Értelmi fogyatékossággal élő munkavállalók

1. Értelmi fogyatékossággal élő munkavállalók Budapest, 2014. 03. 19. Kapocsi-Pécsi Anna

2. Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) 1981-ben alakult szülői kezdeményezésre Célcsoport: értelmi fogyatékossággal élő személyek, családtagok, szakemberek, téma iránt érzékeny magánemberek, elkötelezett cégek és vállalatok Tagságunk jelenleg több, mint 22 000 tagból áll

4. Az ÉFOÉSZ tevékenységi köre Érdekvédelem fogyatékossággal élő személyek ügyében stratégiai partnere a kormányzatnak az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja  évi több konferencia, rendezvény szervezése, kiadványok elkészítése a értelmi fogyatékossággal élő személyeket érintő témában tagság értesítése eseményekről, lehetőségekről  jogszabálytervezetek véleményezése Szolgáltatások Lakóotthonok, támogató szolgálat, napközi otthonok, FECSKE Szolgálat működtetése  Jogi segítségnyújtás Felnőttképzési Intézmény Klubok/csoportok működtetése Önérvényesítő Ifjúsági Tagozat működtetése (értelmi fogyatékossággal élő fiatalokkal önérvényesítő technikák elsajátíttatása)

5. Néhány szó az értelmi fogyatékosságról Az értelmi fogyatékosság egy állapot, amely a megváltozott értelmi képességek által sajátos életvitelt eredményez. Az értelmi fogyatékosság Magyarországon közvetlenül 57 000 főt (KSH 2001. évi adat)., míg közvetve 300 000 főt érint. Az értelmi fogyatékos személyek számára több idő szükséges bizonyos ismeretek, képességek elsajátításához, ismeretszerzésük korlátozott, nagyobb igény jelentkezik a környezet támogató magatartására. A képességek esetleges korlátozottsága nem jelenti azt, hogy a személy képtelen volna az önrendelkezésre, döntéshozatalra, önálló életvitelre. Egy értelmi fogyatékossággal élő személy fogyatékosságának mértékével arányos támogatással meg tudja fogalmazni akaratát, vágyait, gondolatait, képes az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bizonyos mértékű elsajátítására, tud munkát végezni, közvetlen környezetével szoros kapcsolatot kiépíteni, családban élni vagy éppen önmaga is családot alapítani.

6. 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élőszemélyek jogairól szóló egyezmény 27. cikk Munkavállalás és foglalkoztatás A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát.

7. Vélemények… „nem tud nyelveket és nem tud betölteni teljes munkakört” „nehezen képezhető” „lassúbb, mint a többi munkaerő” „nem érti meg azonnal és biztonsággal a feladatot” „nem lehet rájuk bízni döntést igénylő feladatokat” „nem jegyeznek meg fontos információkat” „nincs felelősségtudatuk” „túl sok türelmet igényelnek” „nem bízhatóak rájuk fontos iratok”

8. Kommunikációs akadálymentesítés Könnyen érthető kommunikáció írásban, szóban egyaránt A munkavállaló képességeinek megfelelően konkrét példákon bemutatott közlések jelentik a valódi információt.

9. Főbb kritériumok: Lényegre törő stílus Ésszerű, rövid mondatok Közismert, egyszerű szavak használata Világos, egyértelmű, logikus mondanivaló. Kerüljük: nehezen érthető szavakat a ritka vagy idegen szavakat szakkifejezéseket, rövidítéseket az elvont fogalmakat, a hivatkozásokat a fölösleges szavakat és mondatokat a nagy számokat. Munkaszerződés, munkaköri leírás, szabályzatok, konkrét munkafolyamatok könnyen érthető változatának használata!

10. A stílus/hangvétel Kellő tiszteletet megadása beszélgető-partnerünknek. Ha felnőttel beszélünk, felnőttekhez illő nyelvet használunk. Beszéd során a tagadások helyett pozitív szerkezeteket alkalmazunk. Elsősorban cselekvő igealakokat használunk. Nem feltételezzük ismeretlen partnerünkről, hogy ismeri a témát, amiről beszélgetünk. Legyen követhető a mondanivalónk. Következetesen használjuk a szavakat, kifejezéseket. A beszédben is logikus sorrendet követünk.

11. Beszélgetés közbeni ellenőrzés Beszéd közben érdemes a mondatok után egy pillanatnyi szünetet tartani. Ellenőrizzük, kérdezzük meg, hogy értik-e a beszélgetés tartalmát és tudják-e követni a mondandót.

12. Munkaerő felvétel Ne ítéljünk első látásra! Lehetőleg fogalmazzunk könnyen érthető módon: a megszólítás után tőmondatos fogalmazást alkalmazzunk, kerüljük a bonyolult , jelzős szerkezeteket és a hosszú, összetett mondatokat. Ne használjunk idegen kifejezéseket. A munkaképesség-felmérés és a feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciakövetelmények meghatározása alapján döntsünk. Ehhez szakmai segítség igényelhető.

13. A munkatársak felkészítése – érzékenyítése Ellenállások, konfliktusok – ezek megfelelő kezelése Teljes értékű kolléga! Egyenértékű feladat/munkakör Támogatói háló (jelző rendszer) - fogyatékosügyi szervezetek - szociális szolgáltatások (támogató szolgálat,támogatott lakhatás) - támogatott döntéshozatal (támogató személye) - család INTEGRÁCIÓ

14. Gondnokság  A hatályos Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a munkavállalást a gondnokság alatt álló személyek számára is Munkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése, illetve kötelezettségvállalás – gondnok hozzájárulása szükséges korlátozottan cselekvőképes személy esetén (azaz korlátozó gondnokság esetén)  Gondnok tesz jognyilatkozatot a cselekvőképtelen személy helyett (azaz kizáró gondnokság esetén - ez a szabály egyébként azért fontos, mert korábban sok bizonytalanságot okozott, hogy cselekvőképtelen személy köthet-e munkaszerződést. Ezzel a szabály egyértelművé tette, hogy igen, a gondnoka teheti meg, ugyanúgy, mint minden más jogügyletnél a jognyilatkozatot)

15. A cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes munkavállalókra további speciális szabályok is vonatkoznak:  212. §  (1)110 A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. (2) A munkavállaló munkakörét az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. A munkavállalóra vonatkozó egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. (3) A munkavállaló munkavégzését folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. (4)111 A munkavállalóra a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók azzal, hogy kártérítésre vagy sérelemdíj megfizetésére nem kötelezhető.

16. 114. §  (1) A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. (2) A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. (3) A fiatal munkavállaló számára a) legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni, b) négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet, c) legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani. (4) A fiatal munkavállaló esetében a 105. § (2) bekezdésében és a 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

17. Támogatott döntéshozatal a munkavállalásban 2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról A támogató feladata 4. § (1) A támogató, ha a támogatott döntéshozatal általános jelleggel vagy az adott ügycsoportra tekintettel fennáll, a támogatott személy kérésére a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, a polgári perrendtartásról szóló törvényben és a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jelen van azoknál a közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett, b) az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a támogatott személlyel egyeztet, c)a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen van, d) tanácsaival, a támogatott személy számára szükséges tájékoztatás megadásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegíti, és e) a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget nyújt, valamint a döntése meghozatalában személyes jelenlétével közreműködik.

18. Munkaidő-beosztás Készítsünk a fogyatékos munkavállalóra egyéni tervet, amiben pontosan leírjuk, hogy miben és milyen mértékben van szüksége segítségre. - Rögzítsük, hogy milyen munkaközi szünetek szükségesek ahhoz, hogy a munka hatékony legyen. A feladatokat előre, napi-és heti tervben rögzítsük. Mindenben kérjünk segítséget a fogyatékossággal élő munkavállaló mentorától/támogató személytől. A rugalmas foglalkoztatás – akár részmunkaidő – gyakorlata lehetővé teszi, hogy hosszútávon megtartsuk a munkaerőt és egyben a cég szervezeti struktúráját is erősítsük.

19. A változó munkakezdési és –befejezési időpontok alkalmazása nem csak a fogyatékossággal élők számára kedvező, hanem mindazoknak előnyös, akiknek a családi- és a munkahelyi kötelezettségek összehangolása nehézséget jelent. Pl. 8 órás munkaidő soknak bizonyult, így megosztott munkaidő (2 fő 4-4 órában)

20. Munkakörülmények kialakítása - Az egészséget szem előtt tartó humánpolitikai minden munkáltató és munkavállaló számára fontos. A foglalkoztatóknak is érdekük, hogy a munkavállalók minél kevesebbszer legyenek távol a munkahelyüktől egészségügyi okok miatt. - Egészséges magatartásformák munkáltatói szintű támogatása és szorgalmazása

21. Biztosítani kell azokat a technikai és kommunikációs segédeszközöket (pl. alternatív kommunikációs eszközök, könnyen érthető kommunikáció), amellyel az értelmi fogyatékossággal élő munkavállaló hatékonyan képes ellátni a feladatait. Munkavégzéshez megfelelő munkaállomás kialakítása.

22. Köszönöm a figyelmet! ÉFOÉSZ 1093 Budapest, Lónyay utca 17. 1/1. +36 20 247-2969 pecsi.anna@efoesz.hu