Bakony
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

Bakony PowerPoint PPT Presentation


  • 146 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Bakony. Természeti képe. K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra . 4000 km 2 kiterjedésű ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles

Download Presentation

Bakony

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Bakony

Bakony


Term szeti k pe

Természeti képe

  • K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja

  • A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra.

  • 4000 km2 kiterjedésű

  • ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles

  • Középhegység, hegyei 300-700 m magasak

  • A táj kialakulását befolyásolták:

    • tektonikus mozgások  repedésárkok hálózata

    • a tenger többszöri jelenléte  üledékes kőzetek


Bakony

  • Hat természetföldrajzi kistájra osztható:

    • Északi-Bakony (Öreg- vagy Magas-Bakony)

    • Déli-Bakony

    • Balaton-felvidék

    • Tapolcai-medence

    • Keszthelyi-hegység

    • Pannonhalmi-hátság vagy Sokoróalja

  • Az É-ÉNy-i pereme: Bakonyalja


F ldtani k pz dm nyek

Földtani képződmények

  • Permhomokkő

  • Triász tűzköves mészkő, márga, dolomit,mészkő ősmaradványokkal (Megalodus-kagyló, ammonitesz)  mészégetés

  • Jurában tenger borította, mészkő,dolomit

  • Érctelepek (mangán)  Úrkút, Eplény

  • Krétamészkő, márga, agyagmárga, ajkai barnakőszén, alatta urán

  • Kéregmozgások  kiemelkedés a tengerből

  • Bauxit (Kislőd, Iharkút, Fenyőfő, B.szentlászló, B.oszlop, Dudar)

  • Foszfát (gyenge minőségű), (B.bél, Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu, B.nána, Tés)


Bakony

  • Eocén agyag, agyagmárga, mészkő, homokkő, andezittufa

  • Megáll a szénképződés, a meglévő telepek is lepusztulnak

  • Oligocén, miocén szárazföldi lepusztulás: kavics, agyag, homok, homokkő, konglomerátum

  • A homokos agyag és a homokkőrétegek között szén keletkezett

  • Lignit (Várpalota, Herend)

  • Harmadidőszak  üledékképződés a folyamatosan sekélyedő és kiédesedő tengerben

  • Kéregmozgások  bazaltvulkanizmus (Balaton-felvidéken, de a Bakonyban is pl. Kab-hegy)

  • Negyedidőszak jégkorszak  lösz

  • Holocén  tőzeg


Barlangjai

Barlangjai

  • Több mint 500 barlang a karsztosodó mészkőben és dolomitban

  • Felszíni karsztjelenségek: víznyelő, dolina

  • Képződésük már a tengerből való kiemelkedést követően megindult

  • A beszivárgó csapadék + a feltörő termálvíz

  • Jégkorszak  kisebb, egyfülkés barlangok

  • A bazalthegyek üregei tektonikus eredetűek

  • Ősember


Ismertebb barlangok

Ismertebb barlangok

  • Likas-kő (B.szentlászló – Hódos-ér)

  • Zsivány-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét)

  • Remete-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét)

  • Cuha-völgyi-kőfülke (Vinye)

  • Odvaskői-barlang (Gerencepuszta)

  • Ördög-lik (B.oszlop – Ördög-árok)

  • Háromkürtő-zsomboly (Tés)


V zrajza

Vízrajza

  • Sok vízfolyás és forrás  alacsony vízhozam + elszivárgás

  • Felszín alatti vizek  nehézkes bányászat  lecsapolás  elapadó források

  • É-i-B: Cuha, Gaja, Gerence, Gella, Bittva, Hódos-ér, Hajagos

  • A D-i-B. vízszegény terület: Séd, Torna

  • A Meleg-vizet és a Kígyós-patakot a karsztvíz lecsapolása duzzasztotta fel


Gaja szurdok

Gaja-szurdok


L vil ga

Élővilága

  • Dolomit  sajátos növénytársulások

  • Tölgyesek, bükkös öv az É-i-B-ban + kőris, juhar, gyertyán, szil, Fenyőfő – ősfenyves

  • Állatvilága gazdag, számos ritka faj: erdei homokfutrinka, tarajos gőte, rézsikló, feketególya, darázsölyv, vörös kánya, vándorsólyom, uhu, borz, vadmacska, muflon

  • A barlangokban számos denevérfaj él


Ipar b ny szat

Ipar, bányászat

  • Szénbányászat (mára mindet bezárták):

    • Ajka és Padrag vidéke

    • Dudar és környéke

    • Várpalota (lignit)

  • Bauxitbányák (megszűnt a kitermelés): Nyirád, Halimba, Kislőd, Fenyőfő, Dudar

  • Mangán: Eplény, Úrkút

  • Bakonyi Erőmű Zrt. – ajkai és inotai hőerőművek összevonásával

  • Üveghuták már a XVIII. századtól  Ajka Kristály

  • Herend: porcelángyár (1825 óta) – Stingl Vince, Farkasházi Fischer Mór


A bakony kist jai

A Bakony kistájai


Szaki bakony

Északi-Bakony

  • Legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709 m)

  • A miocénben töredezett sasbércekre és árkos süllyedékekre

  • Változatos kőzetek alkotják: dolomit, mészkő, bauxit, agyag, márga, kavics, homok, lösz  sajátos domborzati típusok alakultak ki

  • Sasbérc karsztos formák (Kőris-hegy, Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-Hajag), nagyesésű lejtőiket száraz völgyek tagolják

  • A sasbércek között tektonikus medencék (Bakonybéli-, Csehbányai-medence)

  • A fennsíkperemeket eróziós szurdokvölgyek tagolják (Cuha-, Gerence-patak, Kő-árok), melyek a hegység lábánál hordalékkúpokat halmoznak fel

  • Északról dombságok (Súri-, Pannonhalmi-dombság), illetve alacsony hordalékkúp-síkságok (Fenyőfői-Bakonyalja) övezik.


Az szaki bakony r szei

Az Északi-Bakony részei

Ez a tájegység további három részre tagolható:

  • Magas- vagy Öreg-Bakony: legmagasabb csúcsok (Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag, Papod)

  • Keleti-Bakony

  • Bakonyalja


Keleti bakony

Keleti-Bakony

  • Egységes fennsík alkotja: a karsztos Tési-fennsík

  • Mindenhol 500 m-nél magasabb, meredek lejtők

  • Lejtőit a Pannon-tenger formálta: meredek partfalak, édesvízimészkő-takaróval borított teraszok (Várpalota, Inota)


D li bakony

Déli-Bakony

  • Legmagasabb pontja: Kab-hegy (600 m)

  • Árkos süllyedékekkel határolt, töréses szerkezetű sasbércek és hegyközi medencék sorozatából épül fel

  • Fennsíkokon bazaltos lávatakaró, vulkáni kúpok

  • A Balaton-felvidéktől a Nagyvázsonyi-medence választja el


Felhaszn lt irodalom

Felhasznált irodalom

  • Karátson Dávid: Magyarország földje

  • Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján

  • Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék

    Készítette: Szüts Júlia


  • Login