Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 21

Diskurzusok a leányok neveléséről a 19. századi pedagógia történetében PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Diskurzusok a leányok neveléséről a 19. századi pedagógia történetében. Pukánszky Béla SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet. Egy dedikált zenemű. Felix Mendelssohn-Bartholdy: Lied ohne Worte. Az első csellóművésznő: Elise Barbier Cristiani (1827-1853).

Download Presentation

Diskurzusok a leányok neveléséről a 19. századi pedagógia történetében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

Diskurzusok a lenyok nevelsrl a 19. szzadi pedaggia trtnetben

Puknszky Bla

SZTE JGYPK

Gygypedaggus-kpz Intzet


Egy dedik lt zenem

Egy dediklt zenem

Felix Mendelssohn-Bartholdy: Lied ohne Worte


Az els csell m v szn elise barbier cristiani 1827 1853

Az els csellmvszn:Elise Barbier Cristiani (1827-1853)


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

18 ves korban debtlt Prizsban, koncertezett Eurpa nagyvrosaiban.

1848-ban Szibriba utazott.

Egy v s egy hnap alatt 40 koncertet adott.

Szentptervr, Petropavlovszk, Ohotszk, Irkutszk, Jakutszk, Kahta. Tallkozott kirgizekkel, jakutokkal, osztyjkokkal, kozkokkal, knaiakkal.

Szibribl visszatrve kolerafertzst kapott s 26 ves korban meghalt. Novocserkaszkban temettk el.


S a m mai el ad i

s a m mai eladi:

Maria Kliegel, csell

Kristin Merscher, zongora


A l nynevel s a nevel s t rt net nek rnyoldala

A lnynevels a nevels trtnetnek rnyoldala

  • A lnyok nevelse vezredekig ms utakon jrt, mint a fik.

  • A mozaikszer trtneti forrsok arra engednek kvetkeztetni, hogy a nnevels trtnete a nevels rnyoldalnak trtnete.


Az iskol hoz vezet hossz t

Az iskolhoz vezet hossz t

  • 5000 vig tartott, mg a lnyok ugyanolyan joggal lphettek be az elemi iskola kapujn, mint a fik.

  • A felsoktatshoz vezet tjuk 2000 vvel tovbb tartott, mint a fik.

  • Ha az eurpai egyetemek szletst tekintjk, akkor azt ltjuk, hogy ez az t kzel 900 vvel tovbb tartott a lnyoknak.


Statikus n k p tradicion lis szerepek

Statikus nkp, tradicionlis szerepek

  • Az vezredek sorn a nkrl alkotott kp, a nk szerepe viszonylag keveset vltozott.

  • A tradicionlis - s az eurpai kultrkrben vezredekig dominns - nkp szerint a lnyokat a felesg, az desanya s a gazdasszony szerepre kell felkszteni.

  • Egyenjogsgrl a kt nem megtlsben s nevelsben csak nhny szerz beszlt.


A radik lis emancip ci egy elfeledett k pvisel je

A radiklis emancipci egy elfeledett kpviselje

  • Theodor Gottlieb von Hippel (1741-1796)

  • ber die Ehe, 1774

  • ber die brgerliche Verbesserung der Weiber, 1892


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • Tuds embert szeretnl frjednek, kedves lnyom? Akkor maradj tanulatlan. Ne olvass, de ha mr olvastl valamit, akkor tgy gy, mintha ez meg sem trtnt volna s hallgass. Ha mindenron beszlned kell, akkor fecsegj csacska ostobasgokat vlasztottadnak. [] Gazdag embert kvnsz hzastrsnak? Az a leny, aki egy fiatalemberrel a pnz miatt kti ssze az lett, gyass alacsonytja le magt, aki pedig gazdag aggastynt vlaszt, az a hzicseldsgre kszl.


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • Ha palotd van, akkor is csupn egy szobt laksz, a tbbi msok. [] Fnyz, nagyvilgi letre vgysz? Akkor talpraesett embert vlassz, olyat, akinek nincs pnze, de kpes arra, hogy klnsebb erfeszts nlkl vagyonra tegyen szert. Jobb olyannal frigyre lpni, aki gazdagg tud vlni, mint olyannal, aki mr eleve gazdag.


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • Flelem! Feltnik nektek ez a sz? Fel kellene tnnie Ti frfiak, nyisstok ki mihamarbb a nevel s oktat intzetek kapuit a lenyok eltt, s ne rettentsen el benneteket, a kros kvetkezmnyektl val aggodalmaskod flelmetek. Mert fenn kell-e tartanunk a mr rgen tlhaladott szoksokat s gyakorlatot csak azrt, mert megvltoztatsuk nehzsgekkel s kellemetlen kvetkezmnyekkel jrhat? Vllalkoznnk-e egyltaln valami nagy tett vghezvitelre ezen a vilgon, ha llandan agglyoskodva latolgatnnk az rveket mellette s ellene?


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • Mi lenne ekkor az emberi trsadalombl, mi a csaldi boldogsgbl, ha az asszonyok, akik gyereket szlnek, szoptatnak s nevelnek, hztartst vezetnek, teht ezek az asszonyok elhagynk a csaldi hzat a gyerekekkel s cseldekkel, s a frfiakkal egytt jrnnak npgylsekre, lnnek a trvnyszken vagy ppensggel egytt harcolnnak velk a hborban?

    ChristophMeiners (1747-1810): A ni nem trtnete, 1800.


19 sz zadi magyar narrat vumok

19. szzadi magyar narratvumok


M rs kelt reformok

Mrskelt reformok

  • FyAndrs (1786-1864)

  • Nnevels s nnevel-intzetek haznkban, 1814.


Radik lis kritika a gy keres v ltoz s rt

Radiklis kritika a gykeres vltozsrt

  • Brunszvik Terz (1775-1861):

  • Nkpzs s nnevels. Kzirat, 1928-ban jelent meg a Kisdednevels cm lapban.


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • De ha a frfiak tovbbra is meg akarnak maradni tuds tanulmnyaik s sznalmas absztrakciik mellett, gy minden emberi boldogsg vgleges tnkrettelre mint legclszerbb eszkzt azt ajnlanm, engedjk a nket is ilyen fajta tanulmnyokban rszesedni, mert nem tallnm mltnyosnak, hogy csak a nk legyenek a jzan emberi sz birtokban; mindenesetre kevesebbet gytrnk ket flbolond frjeik. A mveltsgen n teht nem a nonsense-t s krmnfont okoskodsokat rtek.


A l nyok k z pfok iskol ztat s rt

A lnyok kzpfok iskolztatsrt

  • MolnrAladr (1839-1881) orszggylsi kpvisel:

  • kidolgozta s Trefortgoston kultuszminiszternek elterjesztette egy j nkpz intzmny alaptsnak rszletes tervezett.

  • 1875. oktber 25. llami, hatvfolyamosfelsbblenyiskolarettsgitnemadott, kpzsi clja a humnmveltsgcsaldanya s felesg szerepkrre val felkszts.


Diskurzusok a le nyok nevel s r l a 19 sz zadi pedag gia t rt net ben

  • a kt nem kztt lev klnbsget nem abban ltom, hogy a nknl ugyanazon tehetsgek kisebb mennyisgben s tkletlenebb mrvben volnnak meg, mint a frfiaknl, hanem abban, hogy ugyanazon ltalnos emberi tulajdonok s tehetsgek a nben a ni alkatnak megfelelleg ms s ms mdon fejlenek ki.

  • A n nem tkletlenebb a frfinl, csak msa fizikai s szellemi alkata, mint a frfi. Ezrt az iskolai tants anyagnak is ehhez az eltr lelki alkathoz, a sajtos ni jelleghez kell alkalmazkodnia.


Az els le ny k z piskola

Az els leny-kzpiskola

  • 1896.oktber2. az els hazai nyilvnossgi joggal felruhzott lenygimnzium.

  • Az els s az tdik osztlyba vettek fl lenyokat.

  • Az iskola tanterve a figimnziumok tantervt vette alapul, de gondot fordtottak arra, hogy rvnyesljn a ni jelleg.

  • rettsgi bizonytvnyt is kiadhatott belp a felsoktatsba.

  • Elrelps a mltnyos oktatsi rendszer fel.


K sz n m a figyelmet

Ksznm a figyelmet!


  • Login