Eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 21

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István PowerPoint PPT Presentation


  • 38 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István. Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28. Előzmények.

Download Presentation

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából? Tarnay István

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eur pai ifj s gpolitikai modellek avagy mit hozhatunk magunkkal eur p b l tarnay istv n

Európai ifjúságpolitikai modellek, avagy mit hozhatunk magunkkal Európából?Tarnay István

Szeged,SZTE-JATIK 2009.11.28.


El zm nyek

Előzmények

  • Az Országgyűlés 2009. október 29.-én fogadta el a 88/2009. (X. 29.) Országgyűlési Határozatot, amely alapján felkérte a Kormányt, hogy „jogalkotó és végrehajtó tevékenységében érvényesítse a Nemzeti Ifjúsági Stratégiában elfogadott elveket, cselekvési célkitűzéseket és az azokhoz rendelt megvalósítási koncepciókat”


Ifj s gpolitikai int zm nyrendszer a nis ben

Ifjúságpolitikai intézményrendszer a NIS-ben

  • A magyar ifjúságpolitikai intézményrendszer jelenlegi helyzetének áttekintése is szerepel a dokumentumban, valamint célként fogalmazódik meg olyan intézményrendszer kialakítása, mely hozzájárul a stratégiában foglalt célok megvalósulásának.


Nis f bb elemei 1

NIS főbb elemei 1.

  • Ifjúsági helyzetelemzés

    • Demográfiai helyzet

    • Oktatás, képzés

    • Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet

    • Kirekesztettség

    • Fogyasztás, gazdasági helyzet

    • Ifjúság és egészség

    • Ifjúság és bűnözés, devianciák

    • Közösség, részvétel, közélet

    • Földrajzi mobilitás


Nis f bb elemei 2

NIS főbb elemei 2.

  • Ifjúsági közfeladatok és ellátásuk helyzete

    • Jogszabályi környezet

      • Jelenleg nem meghatározott az ifjúsági közfeladatok rendszere

    • Állami, regionális, helyi szintű ifjúsági feladatok

      • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a települési önkormányzatok általános feladatai közé sorolja a „gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást”, azonban adós marad ennek tartalmi meghatározásával.

    • Eljárások, adminisztráció, transzparencia

      • Az ifjúsági ügyek horizontális jellege miatt különösen fontos lenne az ágazatok közötti párbeszéd, azonban a koordináció közigazgatási fórumai még nem működnek hatékonyan.

    • Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás

      • Jelenleg nincs Magyarországon legitim civil–kormányzati párbeszéd, és nincs az ifjúsági szervezeteket képviselő, az ifjúsági korosztályok érdekeit megjelenítő civil együttműködés.

    • Ifjúságkutatás

      • Több szervezet is foglalkozik vele, általában elegendő adat áll rendelkezésre a fiatalokról

    • Ifjúsági célú költségvetési források

      • Az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.


Nis f bb elemei 3

NIS főbb elemei 3.

  • Az ifjúsági szakma – a civil ifjúsági szegmens

    • Szakmai struktúrák

    • Civil, ifjúsági szerveztek

    • Ifjúsági célú nem állami források


A jelenlegi ifj s gi int zm nyrendszert rt kritik k a nis ben

A jelenlegi ifjúsági intézményrendszert ért kritikák a NIS-ben

  • „Az ifjúsági közfeladatok fogalmi köre, ellátásuk rendszere nem pontosan körülhatárolt.

  • A kötelező önkormányzati ifjúsági feladatok megvalósulása a gyakorlatban alig érzékelhető.

  • A gyermeki jogok érvényesítésének, a Gyermekjogi Egyezmény megismertetésének mechanizmusai nem alakultak ki Magyarországon.

  • Többnyire csak a megyeszékhelyeken és önkormányzati fenntartásban működnek az ifjúsági információs és tanácsadó irodák.

  • Az önkormányzatok ifjúsági tevékenységéről nincsenek megfelelő adatok.

  • Nagyobb településeken jobbára van ifjúsági stratégia, de jelentőségük marginális. A civil szervezetek töredéke van csak befolyással az önkormányzati politikára.

  • A fejlesztéspolitikában nem jelenik meg a szolgáltatások komplex, horizontális jellegű fejlesztésének elve és gyakorlata sem, az ÚMFT programjai között más ágazatok mentén értelmeződnek csak az ifjúsági célú fejlesztések.

  • Nincsenek célszerűségre, eredményességre vonatkozó adatok, információk az eljárásról, pályázatkezelésről, igazgatásról, a monitoring rendszer a pénzügyi teljesítés szabályosságának vizsgálatára korlátozódik.

  • Az ifjúságpolitikával összefüggő feladatok kormányzati koordinálásának központja nem kellően stabil, az állami feladatok és a kapcsolódó források jelentős része hagyományosan a szakminisztériumok hatáskörében találhatók.”


A nis c ljai az ifj s gpolitikai int zm nyrendszer f ny ben

A NIS céljai az ifjúságpolitikai intézményrendszer fényében

  • Át kell tekinteni az ifjúsági közfeladatok jogszabályi hátterének és finanszírozásának helyzetét.

  • Ki kell alakítani az ifjúsággal kapcsolatos állami feladatokban érintett ágazatok, szaktárcák közötti rendszerszerű együttműködés kereteit.

  • Az ifjúsági közfeladatok ellátásának standardizálását el kell végezni, az azokat ellátni képes szolgáltatók, intézmények, szervezetek akkreditációjának minőségügyi rendszerét ki kell építeni.

  • A helyi önkormányzatok esetében meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az ifjúsági szolgáltatások meghatározott köre az önkormányzatok számára megjeleníthető-e kötelezően ellátandó feladatként.

  • Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni azt a hatékony intézményrendszert, amely biztosítja az ifjúsági közfeladatok kormányzati és egyéb igazgatási szinteken történő ellátását, illetve koordinációját.

  • Szükséges az ifjúsági közfeladatok, továbbá az ezek ellátásában történő civil részvétel, valamint a társadalmi együttműködés eljárási és intézményi rendszerének meghatározása.

  • Meghatározni szükséges az ifjúságra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés szabályait, az ifjúság élethelyzetét és a Stratégia megvalósulását követő kutatások megvalósításának szabályait, valamint ezen kutatási eredmények döntéshozatalba való becsatornázásának mechanizmusait.


A nis ifj s gk pe

A NIS ifjúságképe

  • Hazánkban is szükség van arra, hogy az ifjúságot egy folyamatos, innovatív, korszerű tudással rendelkező erőforrásnak tekintsük, amely képes a társadalom megújítására, az aktív szerepvállalásra. Mint önálló, döntésképes egyénekre tekintünk az ifjúsági korosztályok tagjaira, a jövő alakítóira, lehetőséget ajánlva képességeik kibontakoztatásához


Eur pai ifj s gpolitikai modellek oszt lyoz s szempontjai

Európai ifjúságpolitikai modellek- osztályozás szempontjai

  • Az Uniós tagállamokban sokféle ifjúságpolitikai intézményrendszer alakult ki, melyekre az ország társadalmi-gazdaság berendezkedése, a fiatalok előtt álló kihívások típusa, valamint az ország szociálpolitikai, valamint államigazgatási gyakorlata is befolyásolt.

  • A tagállamok ifjúságpolitikai felfogásában az egyik legjelentősebb különbséget az ifjúság definiálása adja. A tagállamok egy részében a 0-30 éves korosztály tartozik az ifjúságpolitika látókörébe, míg a másik véglet szerint a 15-25 éves korosztály.


Ifj s gr l alkotott politikai felfog s

Ifjúságról alkotott politikai felfogás

  • Az európai államok ifjúságpolitikai intézményrendszereinek elemzésekor az első szempontot az ifjúságról alkotott politikai felfogás jelenti.

  • Két fő nézőpont létezik az ifjúságról alkotott politikai felfogásban, az egyik álláspont arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúság, mint probléma jelenik meg a társadalomban, míg a másik nézet az ifjúság fejlesztő szerepét emeli ki.

  • A gazdaságilag fejlődő, stabil politikai helyzetben lévő államok az ifjúságot erőforrásként tartják számon, míg a gazdasági recesszióban lévő, instabil politikai helyzetű országokban a fiatalok, mint társadalmi probléma jelennek meg.


Ifj s gpolitikai int zm nyrendszer

Ifjúságpolitikai intézményrendszer

  • Egy adott ország ifjúságpolitikai intézményrendszerének a tipológiájánál figyelembe kell venni az állami ifjúságpolitikai intézmények létét, illetve szerepét az államigazgatáson belül.

  • Két fő típus jelenik meg az EU tagállamaiban.

  • Az egyik típusba a különálló ifjúsági szektorral nem rendelkező országok. (Anglia, Dánia, Írország) Ezekben a tagállamokban az ifjúságpolitika nemzeti szintű koordinációja nem, vagy csak nagyon kismértékben létezik.

  • A másik típusba a kiterjedt ifjúsági szektorral rendelkező országok (Svédország, Franciaország, Ausztria, Belgium) tartoznak, ezekben a tagállamokban jelen van ifjúsági ügyekért felelős miniszter és minisztérium.


Jogi szab lyoz s

Jogi szabályozás

  • Egy adott tagállam ifjúságpolitikai intézményrendszerének a vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni az ifjúsági ügyek jogi szabályozását.

  • Az Uniós tagállamok majd mindegyikében a jogrendszerben megtalálhatóak a kifejezetten az ifjúságra vonatkozó jogszabályok, amelyek közé leginkább az oktatást, szociális jólétet, bűnözést szabályozó jogszabályok tartoznak.

  • A legfőbb különbség abban mutatkozik meg a tagállamok között, hogy létezik-e önálló ifjúsági törvény.

  • Az ifjúságpolitika, ifjúságügy jogszabályi környezetet vizsgálva három típus különbözhető meg a jogszabályok szintjén.

  • A fiatalok támogatására vonatkozó szabályokat (ifjúsági szolgáltatások, programok, az ifjúsági szervezetek szabályozása)

  • A fiatalok jólétére vonatkozó törvények (szociálpolitika)

  • A fiatalok védelmére vonatkozó törvények


Eur pai ifj s gpolitikai modellek

Európai ifjúságpolitikai modellek

  • Univerzalista modell

  • Közösség alapú modell

  • Védelmező modell

  • Mediterrán modell


Univerzalista modell

Univerzalista modell

  • Finnország, Norvégia és Svédország

  • Az államigazgatás intézményrendszerén belül létezik ifjúsági ügyekre dedikált szerv

  • Kicsi az önálló ifjúsági szektor

  • Az állami részvétel mellett az ifjúsági civil szektor is nagyon fejlett

  • Az állami intézmények és a civil szektor együttműködik

  • az ifjúságot, mint erőforrást kezelik, az ifjúságpolitika fő céljai között pedig a fiatalok önállóságának megteremtése, és a politikai részvétel növelése áll.


Brit szigetek k z ss g alap modellje

Brit-szigetek közösség-alapú modellje

  • Az állami szerepvállalás nagyon gyenge

  • Az ifjúsági munka leginkább a civil szektorra hárul

  • Az ifjúságpolitika módszerei között a tradicionális közösség alapú ifjúsági munka áll

  • Kicsi az ifjúsági szektor

  • A fiatalokra, mint problémára tekintenek

  • Az ifjúságpolitika célja a hátrányos helyzetben lévő fiatalok megsegítése

  • A modell kialakulására hatott az angolszász reziduális jóléti modell


K z p eur pai v delmez modell

Közép-európai Védelmező modell

  • Ausztria, Franciaország, Németország

  • Alapvető nézet, hogy társadalomban a fiatalok sérülékeny helyzetben vannak

  • Az ifjúságpolitika célja minél jobban megvédeni a fiatalokat a társadalmi kihívásokkal szemben

  • Az ifjúságpolitika állami intézményrendszere ebben a modellben a legerősebb

  • Nagy ifjúsági szféra

  • A jogalkotás szintjén is megjelenítik az ifjúságpolitikai célokat

  • Igen jelentős az ifjúsági civil szféra szerepe is

  • Az ifjúságpolitika célcsoportja a teljes ifjúság


Mediterr n modell

Mediterrán modell

  • Görögország, Portugália, Spanyolország

  • Hagyományosan a család és a vallási közösségek látták el a szociális feladatokat

  • Erőteljesen centralizált állami ifjúságpolitikai intézményrendszert alakítottak ki

  • Nincsenek regionális és helyi kezdeményezések az ifjúságpolitika tárgykörében, de ezek az államok jelentős ifjúsági szektorral rendelkeznek

  • Mind az ifjúság, mint erőforrás, mind az ifjúság mint probléma megjelenik


Sszefoglal an

Összefoglalóan


A magyar ifj s gpolitikai rendszer jelenleg s az eur pai modellek

A magyar ifjúságpolitikai rendszer jelenleg és az európai modellek


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login