Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István - PowerPoint PPT Presentation

Eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n
Download
1 / 21

  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István. Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28. Előzmények.

I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.

Download Presentation

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából?Tarnay István

Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.


El zm nyek

Előzmények

  • Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”


Ifj s gpolitikai int zm nyrendszer a nis ben

Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben

  • A magyar ifjúságpolitikai intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.


Nis f bb elemei 1

NIS főbb elemei 1.

  • Ifjúsági helyzetelemzés

    • Demográfiai helyzet

    • Oktatás, képzés

    • Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet

    • Kirekesztettség

    • Fogyasztás, gazdasági helyzet

    • Ifjúság és egészség

    • Ifjúság és bűnözés, devianciák

    • Közösség, részvétel, közélet

    • Földrajzi mobilitás


Nis f bb elemei 2

NIS főbb elemei 2.

  • Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete

    • Jogszabályi környezet

      • Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere

    • Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok

      • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával.

    • Eljárások, adminisztráció, transzparencia

      • Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan.

    • Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás

      • Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés.

    • Ifjúságkutatás

      • Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll rendelkezésre a fiatalokról

    • Ifjúsági célú költségvetési források

      • Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.


Nis f bb elemei 3

NIS főbb elemei 3.

  • Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens

    • Szakmai struktúrák

    • Civil, ifjúsági szerveztek

    • Ifjúsági célú nem állami források


A jelenlegi ifj s gi int zm nyrendszert rt kritik k a nis ben

A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben

  • „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem pontosan körülhatárolt.

  • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a gyakorlatban alig érzékelhető.

  • A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon.

  • Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák.

  • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő adatok.

  • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára.

  • A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések.

  • Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik.

  • Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”


A nis c ljai az ifj s gpolitikai int zm nyrendszer f ny ben

A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében

  • Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét.

  • Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit.

  • Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni.

  • A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként.

  • Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját.

  • Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása.

  • Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.


A nis ifj s gk pe

A NIS ifjúságképe

  • Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához


Eur pai ifj s gpolitikai modellek oszt lyoz s szempontjai

Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai

  • Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt.

  • A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.


Ifj s gr l alkotott politikai felfog s

Ifjúságról alkotott politikai felfogás

  • Az európai államok ifjúságpolitikai intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti.

  • Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki.

  • A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.


Ifj s gpolitikai int zm nyrendszer

Ifjúságpolitikai intézményrendszer

  • Egy adott ország ifjúságpolitikai intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül.

  • Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban.

  • Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik.

  • A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.


Jogi szab lyoz s

Jogi szabályozás

  • Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását.

  • Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak.

  • A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény.

  • Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén.

  • A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása)

  • A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika)

  • A fiatalok védelmére vonatkozó törvények


Eur pai ifj s gpolitikai modellek

Európai ifjúságpolitikai modellek

  • Univerzalista modell

  • Közösség alapú modell

  • Védelmező modell

  • Mediterrán modell


Univerzalista modell

Univerzalista modell

  • Finnország, Norvégia és Svédország

  • Az államigazgatás intézményrendszerén belül létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv

  • Kicsi az önálló ifjúsági szektor

  • Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil szektor is nagyon fejlett

  • Az állami intézmények és a civil szektor együttműködik

  • az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.


Brit szigetek k z ss g alap modellje

Brit-szigetek közösség-alapú modellje

  • Az állami szerepvállalás nagyon gyenge

  • Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra hárul

  • Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális közösség alapú ifjúsági munka áll

  • Kicsi az ifjúsági szektor

  • A fiatalokra, mint problémára tekintenek

  • Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegítése

  • A modell kialakulására hatott az angolszász reziduális jóléti modell


K z p eur pai v delmez modell

Közép-európai Védelmező modell

  • Ausztria, Franciaország, Németország

  • Alapvető nézet, hogy társadalomban a fiatalok sérülékeny helyzetben vannak

  • Az ifjúságpolitika célja minél jobban megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben

  • Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb

  • Nagy ifjúsági szféra

  • A jogalkotás szintjén is megjelenítik az ifjúságpolitikai célokat

  • Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is

  • Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság


Mediterr n modell

Mediterrán modell

  • Görögország, Portugália, Spanyolország

  • Hagyományosan a család és a vallási közösségek látták el a szociális feladatokat

  • Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai intézményrendszert alakítottak ki

  • Nincsenek regionális és helyi kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek

  • Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik


Sszefoglal an

Összefoglalóan


A magyar ifj s gpolitikai rendszer jelenleg s az eur pai modellek

A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login