1 / 4

4. FOTOSZINTÉZIS, FÉNYSZAKASZ

4. FOTOSZINTÉZIS, FÉNYSZAKASZ.

imelda
Download Presentation

4. FOTOSZINTÉZIS, FÉNYSZAKASZ

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 4. FOTOSZINTÉZIS, FÉNYSZAKASZ A fotoszintézis fényszakasza arról kapta nevét, hogy csak fényben játszódik le, mivel itt történik a fényenergia kémiai energiává alakítása. A víz bontásából származó hidrogének elektronjai egy (a terminális oxidációnál megismerthez hasonló) membránkapcsolt elektrontranszportláncon haladnak keresztül, azzal a különbséggel, hogy itt a transzportlánc tagjai a fotoszintetikus pigmentek komplexei is, melyek a fény energiájával új „energialöketeket” adnak az elektronoknak. Energia (ATP) és redukálóerő (NADPH+H+) előállítása FUNKCIÓJA: LÉNYEGE: A víz bontásából származó hidrogének elektronjainak fénnyel való gerjesztése, majd az elektrontranszportláncon felszabaduló energiával hidrogénion-koncentrációkülönbség kiépítése (majd ezzel ATP szintézise), a lánc végén pedig redukálóerő (NADPH+H+) képződése ! A zöld színtest belső membránrendszere HELYE: Tartalomhoz

  2. Az alábbi animáció a fotoszintetikus elektrontranszportlánc működését szemlélteti. A folyamatban megjelenő i betűkre kattintva szöveges információt jeleníthetsz meg az aktuális mozzanatról. A funkciógomb segítségével az animáció átugorható. Tartalomhoz

  3. ½ O2 i i i i i i i i 2H+ PLC Színtest külső membránja H2O e- e- 2e- FNR Cit. b6/f PQ P 700 P 680 Frrd. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen erős oxidálószert, mint az alapállapotú II. fotorendszer, semmi nem tudna tovább oxidálni, ám ha a fénygerjeszti a rendszer elektronjait, azzal a komplex redoxpotenciálja erősen lecsökken, vagyis oxidálhatóvá válik!* Ezáltal kapják meg az elektronok azt az energiát a napfénytől, amit (végighaladva az elektrontranszportláncon) leadhatnak az enzimkomplexeknek, s azok tovább hasznosíthatják azt. A napfény tehát gerjeszti a II. számú fotorendszer „antennapigmentjeinek” (klorofillok, karotinoidok) elektronjait, melyek gerjesztési energiájukat átadják a központi klorofill-A molekulának. * Vigyázz! A redoxpotenciál-tengelyt – az energialejtő érzékeltetése céljából – fordítva rejzoljuk: lefelé nő, fölfelé csökken a redoxpotenciál. 2H+ Figyeljük meg, hogy a színtest membránközi terében termelődnek, a sztrómában fogynak a protonok, sőt, a transzportlánc egy pontján még direkt ki is pumpálódik kettő-kettő. Így egy jelentős töltéskülönbség alakul ki a membrán két oldala között. Ezt a kondenzátort „kisütni” csak egy „vezetéken” keresztül lehetséges, ez pedig az ATP-áz enzimkomplex csatornája. A sztrómába visszaáramló protonok meghajtják a komplexet, mely az így kapott energiát ADP és szervetlen foszfát felhasználásával ATP pirofoszfát kötésébe tárolja el. (Éppúgy, ahogyan az a terminális oxidáció végén is történt a mitokondriumban.) Ezzel létrehoztunk ATP-t, amire szintén szükségünk lesz a sötét szakaszban a CO2-kötéshez. Az elektronok ekkorra már megint túl pozitív redoxpotenciálon vannak ahhoz, hogy a NADP+ koenzimet redukálni lehessen velük, márpedig ez cél. Ezért újra a nap fényét veszi igénybe a növény. Az I. fotorendszer gerjesztődésével még negatívabb redoxpotenciálra jutunk, mint a II. esetében. (Mivel nem olyan pozitív redoxtartományból kell „visszahozni” az elektronokat, ezért itt kisebb energiájú (nagyobb hullámhosszú) 700 nm-es kék sugarak elnyelése is elegendő. Ezért itt a fő antennapigment a narancssárga karotin. A II. fotorendszerben a nagyobb energiájú, 680 nm-es hullámhosszú lila sugarakat elnyelő citromsárgaxantofill a fő antennapigment. (Azért látjuk ilyen színűnek őket, mert a komplementer színűket szűrték ki a fehér fényből.) A ferredoxintól végül a ferredoxin-NADPH-oxidoreduktáz nevű enzim veszi át az elektronokat, és adja át a NADP+ koenzimnek. Ez protonokat felvéve a sztrómából (a színtest alapállományából) NADPH+H+-szá redukálódik. Ezzel létre hoztuk a CO2-kötéshez szükséges redukálószert (ld. sötét szakasz). A transzportlánc következő tagja, a mozgékony plasztokinon képes oxidálni a gerjesztett II. fotorendszert, és tovább vinni az elektronokat a transzportlánc harmadik tagjának, amely meg őt oxidálja. Közben az elektronokkal együtt két protont is átszállít, csakhogy amíg a sztrómából veszi fel, addig a következő komplex a membránok közötti térbe fogja leadni ezeket. Vegyük észre, hogy ez egy protonpumpa, amelyet a redoxreakciók energiája hajt! (A plasztokinon a terminális oxidációban megismert, ugyanilyen szerepű ubikinonhoz hasonló szerkezetű lipid.) A citokróm b6/f nevű (hem vasat tartalmazó) komplex többi funkciójával nem foglalkozunk középiskolában, bár van neki. Innen a plasztocianin nevű, réztartalmú, a membrán külső oldalán horgonyzó, mozgékony komplex szállítja az elektronokat (egyenként) az I. fotorendszerhez. Az elektronok így egyre pozitívabb redoxpotenciálú komplexekre kerülnek ahogy a transzportlánc tagjai egymást oxidálják illetve redukálják sorban. NADP+ Egy harmadik mozgékony komplex, a vastartalmú ferredoxin veszi át és viszi tovább az elektronokat a transzportlánc utolsó tagjának. (Neki is van még egyéb funkciója, de azzal most nem bonyolítjuk a képet.) A II. fotorendszer mangánionokat is tartalmazó reakciócentruma alapállapotában annyira erős oxidálószer, hogy még az oxigént is képes oxidálni: a víz hidrogénjeit elveszi az oxigéntől (vízbontás). A hidrogénionok oldatba mennek a membránok közötti térben, az elektronok egyelőre a komplexen maradnak, az oxigén pedig egy „fél oxigénmolekulát” képez (a következő vízbontásnál megkapja a párját). Ezzel meg is termelődött az oxigén, amelyet a növényi fotoszintézis hoz létre nekünk, heterotróf légzőknek nagy szerencsénkre! PS II. PS I. 2H+ NADPH+H+ - - Fotocentrum – A fehérjék itt kötik a fotoszintetikus pigment-molekulákat. Legbelül van a Klorofill-A, kijjebb az antennapigmentek: Kl. -B , majd karotinoidok A színtest belső membránja redox pot. P 700 2 ADP + 2 Pi + P 680 PS II. - kettes fotorendszer PS I. - egyes fotorendszer PQ - Plasztokinon molekula Cit. b6/f - Citokróm b6/f komplex P 680 és P 700 - A 680 nm és 700 nm –en elnyelő Klorofill-A molekulák PLC - Plasztocianin – Cu tartalmú, mobilis komplex Frrd. - Ferredoxin – mobilis vas-kén protein FNR - Ferredoxin -NADPH- oxidoreduktáz ATP-áz enzimkomplex 2 ATP Animáció átugrása

  4. ½ O2 2H+ 2H+ PLC Színtest külső membránja H2O 2e- e- 2e- FNR Cit. b6/f PQ 2e- e- P 700 P 680 H+ Frrd. 2H+ NADP+ PS II. PS I. NADPH+H+ - - Fotocentrum – A fehérjék itt kötik a fotoszintetikus pigment-molekulákat. Legbelül van a Klorofill-A, kijjebb az antennapigmentek: Kl. -B , majd karotinoidok A színtest belső membránja redox pot. P 700 ADP + Pi + P 680 2H+ PS II. - kettes fotorendszer PS I. - egyes fotorendszer PQ - Plasztokinon molekula Cit. b6/f - Citokróm b6/f komplex P 680 és P 700 - A 680 nm és 700 nm –en elnyelő Kl.-A molekulák PLC - Plasztocianin – Cu tartalmú, mobilis komplex Frrd. - Ferredoxin – mobilis vas-kén protein FNR - Ferredoxin -NADPH- oxidoreduktáz ATP-áz enzimkomplex ATP Tartalomhoz

More Related