Önkormányzatok pénzügyi forrásai

1. Önkormányzatok pénzügyi forrásai Önkormányzatok gazdálkodása fejlesztési és működési területre terjed ki. Finanszírozási döntést a létesítmény teljes időtartamára kell hozni Az új beruházásokhoz és fejlesztésekhez Saját (belső) és idegen (külső) forrásokat használhatnak fel az önkormányzatok A saját forrás A gazdálkodási bevételekből Befektetések hozamaiból Átruházott bevételekből származhat

2. Önkormányzatok pénzügyi forrásai Az idegen forrás • Pénzügyi befektetőktől származó forrás • Hitelből finanszírozott befektetés • Támogatásokból finanszírozott lehet • Uniós fejlesztési támogatás (önrész kell) • Hazai cél és címzett támogatás • Hitel felvétel

3. Önkormányzatok pénzügyi forrásai • Használhatnak idegen forrásokat is-Befektetők szabad pénzeszközeiket, az üzleti eredmény reményében, időlegesen átengedik a tőkét több profit reményében • Hitelből finaszírozottnál legtöbbször önrész biztosítása szükséges • EUTámogatások nagy részterületek fejlesztésére

4. értékpapírok • Az értékpapír pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret. • Értékpapír megjelenési formája • Az értékpapírok megjelenési módja tekintetében két nagy csoportra oszthatók: • Okirati formában megjelenő értékpapírok • A nyomtatott értékpapírok általában két részből állnak: a köpenyből (előlapból) és a szelvényívből. A köpeny maga az értékpapír, amely tartalmazza a legfontosabb információkat: az értékpapír típusát, kibocsátóját, névértékét, kamatozását, lejáratát stb. A szelvényív szelvényekből (kuponokból) áll; ezek ellenében teljesítik az esedékes kifizetéseket (osztalék, kamat, törlesztőrészletek fizetését). A szelvényív általában a köpennyel összefüggő papírlap, ami bizonyos esetekben elkülönülhet egymástól.

5. Dematerializált értékpapírok • Dematerializált értékpapír alatt a törvényben és külön jogszabályban • meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, • rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszességet kell érteni.

6. Értékpapír kiállítása • Értékpapírt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. • Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A pénzmosás elleni törvény életbe lépése óta a tőkepiacról szóló törvény Magyarországon tiltja bemutatóra szóló értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát, tőzsdei forgalmazását. Bemutatóra szólóan azonban lehet kiállítani olyan értékpapírt, amelyet nem sorozatban és nem nyilvánosan hoznak forgalomba.

7. A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállaljaKövetelést megtestesítő értékpapírok még a váltón kívül a csekk, a kötvény, a letéti jegy. A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő pénztartozást ilyen módon ismeri el. Az ügylet valamilyen polgári jogviszony, amelyből eredő ellenérték-követelést az egyik fél hitelezi a másiknak. A hitel kiegyenlítése pedig úgy történik, hogy a kötelezett az őt terhelő pénztartozásról váltót állít ki és ad át a jogosultnak. Az ügylet és a váltó innentől kezdődően elkülönül egymástól . A váltó kiállítása az ügyletből fakadó jogviszonyt önmagában nem szüntetni meg és megfordítva, a váltó alapján a váltó jogosultja az alapjogviszonytól függetlenül léphet fel a váltó

8. részvény • Fogalma • A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra. Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy a tulajdonosuk nem vonhatja ki a vagyonát a vállalkozásbó

9. Kincstárjegy, kárpótlási jegy • A kincstárjegy a névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egyik fajtája. Futamideje Magyarországon a kibocsátás időpontjától számított egy évig terjedhet, mint az angol Treasury bill futamideje • . A kárpótlási jegy egy olyan speciális értékpapír, amelyet a magyar állam a meghatározott feltételeknek megfelelő kárpótoltak részére bocsátott ki a kárpótlás mértékének megfelelő értékben. • A kárpótlási jegy bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. • A kárpótlási jegy 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75%-a.

11. Értékpapír kiállítása • Értékpapírt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani. • Bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (bemutatási záradék). A pénzmosás elleni törvény életbe lépése óta a tőkepiacról szóló törvény Magyarországon tiltja bemutatóra szóló értékpapír nyilvános forgalomba hozatalát, tőzsdei forgalmazását. Bemutatóra szólóan azonban lehet kiállítani olyan értékpapírt, amelyet nem sorozatban és nem nyilvánosan hoznak forgalomba.

12. BERUHÁZÁSI SZABÁLYZAT alkotása • önkormányzatonként kötelező

13. Beruházási folyamat • 1. Műszaki-gazdasági előkészítés (költségvetésben elkülöníteni a szükséges forrást) • 2. bonyolítás • 3. Üzembe helyezés • 4. Elszámolás, aktiválás

14. beruházási program • Döntés előkészítés, alternatívák kidolgozása, választás és döntés • beruházási program- megvalósítási javaslat elkészítése • Megvalósítás és ennek dokumentálása