Erdei szalonka scolopax rusticola
Download
1 / 17

Erdei Szalonka (Scolopax rusticola) - PowerPoint PPT Presentation


  • 74 Views
  • Uploaded on

Erdei Szalonka (Scolopax rusticola). Elterjedése, állománya. Az Európában előforduló erdei szalonkák számát az 1990-es években mintegy 350 ezerre becsülték, s tudjuk, hogy ezek túlnyomó hányada az orosz mocsárerdőkben költ.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Erdei Szalonka (Scolopax rusticola)' - iorwen


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Erdei szalonka scolopax rusticola

Erdei Szalonka (Scolopax rusticola)


Elterjed se llom nya
Elterjedése, állománya

  • Az Európában előforduló erdei szalonkák számát az 1990-es években mintegy 350 ezerre becsülték, s tudjuk, hogy ezek túlnyomó hányada az orosz mocsárerdőkben költ.

  • A legnagyobb veszteségeket az atlanti és a mediterrán téli szállásokon szenvedi.

  • Mértéktartó becslések szerint Korzikán és Franciaországban évente 700 000 szalonkát ejtenek el.

  • Az olaszok, az angolok és a görögök is tömegesen mészárolják. Szinte csoda, hogy a faj még állja ezt a megdöbbentő igénybevételt.


Vonul s
vonulás

  • Tavasszal délrõl észak-északkelet irányba vonulnak, õsszel pedig északról dél felé, többnyire éjszaka.

  • Az öreg madarak az előző évek tapasztalatai alapján sikeresebben tudják irányítani vonulásuk útvonalát, amint ezt a gyűrűzések és a visszafogások tapasztalatai igazolják.


  • A szalonkák általában kis, 10-50 darabos, laza csapatokban vonulnak.

  • A hegyeink északi oldalán késõbb jelennek meg, de valamivel tovább is maradnak, mint a déli oldalakon.

  • Évrõl-évre felkeresik az üde talajú erdõket, ahol a talaj levelekkel borított. Tavasszal a visszafelé vonuló szalonkák legutolsó példányai csak április második felében és május elejére érkeznek meg a költőterületeikre.


  • Az erdei szalonkák költő helyeikről augusztus végétől szeptember végéig tartó időszakban indulnak el, ekkor indulnak el az Ural vidékéről.

  • A Skandináv félszigetet egy hónappal később hagyják csak el, a telelő helyekre tartó vonulás ideje rövidebb, átlagosan 45 nap. Ennyi idő alatt biztosan megteszik a 2500 - 5000 kilométeres útjukat.


Testfel p t se
Testfelépítése szeptember végéig tartó időszakban indulnak el, ekkor indulnak el az Ural vidékéről.

  • . Tömzsi, kisebb galambnagyságú, lilealkatú madár, 250-450gramm a hímek testesebbek. Hoszszú, egyenes csõrre 67-85mm. Szárnyfesztávolsága kb. 60 cm. Színe barna, világos és sötét sávokkal, a fejtetõ és nyak fölött két széles fekete keresztsávval. Szeme magasan ül a fején. Az erdei avarba való belesimulást szolgálja, a fej csíkoltságával együtt is tökéletes rejtőszín. Életkora 10-12 év.


T pl lkoz sa
Táplálkozása szeptember végéig tartó időszakban indulnak el, ekkor indulnak el az Ural vidékéről.

  • Minden erdõnek megvannak a szalonkák által kedvelt helyei. A szalonka jelenlétét biztosan eláruló jel a - hosszú csõrével szúrt - földön található lyuk. Gilisztával, apró csigákkal, bogarakkal és lárváikkal táplálkozik, de étlapjáról nem hiányoznak a vékonyabb gyökérdarabocskák sem.


  • A felsõ csõr elülsõ vége megemelhetõ, így csipeszszerûen ragadhatja meg zsákmányát.    

  • Szürkülettől pirkadatig keresi táplálékát az avarban, s a csőre ehhez az életmódhoz specializálódva hosszú, vékony és idegvégződésekben rendkívül gazdag.  

  •   Nappalra a szalonka elül az avarban, s a bagolyéhoz hasonló, terepszínű tollruhájában beleolvad a környezetébe.


Szaporod sa
Szaporodása csipeszszerûen ragadhatja meg zsákmányát.    

  • A párzási idõ a dürgés, amely körülbelül (az idõjárás függvényében) március közepén kezdõdik.

  • A szalonkahúzás a kakasok nászrepülése, dörgõ hangja tompa korogás és morgás, finom kétszólamú pisszegésbõl áll.

  • A nálunk található szalonkák egy része költ is itt, a másik részük csak átvonul a területeink fölött.

  • A húzás irányának megválasztásánál szereti a nyiladékok mentét, vágások szélét, a kiemelkedõ, messzirõl jól látható egyes fák irányát, erdõsarkokat és a hegygerincek nyergeit.


  • A tojó fák tövében, bokoraljakban rendszerint lombbal tölti meg a fészeknek kiválasztott talajmélyedést amelyből többnyire kilátszik a négy világosbarna sötét pettyezésű tojást.

  • A kotlás 3 hétig (22-24 nap) tart, miután a hímre hárul a fészekhagyó fiókák vezetgetésének a gondja.

  • A kicsik, bár gyorsan fejlődnek, csak 22-28 napos korukban kapnak szárnyra.


V delme
Védelme tölti meg a fészeknek kiválasztott talajmélyedést amelyből többnyire kilátszik a négy világosbarna sötét pettyezésű tojást.

  • A BirdLife International 2001-ben kiadott kiadványa az erdei szalonka európai költőállományát 10 millió pár felettinek becsülte.

  • A legnagyobb fészkelő populációk Oroszországban (kb. 10 millió pár), Skandináviában (kb. 300 ezer pár), valamint a balti államokban és Fehér-Oroszországban (kb. 220 ezer pár) vannak.

  • Magyarország a faj fészkelő területének határán található. Nálunk az erdei szalonka mindig is csak lokálisan és kis számban fészkelt. Becslések szerint országhatárainkon belül - évjárattól függően 10-50 pár fészkelése valószínűsíthető.


  • A BirdLife az erdei szalonkát a sérülékeny fajok kategóriájába sorolja, az utóbbi években a faj európai állománya a jelentős vadászati hasznosítás ellenére sem csökkent.

  • Csupán Nagy-Britannia költőállományában tapasztaltak visszaesést, ugyanakkor Írországban nőtt a populáció.

  • Az európai teríték az elmúlt években összességében növekedett. A statisztikák szerint Európában évente 3 milliónál többet hoznak terítékre. Mintegy 1,5 milliót ejtenek el Olaszországban, 1,3 milliót Franciaországban, de a Brit-szigeteken, valamint Oroszországban is százezres nagyságrendű a teríték.


  • Az EU-országok közül Ausztriában, Svédországban és Finnországban tavasszal is vadásznak erdei szalonkára, de ezeknek az országoknak a terítéke együttesen sem éri el a 40 ezer példányt.

  • Kelet-Európa legtöbb országában tavasszal és ősszel is vadásszák a fajt. A Nyugat- és Dél-Európában folytatott őszi vadászatokon a terítékre került madarak ivararánya közel van az 50 - 50 százalékhoz, ami azért jelent gondot, mert az erdei szalonka poligámiában él, azaz a populáció fejlődése szempontjából kedvezőtlen, ha az ivararány a hímek irányába tolódik el!


  • A magyar teríték az elmúlt 10 évben 6-9 ezer között alakult. Ez jelentősen meghaladja a 20-30 évvel ezelőtt évente lőtt 2-3 ezer példányt, de a jelenlegi európai terítéknek még a 0,3 százalékát sem éri el!

  • Az utóbbi évtizedben (hazai költés érdekében) csökkentették a vadászidény hosszát március 1-től április 10-ig.

  • A szalonkázás ugyanakkor népszerűbb lett, nőtt a szalonkára vadászók és ezzel együtt a szalonka-vadásznapok száma. Az adatokból elemzések nélkül is látható, hogy a Magyarországon átvonuló erdei szalonkák létszáma nem csökkent!


  • Az erdei szalonka hazai terítékvizsgálatai szerint a lőtt madaraknak 60-75 százaléka hím volt, ami azt igazolja, hogy a kora tavaszi húzásokon elsősorban a kakasok kerülnek terítékre.

  • Szakmai mérlegelés kérdése, hogy eldöntsük, a tavaszi vagy az őszi vadászati idények kedvezőtlenebbek-e az állományra. A teríték ivararányában mért lényeges különbségek azt mutatják, hogy az őszi vadászatok a terítéknagyságokat is figyelembe véve sokkal jelentősebben rontják a populációk ivararányát, mint a tavasziak!


  • Vadászati idények fejezet Erdei szalonka március 1. - április 10. szövegrész helyébe a vadászati idény nélkül szövegrész lépett, mivel az EU tiltja a madarak tavaszi vonuláson történő vadászatát. Ezért a faj vadászati idényét 2008-ban törölni kellett.

  • (SK 50db/terület 1db/vadász/idény)