Demokr cia modellek
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 25

Demokrácia modellek PowerPoint PPT Presentation


  • 58 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Demokrácia modellek. „Többségi” és „Konszenzusos” Demokrácia. A modellek közötti különbség?. A legitim döntés a többségi demokrácia logikája szerint a többség, a konszenzusos demokrácia szerint a lehető legszélesebb egyetértés döntése

Download Presentation

Demokrácia modellek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Demokr cia modellek

Demokrácia modellek

„Többségi” és „Konszenzusos”

Demokrácia


A modellek k z tti k l nbs g

A modellek közötti különbség?

  • A legitim döntés a többségi demokrácia logikája szerint a többség, a konszenzusos demokrácia szerint a lehető legszélesebb egyetértés döntése

  • Az intézményi megoldások terén a többségi demokrácia a döntéshozatalra képes többség létrejöttét és akadálytalan hatalomgyakorlását szolgálja, míg a konszenzusos demokrácia olyan megoldásokkal él, amelyek a győztes többséget a vesztes kisebbséggel való egyeztetésre és hatalmának korlátozására kényszerítik


A t bbs gi modell l nyege

A „többségi” modell lényege

  • A többségi demokrácia lényegét az adja, hogy a választások során előállított többség uralmának és hatalomgyakorlásának nincsenek sem intézményes, sem intézményen kívüli korlátai, a rendszer alapvető működési elve az, hogy a többséget ruházza fel meghatározott időre a népuralommal járó jogosítványokkal, s a kisebbség csupán (újabb) választások eredményeként kerülhet olyan helyzetbe, hogy érdekeit, értékeit és szempontjait érvényesítse…


A konszenzusos modell l nyege

A „konszenzusos” modell lényege

  • A konszenzusos demokrácia eleve intézményi és egyéb politikai gátakat épít a többség uralmával szemben, a kisebbségi érdekek érvényesítését biztosítva, ezek az elemek a konszenzus felé szorítják a politikai élet szereplőit, korlátozzák tehát a többség uralmát, cserébe viszont biztosítják a kisebbségbe szorultak érdekeinek bizonyos fokú érvényesülését…


A t bbs gi modell

A „többségi” modell

  • A végrehajtó hatalom összpontosítása: egypárti, kis többségű kormányok

  • Hatalomkoncentráció és a kormány uralkodó szerepe

  • Aszimmetrikusan kétkamarás törvényhozás

  • Kétpártrendszer

  • Egydimenziós pártrendszer

  • Egyszerű többségen alapuló választási rendszer

  • Egységes és központosított kormányzati rendszer

  • Íratlan alkotmány és parlamenti szuverenitás

  • Kizárólagos képviseleti demokrácia


1 a v grehajt hatalom sszpontos t sa

1. A végrehajtó hatalom összpontosítása

  • Jellemző a hatalom strukturális egysége: egypárti kormányzás, nincs koalíciós kényszer

  • Koncentrált végrehajtó hatalom és egyértelmű felelősségvállalás

  • Kritika: az egypárti kormányzás rugalmatlanná teszi a rendszert

  • A győztes kis többséggel nyer minden esetben: a kis többséggel való kormányzás művészete tipikusan a többségi demokrácia miniszterelnökének virtusa kell hogy legyen

  • Széles körű politikai hatalmat gyakorol egy olyan többség képviseletében és érdekében, amely valójában nem jelent nagyarányú többséget, ugyanakkor egy nagyméretű kisebbséget kizár a hatalom gyakorlásából és ellenzéki szerepre ítél


2 hatalomkoncentr ci s a korm ny uralkod szerepe

2. Hatalomkoncentráció és a kormány uralkodó szerepe

  • A végrehajtás és törvényhozás, személyi és intézményi szempontból egyaránt összefonódik

  • A kormány tagja csak parlamenti képviselők lehetnek, formailag a parlamentnek van alárendelve

  • Az egyszerű bizalmatlansági indítvány intézménye a törvényhozást teszi a politikai rendszer központi elemévé, de kormányé a legfőbb hatalom

  • A parlament szavazógépként működik, szigorú frakciófegyelmet és kormányzati stabilitást eredményezve

  • A parlamenti többség koncentrált hatalomgyakorlást tesz lehetővé


3 asszimetrikusan k tkamar s t rv nyhoz s

3. Asszimetrikusan kétkamarás törvényhozás

  • A törvényhozás a többségi modellben asszimetrikusan kétkamarás, legtisztább esetben azonban egykamarás

  • A két ház tagjai eltérő választási eljárás eredményeként nyerik el megbízatásukat

  • A felsőház szerepe korlátozott, szinte minden törvényhozási hatáskör az alsóházat illeti meg, a törvényhozás súlypontja a többségi logika alapján működő alsóházban található

  • Az ideális egykamarás rendszerben a többségi párt uralkodik, az így létrejövő egypárti kormány a többségi elv legegyértelműbb kifejeződése


4 k tp rtrendszer

4. Kétpártrendszer

  • A többségi modellben a kétpártrendszer arra utal, hogy – figyelembe véve az adott politikai rendszer választási rendszerét, választói magatartását, és kormányalakítási gyakorlatát – az országban működő pártok közül kettő kiemelkedik abban a tekintetben, hogy csak nekik van esélyük kormányalakításra.

  • A két domináns párt mellett számos kisebb, kormányzati tényezőnek nem minősülő párt is működik (pl. Liberális párt Nagy Britanniában)


5 egydimenzi s p rtrendszer

5. Egydimenziós pártrendszer

  • Egydimenziós pártrendszer, amelynek felépítése és működése egyetlen konfliktusra, illetve a pártoknak az adott konfliktusban elfoglalt álláspontjára vezethető vissza

  • A legáltalánosabb konfliktusnak azt a társadalmi-gazdasági szembenállást nevezhetjük, amelyik a pártok ideológiai különbözőségét eredményezi (bal-jobb tengely)

  • Háttérben lehetnek regionális és etnikai különbségek, amelyek azonban nem csapódnak le a pártrendszerben


6 egyszer t bbs gen alapul v laszt si rendszer

6. Egyszerű többségen alapuló választási rendszer

  • Az egyszerű többségi választási rendszerek jelenítik meg legmarkánsabban a többségi demokrácia logikáját

  • A választási rendszerek kialakítását befolyásoló két szempont – a reprezentativitás, illetve a kormányképes többség létrehozatala – közül egyértelműen az utóbbi elemre helyeződik a hangsúly

  • A választás egyfordulós, tisztán területi alapú, egyéni választókerületekben zajlik, ahol relatív többséggel lehet mandátumhoz jutni

  • Ennek eredményeként a „legnépszerűbb” kisebbség rendelkezik a többség jogaival, előnye viszont, hogy egyértelműen képes kormányzóképes többséget előállítani


7 egys ges s k zpontos tott korm nyzati rendszer

7. Egységes és központosított kormányzati rendszer

  • A végrehajtó hatalmat birtokló parlamenti többségnek hatalomgyakorlása során nem kell számolnia sem területi, sem funkcionális alapon szervezett intézményi gátakkal

  • A területi hatalommegosztás szempontjából az unitárius (egységes) állam számít ideáltípusnak, ahol nincsenek a központi hatalomtól független, széles autonómiával rendelkező szubnacionális szintű egységek

  • Nincsenek olyan világosan kijelölt földrajzi vagy funkcionális területek, amelyektől a parlamenti többség és a kormány el lenne zárva


8 ratlan alkotm ny s parlamenti szuverenit s

8. Íratlan alkotmány és parlamenti szuverenitás

  • Az íratlan alkotmány nem jelenti az alkotmány hiányát, ezen országok alkotmányát nem egyetlen törvény jeleníti meg, hanem alaptörvények és jogszokások egész csoportja

  • Ezzel együtt jár a parlamenti szuverenitás elve, vagyis az, hogy a legfőbb hatalom birtokosa a parlament, amely korlátlanságot élvez a törvényalkotásra, abban sem bíróság, sem más hatóság nem bírálhatja felül


9 kiz r lagos k pviseleti demokr cia

9. Kizárólagos képviseleti demokrácia

  • A parlamenti szuverenitás azt is jelenti, hogy minden hatalom a törvényhozás kezében összpontosul, a nemzet képviselőinek intézményében koncentrálódik

  • Nincs semmilyen lehetőség a közvetlen demokrácia olyan intézményeinek alkalmazására, mint például a népszavazásra

  • A parlamenti szuverenitás és a népszuverenitás egymással összeegyeztethetetlen fogalmak

  • A többségi modell ideáltípusa a tisztán képviseleti demokrácia


T bbs gi modell

Többségi modell

Tiszta formában sehol sem érvényesül!

  • Nagy Britannia és Észak-Írország

  • Írország

  • Kanada

  • Jamaica

  • Ausztrália

  • Új-Zéland

  • India

  • Szingapúr

  • Malajzia


A konszenzusos modell

A „konszenzusos” modell

  • Megosztott végrehajtó hatalom: nagykoalíciók

  • Formális és informális hatalommegosztás

  • Kiegyensúlyozottan kétkamarás és kisebbségi képviselet

  • Többpártrendszer

  • Többdimenziós pártrendszer

  • Arányos képviselet

  • Területi és nem területi alapú föderalizmus és decentralizáció

  • Írott alkotmány és kisebbségi vétó


1 megosztott v grehajt hatalom nagykoal ci k

1. Megosztott végrehajtó hatalom: nagykoalíciók

  • Egyetlen párt nem képes önállóan a kormányalakításra

  • Koalíciós kormányok működnek, amelynek célja a végrehajtó hatalom minél szélesebb politikai alapra helyezése, továbbá a pártok közti versengés intenzitásának csökkentése

  • A legtöbb esetben nagykoalíció alakul, mivel a pártok programja ideológiailag jelentősen eltér egymástól

  • A hatalommegosztás intézményesülhet formálisan, vagy informálisan


2 form lis s inform lis hatalommegoszt s

2. Formális és informális hatalommegosztás

  • A törvényhozó és végrehajtó hatalom közötti viszonyrendszer lényegesen arányosabb és kiegyensúlyozottabb, a konszenzusos demokrácia tipikus jegye a hatalmi ágak formális és informális elválasztása

  • Az elv érvényesülése következtében a törvényhozás és a végrehajtás kevésbé szorosan működnek együtt, nagyobb autonómiával és egymással szemben arányosabb pozícióval rendelkeznek

  • A kormány tagjai nem a képviselők köréből kerülnek ki

  • A parlamentnek kevésbé kiszolgáltatott kormányok


3 kiegyens lyozottan k tkamar s t rv nyhoz s s kisebbs gi k pviselet

3. Kiegyensúlyozottan kétkamarás törvényhozás és kisebbségi képviselet

  • A konszenzusos demokráciák törvényhozásai tipikusan kétkamarás parlamentek, ahol ráadásul a két ház lényegesen egyenlőbb viszonyban áll egymással, mint a többségi demokráciák esetében.

  • A győztesnek a hatalma nem korlátlan, a formális szabályozás révén ugyanis a döntéshozatalban együtt kell működnie a másik kamarával

  • A kisebbségi képviselet biztosítása a második kamarában, amennyiben érvényesül, hogy azt eltérő elv mentén választják meg, illetve hogy közel azonos jogosítványai vannak, mint a másik kamarának


4 t bbp rtrendszer

4. Többpártrendszer

  • A konszenzusos demokrácia modelljében egyetlen párt sem képes abszolút többséget szerezni a választásokon, nincsenek valóban nagy pártok, helyette középpártok vannak

  • A választók pártpreferenciáira a kétpártrendszerben tapasztalható koncentráltság helyett a többé-kevésbé arányos megoszlás jellemző

  • A több középszintű pártból álló paletta létrejöttében a politikai törésvonalak bővülése, például etnikai vagy vallási szembenállások játszanak szerepet


5 t bbdimenzi s p rtrendszer

5. Többdimenziós pártrendszer

  • A pártrendszer környezetéül és működési alapjául szolgáló társadalmi-politikai környezetet nem egyetlen konfliktus, illetve az arra vonatkozó állásfoglalás határozza meg

  • Miután heterogén társadalmakról van szó, ezért a pusztán ideológiai törésvonal mentén elhelyezkedő pártok nem tudják lefedni a társadalomban létező konfliktusmező egészét

  • Az ideológiai (bal-jobb) törésvonal mellett egyéb, leggyakrabban nyelvi-etnikai, regionális vagy vallási konfliktusok is pártképző erővé válnak, többdimenzióssá téve ezzel a pártrendszert


6 ar nyos k pviselet

6. Arányos képviselet

  • A konszenzusos modell a kormányképes többség kialakítása helyett az arányos választási rendszerekben egyértelműen a reprezentativitásra helyezi a hangsúlyt, arra hogy a választások eredményeként létrejövő parlament pontosan tükrözze a társadalom politikai megoszlását

  • Az arányos választási rendszer nem akadályozza a társadalmi törésvonalak párttörésvonalakká alakítását

  • Az arányos választási rendszer a társadalomban létező konfliktusok intézményesítését és kezelhetővé tételét szolgálja

  • Az arányosság hangsúlyozása egyben oka és következménye a többpártrendszernek


7 ter leti s nem ter leti alap f deralizmus s decentraliz ci

7. Területi és nem területi alapú föderalizmus és decentralizáció

  • A konszenzusos demokrácia intézményes és formális eszközökkel biztosítja az aktuális többség és kisebbség közötti egyeztetési és megegyezési kényszert

  • A területi hatalommegosztás szempontjából ideáltípusa a föderáció, ahol az állami hatáskörök a központi (szövetségi) és a tartományi (regionális) hatalom között arányosan oszlanak meg

  • A hatalommegosztás azonban érvényesülhet más alapon is, így például nyelvi vagy vallási alapon, mindez különös jelentőséggel bír az olyan plurális társadalmak számára


8 rott alkotm ny s kisebbs gi v t

8. Írott alkotmány és kisebbségi vétó

  • A konszenzusos demokráciák általában írott alkotmánnyal rendelkeznek, amely tartalmazza az ország kormányzásának alapvető szabályait

  • Az alkotmányt csak különleges többséggel (pl. kétharmados) lehet megváltoztatni, bizonyos helyeken pedig népszavazáshoz is kötik

  • A gyakorlatban érvényesül a kisebbségi vétó a többség uralmával szemben

  • A közvetlen demokrácia intézményét nagyobb előszeretettel alkalmazzák, mint a többségi modellben


Konszenzusos modell

Konszenzusos modell

Tiszta formában sehol sem érvényesül!

  • Belgium

  • Svájc

  • Libanon

  • Ruanda


  • Login