordináció elengedhetetlen meghatározott feladatok esetében (pl. információs rendszerek) - társadalmi és politikai konszenzust kell elérni a stratégiával kapcsolatban - a stratégia implementálásához megfelelő intézményrendszerre van szükség a versenyképesség és az esélyegyenlőség optimális egyensúlyának meghatározása támogató és befektető jellegű ráfordítások arányának optimalizálása Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

34. A MITS eEurope 2005-ből származtatott céljai: a modern online közszolgáltatás, e-kormányzat és e-közigazgatás, e-tanulást támogató szolgáltatás, e-egészség szolgáltatás, dinamikus e-kereskedelmi környezet, széleskörű és versenyképes áron való hálózati hozzáférés, biztonságos információs infrastruktúra. A stratégia szerkezete háromszintű, beavatkozási területekre, főirányokra és programokra tagolódik. A hat beavatkozási terület a legátfogóbb szerkezeti egység, a 13 főirány pedig ebbe illeszkedik bele, néhol egymást átfedő módon (negyedik szint): 18 programfüzet: konkrétan végrehajtható, gyakorlatba átültethető tételes feladatsor jelenik meg, határidőkkel, mérhető, monitorozható (benchmark) indikátorokkal, forrástérképpel, működési modellel. Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

35. Beavatkozási területek és rendeltetésük Beavatkozási terület A beavatkozás rendeltetése Tartalom Jól működő„belső” folyamatok, és széles körben megjelenő„külső” szolgáltatások Infrastruktúra Megfelelőeszközök és hozzáférés mindenki számára Tudás és ismeret Az információs és kommunikációs technológia használatának általános képessége, belsővé válása Jogi és társadalmi környezet Bizalom és igény az információs és kommunikációs technológia iránt Kutatás és fejlesztés Az információs társadalom technikai és társadalmi kutatása, az eredmények gyors hasznosítása Esélyegyenlőség Társadalmi és területi esélyegyenlőség biztosítása, társadalmi kohézió erősítése Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

36. Kapcsolódó főirányok Beavatkozási terület Kapcsolódó főirány Tartalom Gazdaság Közigazgatás[1] Kultúra Oktatás Egészségügy Környezetvédelem Infrastruktúra Szélessáv Közösségi elérés Közadat Tudás és ismeret Tudás és ismeret Jogi és társadalmi környezet Jogi és társadalmi környezet Kutatás és fejlesztés Kutatás és fejlesztés Esélyegyenlőség Esélyegyenlőség Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon [1] Az e-önkormányzatokkal kapcsolatos fejezetek a Közigazgatás főirányhoz tartoznak.

37. Az optimális jövőbeli állapot megteremtése irányába mutató célok: - - az elektronikus szolgáltatások területén az eEurope 2005 által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások adaptálása 2006 elejéig úgy, hogy ezek közül legalább 70% integrált tranzakciós szolgáltatással rendelkezzen - - országos önkormányzati portál(rendszer) megvalósítása 2004 folyamán - - önkormányzati információs infrastruktúra menedzsment korszerűsítése 2006 elejéig - helyi szintű (vezetői, képviselői és hivatalnoki) tudatosságnövelés folyamatosan Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

38. A kijelölt célok megvalósítása érdekében főbb programcsoportok, feladategyütteseka következők: személyes dokumentumok (útlevél, jogosítvány), építési engedélyek, különféle bizonyítványok (születési, házassági), lakcímváltozás igénylésének 100%-os lefedettségű megteremtése; komplex (integrált) elektronikus közigazgatási rendszerek fejlesztésének és implementálásának (lehetőleg üzleti alapú) elősegítése; költségkímélő (outsourcing, ASP) megoldások (lehetőleg üzleti alapú) támogatása; képzési programok (stratégiai tervezés, felhasználói, ügyfélszolgálati ismeretek); Válasz a kihívásokra: stratégiák Magyarországon

39. Köszönöm figyelmüket! balazs.budai@e-government.hu Viszontlátásra november 4-én!