Dunaszentbenedek

1. Dunaszentbenedek

2. A település története • Jókai Mór egyik elbeszélésében így írt a faluról. "... Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent - Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! " Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás. A Jókai említette vár maradványai régebben, alacsony vízállás mellett láthatók voltak. Tehát volt nyoma a várnak. A vár maradványai nem Paks alatt, hanem Paks felett találhatók az úgynevezett Imsós szigeten. Benedek és Uszód között elszórtan találunk magasabb pontokat, viszont a megkérdezett öregek nem hallottak arról, hogy a házakat cölöpökre építették volna. Ellenben a mai napig is fennmaradt a nép ajkán a fent említett kiáltás. Dunaszentbenedek Duna menti település. Népének élete szorosan kapcsolódik a vízhez. A víz - a Duna - a Duna ágak, a vizenyős rétek, nádasok jelölték ki helyét. A Duna adta nevét, megszabta lakóinak gazdálkodását, életmódját évszázadokon keresztül. A Duna és környéke a part menti erdők, nádasok, a jó termőterületek élelmet, halat, vadat adott az embereknek. Állatainak táplálékot nyújtott. Házához, eszközeihez bőven adta az anyagot. Veszély esetén búvóhelyül szolgált, s így segítette a megmaradást. Az életet jelentette. Ezt a csaknem felhőtlen "paradicsomi" békességet és nyugalmat rendszeresen felkorbácsolta a Duna monumentális ereje. Az embereknek örökös harcot kellett folytatnia a vízzel. A gátépítés és folyamszabályozási munkák következtében sikerült gátak közé szorítani a folyót. Az ember úrrá lett a vízen. Függetlenedett tőle - mégis a kapcsolat közöttük igen jelentős maradt napjainkban is. Régi feljegyzések szerint a falut I. István király adományozta a kalocsai érseknek. A jobbágyfelszabadításig, mint egyházi birtok szerepelt. Dunaszentbenedekről az első feljegyzés egy 1334. évi oklevélből maradt fenn. Szent - Benedek 1350-ben már, mint templommal, sőt plébániával is rendelkező község volt nyilvántartva. Bizonyos, hogy itt hajdan a reformáció és a török dúlás előtt bencés szerzetesek látták el a lelkipásztori teendőket. Innen származik a község neve is. A katolikus templom védőszentje Szent Benedek apát a bencés rend alapítója. A faluban élő idősek egykor arról beszéltek, hogy elődeik látták a bencés kolostor alapköveit, a falunak az Uszód felé néző részén. Szent-Benedek a török hódoltság alatt is ezen a néven szerepelt a török adókönyvekben. 1657-ben Szelepczényi György kalocsai érsek kutatásokat végzett a volt érseki birtokok után. Ekkor szintén szerepelt több helyen is Benedek. Bél Mátyás Geographia-jában Szent - Benedekről megjegyzi, lakói ügyes kertészek.

3. A település története • A falu a régi időkben révátkelőhellyel rendelkezett, ami felgyorsította a fejlődését. Az un. Biskói rév a kalocsai főkáptalan tulajdonában volt, ami annyira jó befektetésnek bizonyult, hogy az 1720-ban újjáépített katolikus templom a rév jövedelmének jelentős részét képezte Ebben az időben egyházi szempontból Benedekhez tartozott Uszód, Lak (Géderlak) és Ordas. Ekkor a környék településeihez képest Benedek lehetett a legnépesebb település. A katolikus egyház anyakönyvei 1737-ben kezdődnek. A református egyháznál 1626-ból való az első feljegyzés. A református egyház anyakönyve 1787. óta kezdődik. Az 1848-49-es szabadságharc híre nem hagyta érintetlenül a lakosság szívét. Benedeken élt és halt meg Gyurtsek István honvédszázados, aki a szabadságharc alatt orvosszázados volt. Összesen 7 évet töltött az aradi és kufsteini börtönben szabadságharcos tevékenységéért. Sírja ma is megtalálható szépen gondozva a katolikus temetőben. Emlékét utcanév őrzi. Vörösmarty Sándor hajdani református rektor - szintén nagy idők tanúja volt. 1852-ben részt vett Noszlopi Gáspár összeesküvésében, s ezért 7 év 7 hónapot töltött Kufstein várában. A XIX. században sok elemi csapás érte a községet. 1838 és 1862-ben nagy árvíz pusztított. 1866-ban nyáron lefagyott az összes termés. 1892-ben hatalmas tűzvész pusztított. Ekkor az ártéri kúttól kezdve, az erdő felé eső részen minden ház leégett. Leégtek az iskolák és a templomok is. A tűzvészt nagy újjáépítés követte. Az iskolák és templomok is újjáépültek. A Tanácsköztársaság idején a Magyar Vöröshadsereg kisebb egységei itt állomásoztak. A második világháború idején német majd orosz csapatok állomásoztak a faluban.

4. A község területe a honfoglaláskor Árpád vezér birtoka volt. István Király e területet a kalocsai érsekségnek adta. 1334. évben oklevélben Szent-Benedek néven találjuk a feljegyzést. 1350. év körül népes település 1529. augusztus 15-én Kalocsa várát elfoglalták a törökök, Szulejmán szultán seregei feldúlták az egész környéket. Szent-Benedeket is elpusztították. A falu lakói vízérrel körülvett Terhelre menekült. Ekkor pusztultak el Lak és Kara helységek is. 1720. évben Bél Mátyás földrajzkönyvében megjegyzi, hogy Szent-Benedek lakói ügyes kertészek. 1838. évben nagy árvíz pusztít. 1849. Gyurtsek István honvéd százados, orvos sok évet tölt Arad és Kufstein börtönében a szabadságharcban való részvétele miatt. 1877-ben halt meg, sírja a katolikus temetőben van. 1852. évben Vörösmarty Sándor tanító részt vesz Noszlopi Gáspár összeesküvésében. Vörösmarty Sándor 7 év és 7 hónapot töltött a hírhedt Kufstein várának nedves pincéiben. 1888-ban halt meg. 1856. október 30-án a község volt jobbágyai 756 hold földet váltottak meg 21.400 pengő ezüst forintért a kalocsai Főkáptalantól, mint földesúrtól. 1862. Nagy árvíz pusztít. 1892. Nagy tűzvész, az iskola, templomok, több mint 40 ház leégett. 1900. A község újonnan megállapított neve Dunaszentbenedek. 1919. A Magyar Vörös Hadsereg kisebb egységei itt tartózkodtak. 1922 A községet bekapcsolják a távbeszélő hálózatba. 1930-32 Megépül a Kalocsára vezető kövesút. 1935 Elkészül a Biskói révhez vezető műút. 1941. Nagy árvíz. 1944. október 31-én éjjel 11 órakor a Szovjet Hadsereg csapatai megszállják a falut. 1945 Földosztás, megalakulnak a pártok helyi szervezetei: Független Kisgazda Párt, Kommunista Párt 1948 Iskolák államosítása. 1949 Egészségház átadása. 1950 A helyi tanács megalakulása, villany bevezetése. 1951 december 21. - Kultúrház átadása. 1952 Mozi létesítése. 1959 Az új iskola átadása. 1960 Új Hajnal néven termelőszövetkezet alakul. 1967 Az új művelődési ház átadása. 1970 Vízműhálózat kiépítése. 1973 Művelődési Ház bővítése - Ifjúsági klubbal. 1979 Művelődési Ház belső felújítása. 1981 Művelődési Házban vizesblokk kialakítása, központi fűtés szerelés, Sportpálya kialakítása. 1989 Művelődési Ház lebontása. 1990 Helyi önkormányzat megalakulása. 1991 Telefonok bevezetése, utcanév változtatások, mindennapos orvosi rendelés 1992 Az új Faluház átadása 1995 Gázhálózat kiépítése, Gyógyszertár átadása, Autómata telefonközpont. 2000. Sportpálya villanyvilágítása. 2000. Millenniumi park átadása. 2001. Napköziotthonos Ebédlő átadása. 2002. Orvosi rendelő és védőnői rendelő felújítása. Jelentősebb évszámok, események a közösség életében

5. Nevezetességek • Dunaszentbenedek Község kiemelkedő természeti kincse a Dunapart és környéke. Évente egyre többen látogatnak hozzánk egy kis sátorozásra-pihenésre-fürdőzésre. A Duna-parti ártér erdői kellemes kikapcsolódást nyújtanak a sétálni, pihenni vágyóknak. A település képe igazodik ehhez a szép és nyugodt tájhoz.Tőlünk elérhető (10-15 km) távolságban rengeteg látnivaló található. Kalocsa ezeréves városa a maga látványosságaival (paprikamúzeum, Érseki könyvtár, nagytemplom, stb.), valamint a Szelidi tó is elérhető közelségben van. Körülbelül 60 km-re fekszik a falu Kecskeméttől, a megyeszékhelytől. Könnyen elérhető a város, akár tömegközlekedési eszközökkel, akár autóval.Budapest 120 km-re van, szintén jó a közlekedés. Dunaszentbenedek természetes növény és állatvilága:Dunaszentbenedek eredetileg szavannás terület volt. Jellegzetes a Duna vonalát kísérő galéria erdő. Változatossá teszi a régi mocsarak helyén növő dúsabb növényzet. Ez ligetes jelleget ad. Van zárt erdeje is (Benedeki erdő).A természetes mocsári növényzet is kiveszőben van. Csak egyes helyeken, főleg a réten találunk nádat.Eredeti állatvilága: pusztai, mocsári és erdei volt. Ez azonban a kultúra fejlődésével részben kipusztult. Jellemző állatai: őz, nyúl, vadkacsa, vadliba, gólya, hörcsög, ürge, róka, fecske, pacsirta, gyík, sikló, béka. Kisebb állatokban is gazdag ez a vidék, sok rovarfajta található itt. Dunaszentbenedek földrajzi helyzete, felszíni képe:

6. Nevezetességek • Dunaszentbenedek Bács-Kiskun Megyében fekszik, Kalocsától 13, Dunapatajtól 12,5 km távolságra, közel a Dunához, amely a községtől 1 km-re van.A Paksi Atomerőmű a faluval szemben terül el a Duna túlsó partján.Dunaszentbenedek területe 2324 ha, ebből belterület 123 ha, külterület 2158 ha, zártkert 43 ha.A vidék sajátságosan háromszög alakú. Határai nyugaton a Duna, északon a Solti emelkedés és délkelet irányban a Duna-Tisza közti hátság. Ez a vidék sajátságosan mélyföld.Geológiai kialakulása: a variszkuszi őshegység lesüllyedése következtében tenger borította, majd a tenger üledéke rakódott rá, később a szél munkája következtében lösz rakódott le.A község és környéke igazi mélyföld, alföldi rónavidék, amelynek felszíni átalakításában nagy szerepe volt a Dunának. Gyengén hullámos vidék, de a szabad látást nem gátolják, sem dombok, sem hegyek. A nép egyes kiemelkedéseket -domb- névvel illet, így beszél terheli dombról, de itt olyan kis emelkedésekről van szó, amelyet még halomnak is alig nevezhetünk. • Dunaszentbenedek vidékének földrajza:Dunaszentbenedek valamikor nádas, mocsaras vidék volt, ezek már eltüntek. A Duna közelsége régen részben hátrányos volt, mivel többször kiöntött, és az árvíz nagy pusztításokat végzett. Régi feljegyzések szerint 1520-tól kezdve csaknem évről-évre meglátogatta az árvíz a községet. Különösen az 1838-as árvíz okozott nagy pusztításokat. 1862-ben ismét nagy árvíz pusztított, elöntötte az egész községet, csak csónakokkal lehetett közlekedni. Az utolsó nagy árvíz 1941-ben volt. 1956-ban komoly árvíz veszedelem volt, de a falu lakosságának, különösen Kiszli János, önfeláldozó munkája megmentette a községet. • A Duna közelsége azonban előnyt is jelentett kereskedelmi szempontból.Ma már inkább turisztikai szempontból jelentős. Strandolási lehetőséget biztosít a község és a környező települések lakosai és az ide érkező turisták részére. Nyári időszakban a Duna itt rakja le hordalékát, zátonyosodik. A selymes meleg homokzátony kitűnő fürdőzés, napozás szempontjából. Érdemes ellátogatni a Duna-partra

7. Kultúra, szórakozás, szórakozóhelyek • Dunaszentbeneki Faluház-Teleház • Cím:6333 Dunaszentbenedek, Kossuth u. 62. • Telefon / fax:06 78/516-030 • E-mail:telekunyhobenedek@emitelnet.hu • Nyitva tartás:A hét minden napján nyitva tart a faluház (kivétel vasárnap) • Leírás:Faluház földszintjén a cukrászda üzemel és várja az érdeklődőket.

8. Mozi • Otthon Mozi Kalocsa • Jegyelővétel és információ:06-78/462-817, 06-78/462-606 • Megközelíthető:Dunaszentbenedekről az 51-es úton

9. Színház • Katona József Színház KecskemétTelefon:06-76/501-170 • Jegyiroda:06-76/501-177 • Cím:6000 Kecskemét Katona József tér. 5.

10. Művelődési házak • Dunaszentbenedeki Faluház-Teleház • Cím:6333 Dunaszentbenedek, Kossuth u. 62. • Elérhetőség:Telefon / fax:06/78/516-030 • E-mail:telekunyhobenedek@emitelnet.hu • Nyitva tartás: • Hétfő:12-20h • Kedd:08-16h • Szerda:10-18h • Csütörök:10-18h • Péntek:10-18h • Szombat:15-21h • Vasárnap:szünnap • Igazgató:Koday Józsefné • Közösségi Ház, benne teleház+ cukrászda+könyvtár

11. Múzeumok • Visky Károly Múzeum • Cím:6300 Kalocsa, Szent István Király u. 25. • Telefon:06-78/462-351 • Megközelíthető:Dunaszentbenedekről az 51. számú úton • Magyar Fűszerpaprika Múzeum • Cím:6300 Kalocsa, Szent István Király u. 6. • Telefon:06-78/461-819 • Megközelíthető:Dunaszentbenedekről az 51. számú úton