eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n
Download
Skip this Video
Download Presentation
Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 21

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István - PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István. Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28. Előzmények.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István' - iolani


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István

Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.

el zm nyek
Előzmények
  • Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”
ifj s gpolitikai int zm nyrendszer a nis ben
Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben
  • A magyar ifjúságpolitikai intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.
nis f bb elemei 1
NIS főbb elemei 1.
  • Ifjúsági helyzetelemzés
    • Demográfiai helyzet
    • Oktatás, képzés
    • Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet
    • Kirekesztettség
    • Fogyasztás, gazdasági helyzet
    • Ifjúság és egészség
    • Ifjúság és bűnözés, devianciák
    • Közösség, részvétel, közélet
    • Földrajzi mobilitás
nis f bb elemei 2
NIS főbb elemei 2.
  • Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete
    • Jogszabályi környezet
      • Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere
    • Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok
      • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával.
    • Eljárások, adminisztráció, transzparencia
      • Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan.
    • Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás
      • Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés.
    • Ifjúságkutatás
      • Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll rendelkezésre a fiatalokról
    • Ifjúsági célú költségvetési források
      • Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.
nis f bb elemei 3
NIS főbb elemei 3.
  • Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens
    • Szakmai struktúrák
    • Civil, ifjúsági szerveztek
    • Ifjúsági célú nem állami források
a jelenlegi ifj s gi int zm nyrendszert rt kritik k a nis ben
A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben
  • „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem pontosan körülhatárolt.
  • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a gyakorlatban alig érzékelhető.
  • A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon.
  • Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák.
  • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő adatok.
  • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára.
  • A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések.
  • Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik.
  • Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”
a nis c ljai az ifj s gpolitikai int zm nyrendszer f ny ben
A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében
  • Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét.
  • Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit.
  • Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni.
  • A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként.
  • Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját.
  • Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása.
  • Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.
a nis ifj s gk pe
A NIS ifjúságképe
  • Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához
eur pai ifj s gpolitikai modellek oszt lyoz s szempontjai
Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai
  • Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt.
  • A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.
ifj s gr l alkotott politikai felfog s
Ifjúságról alkotott politikai felfogás
  • Az európai államok ifjúságpolitikai intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti.
  • Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki.
  • A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.
ifj s gpolitikai int zm nyrendszer
Ifjúságpolitikai intézményrendszer
  • Egy adott ország ifjúságpolitikai intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül.
  • Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban.
  • Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik.
  • A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.
jogi szab lyoz s
Jogi szabályozás
  • Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását.
  • Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak.
  • A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény.
  • Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén.
  • A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása)
  • A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika)
  • A fiatalok védelmére vonatkozó törvények
eur pai ifj s gpolitikai modellek
Európai ifjúságpolitikai modellek
  • Univerzalista modell
  • Közösség alapú modell
  • Védelmező modell
  • Mediterrán modell
univerzalista modell
Univerzalista modell
  • Finnország, Norvégia és Svédország
  • Az államigazgatás intézményrendszerén belül létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv
  • Kicsi az önálló ifjúsági szektor
  • Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil szektor is nagyon fejlett
  • Az állami intézmények és a civil szektor együttműködik
  • az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.
brit szigetek k z ss g alap modellje
Brit-szigetek közösség-alapú modellje
  • Az állami szerepvállalás nagyon gyenge
  • Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra hárul
  • Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális közösség alapú ifjúsági munka áll
  • Kicsi az ifjúsági szektor
  • A fiatalokra, mint problémára tekintenek
  • Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegítése
  • A modell kialakulására hatott az angolszász reziduális jóléti modell
k z p eur pai v delmez modell
Közép-európai Védelmező modell
  • Ausztria, Franciaország, Németország
  • Alapvető nézet, hogy társadalomban a fiatalok sérülékeny helyzetben vannak
  • Az ifjúságpolitika célja minél jobban megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben
  • Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb
  • Nagy ifjúsági szféra
  • A jogalkotás szintjén is megjelenítik az ifjúságpolitikai célokat
  • Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is
  • Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság
mediterr n modell
Mediterrán modell
  • Görögország, Portugália, Spanyolország
  • Hagyományosan a család és a vallási közösségek látták el a szociális feladatokat
  • Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai intézményrendszert alakítottak ki
  • Nincsenek regionális és helyi kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek
  • Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik
ad