A szociálpszichológia módszerei

1. A szociálpszichológia módszerei Szociálpszichológia PPKE, 2009 Rácz Judit

2. A szocpsz kutatás indítékai • kíváncsiság • (komoly) társadalmi problémák • szórakoztató

3. Szociálpszichológiai „igazságok”: mondások, közmondások, hagyományok, hiedelmek Ki korán kel, aranyat lel de: Lassan járj, tovább érsz Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér de: Aki mer, az nyer

4. „Bolondok kitalálnak közmondásokat, a bölcsek meg ismétlik őket”

5. „Bölcsek kitalálnak közmondásokat, a bolondok ismétlik őket”

6. „Egy fecske nem csinál nyarat.” ?

7. A kutatás nem mindig igazolja vissza a mindennapi tapasztalatunkat, hanem mást mutat. Minek higgyünk, a „józan észnek” vagy az empirikus kutatási eredményeknek?

8. Torzítások és hibák A mindennapi életben nem vesszük figyelembe őket. A kutatók törekednek a kiküszöbölésükre.

9. A tudományos módszer • A kutató észlel és meghatároz egy problémát • Hipotézist („még nem bizonyított magyarázatot”) állít föl • Bizonyítási kísérlet megtervezése • Kísérlet, kutatás • Értékelés • Ellenőrzés

10. Kísérlet • Független változó (stimulus, ok, a kutató által meghatározott) (ilyen sör meg olyan sör) • Függő változó (válasz, megfigyelhető reakció)

11. Elmélet és kutatás Elmélet: - absztrakt fogalmak • oksági viszonyok („ez” „emiatt” van) • általános(abb) érvényesség (nemcsak a vizsgált területre) • ahhoz, hogy egy elmélet tudományos legyen, tesztelhetőnek kell lennie

12. Kísérlet • Legyen ellenőrzött (a megfigyelt változást a független változó okozza és ne más) • Randomizált (bárki lehessen a kísérleti csoport tagja) • Reprezentatív – megfelelő mintavétel

13. A kutatások validitása Kérdés: a vizsgált eseménynek van-e köze az adott elmélethez? Bizonyítandó tétel: „a fiúk versengése ellenségeskedést szül” A verseny közbeni szitkozódás valóban ellenséges-e? Csak a verseny szüli-e a szitkozódást?

14. Validitás Torzító elemek: • Kutatók észlelt elvárásai az eredménnyel kapcsolatban (a vizsgált személyek érzik, mit kell mondaniuk) • Általános társadalmi elvárások • Bizonytalan oksági viszony (más is okozhat egy változást, nemcsak a feltételezett ok)

15. Külső validitás Általánosítható-e egy vizsgálati eredmény más emberekre, időszakokra és körülményekre? • Reprezentatív a vizsgált csoport? • Mesterséges laboratóriumi körülmények • Érezhető elvárások, kívánatos viselkedés • Eltérő kultúrák

16. A kutatások eredményeinek érvényessége • Az elméletek nem „bizonyítottak”, hanem „álatlánosan elfogadottak” • Ha több valid vizsgálat alapján is jobb, mint egy másik elmélet • A kutatók hiedelmei és értékrendje különböző – ezért kell szigorú módszertan (torzítások és hibák kiküszöbölése)

18. Versengő vagy kiegészítő elméletek? Esszéírás meggyőződésemmel ellentétes álláspont védelmében. (a cigizés jó) Utána változott az álláspontom – miért? • Kognitív disszonancia feloldása – nem jó a feszültség, tehát inkább elfogadom a másik álláspontot • Önészlelés – ezek szerint egyetértek, hiszen írok róla

19. Valójában nem ellentétes, hanem kiegészítő elméletek: • Ha nagyon különbözik az enyémtől, akkor a kognitív disszonancia-feloldás a jó magyarázat • Ha csak kicsit különbözik, akkor az önészlelés

20. Torzítások kiküszöbölése • Legyen jó a mérőeszköz, kerüljük a hamis interpretációt (New- York-i gyorsan beszél, déli nem érti, előbbi utóbbit butának tartja) • Alternatív magyarázatok figyelembe vétele (ideges mozdulatok – nem biztos, hogy a személyiségből fakad, lehet, hogy a helyzetből) • Biztos, hogy általánosítható a következtetés? (egy bunkó New York-i még nem az összes)

21. Ha hihetünk a kutatások eredményeinek (mert a kutatás szigorúan követte a módszertani szabályokat), akkor nagy változások alapjaiként szolgálhatnak. (iskolai faji szegregáció nem hoz egyenlőséget – törvényi változtatás)

22. Értékek és etika a kutatásban Értékek szembe kerülhetnek egymással: Mi a fontosabb, egy jó, megbízható, másokat segítő kutatási eredmény, vagy a kutatásban résztvevők biztonsága, jogai stb.? Szentesítheti-e a cél az eszközt?

23. Be nem avatkozó vizsgálat: megfigyelek egy populációt (etnikailag kevert környéken kisebb a xenofóbia – de azért-e, mert megismerték egymást? Vagy azért, mert eleve nyitott emberek költöztek oda, akiket vonzott az az etnikum?) Hátrány: esetleg nem a feltételezett ok miatt lép fel a helyzet. Beavatkozó vizsgálat: véletlenszerű (random) módon választott vizsgálati csoporttal mesterségesen létrehozott helyzet, tehát egyéb okozók kizárva

24. Álcázott megfigyelés Beépülés Vállalt megfigyelés Résztvevő megfigyelés

25. Zimbardo stanfordi börtönkísérlete • Jó emberek gonosz pozícióban • Intézményes hatalom kontra egyéni ellenállás • Nem a személyiség az ok • Abu Ghraib

26. Követelmény a kutatásban: Ne árts! • De akkor hogy kísérletezzek? Informált (tájékozott) beleegyezés

27. A megtévesztés és fokozatai Gyakran muszáj megtévesztést alkalmazni, különben nem kapunk érvényes eredményt, csak a (vélt) elvárásoknak megfelelő választ.

28. Utólagos megbeszélés • A résztvevő kérdezhet, elmondhatja aggályait, rossz érzéseit • A kutató magyaráz és bocsánatot kér • Ha mélyebb sérülés van, lehet vele foglalkozni • A beszélgetés ismeretterjesztő funkciójú is

29. Az etikai dilemma Tudományos fontosság kontra okozott stressz

30. A szocpsz társadalmi szerepe Nemválaszol etikai és erkölcsi kérdésekre – segít meghozni az egyéni és közösségi döntéseket

31. A tudósok erkölcsi felelőssége • A tudomány iránt: az eredményeket az igazsághoz hűen leírni • A kísérleti alanyok iránt: ne okozzunk kárt, óvjuk meg méltóságukat • A társadalom iránt: ne lehessen rosszra használni az eredményeket