ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda

1. Az éghajlatváltozás okozta komplex természeti, társadalmi, gazdasági sérülékenység regionális dimenziói Dr. Pálvölgyi Tamás ügyvezető igazgató Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda Kormányzati Fórum a MEH-MTA Stratégiai Kutatások keretében„A klímaváltozás és a hazai környezetállapot összefüggéseinek vizsgálata” 2009. május 28.

2. I. Reginális sérülékenység-vizsgálat módszertani háttere

3. Az EU FP6 projektben 6 ország 19 kutatóhelye vesz részt, magyar részről OMSZ, BME, VITUKI, Env-in-Cent Kft. A 4. Értékelő Jelentés (AR4) keretében kidolgozták az éghajlati hatásvizsgálatokhoz a kitettség  érzékenység  várható hatás  alkalmazkodó képesség  sérülékenység koncepcióját Finom térbeli felbontású éghajlati előrebecslések készítése a lokális és regionális hatásvizsgálatok céljából. Esettanulmányok készülnek többek között az éghajlatváltozás építményekre, utakra gyakorolt hatása, a Balaton vízszintje és a hazai folyók árvízkockázata témaköreiben. 1. Kapcsolódó kutatások IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change Climate Change and Variability: Impact in Central and Eastern Europe CLAVIER

4. változás az éghajlati paraméterekben: DT DP Dw D... komplex természeti következmények: aszály hőhullám bio-degradáció ... árvíz erózió erdőtűz lev.minőség természeti, társadalmi gazdasági hatások ökoszisz-témák emberi egészség makro-gazdaság mikro szint    AGRO NATUR ? világ nemzetg. INFRA RÉGIÓ Vállalat 2. Éghajlati hatás-lánc regionális és helyi szinteken

5. EXPOSURE i.e. temp., precip., wind from RCM outputs i.e. heatwaves, dry-spells, intensive rain i.e. floods, droughts, storms, wildfires etc. NON CLIMATE FACTORS i.e. land use, welfare, state of roads .e. reproductive capacity of plants, soil type etc. i.e. nature protection, change of road’s material, better building’s envelope etc. Climate variables Socio-econ. drivers Weath. phenomena Natural factors Natural hazards Adapt. strategies SENSITIVITY i.e. plant’s reaction to wet, temperature dependency of road damages Weather dependency „Drivers” „Pressures” „State” POTENTIAL IMPACT ADAPTIVE CAPACITY „Impacts” „Responses” Socialimplications Economic implications VULNERABILITY 3. CIVAS modell: a sérülékenység vizsgálat általános sémája CIVAS:Climate Impact and Vulnerability Assessment Scheme Forrás: Pálvölgyi, T. and Hunyady, A., 2008. Common methodological framework of CLAVIER Impact Case Studies (in: Database on the statistical-empirical interrelations between the high resolution climate indicators and the parameters of impact issues). CLAVIER Report,www.clavier-eu.org )

6. adaptive capacity sensitivity robust fragile strong high impact low impact low Legends: exposure : system’s objects low high : vulnerable objects : most vulnerable objects endangered VULNERABLE weak potential impacts low high 4. Érzékenység, kitettség, alkalmaz-kodóképesség, sérülékenység I. érzékenység: a vizsgált rendszer időjárás-függő viselkedése. Csak a rendszerre jellemző, az éghajlatra nem.. kitettség: klímaváltozás, modelloutputok. Csak a klímára jellemző, a rendszerre nem.. alkalmazkodóképesség: a rendszer spontán vagy „kényszerített” viselkedése az változó környezetre (pl. ökológiai, társadalmi-gazdasági adaptáció) high

7. 5. A CIVAS modell alkalmazásának lépései I. 1. Komplex éghajlati problémák meghatározása milyen - a társadalmi, gazdasági, környezeti térben egyaránt jelentkező - komplex éghajlati problémákkal írjuk le a regionális éghajlatváltozást és milyen rendszerek a hatásviselők. Hatásviselő rendszerek 2. Indikátorok meghatározása ahatásviselő (pl. mezőgazdaság, emberi egészség, építmények állapota) időjárás-függő viselkedése(pl. aszályhajlam, mortalitás-érzékenység, épület állékonyság). Csak a hatásviselőre jellemző, az éghajlatra nem.. Érzékenység(sensitivity): regionális éghajlatváltozás (pl.modell eredmények); eltérően az érzékenységtől (mely a hatásviselőt jellemzi), a kitettség csak földrajzi helyre jellemző Kitettség (exposure): regionális társadalmi-gazdasági válaszok „ereje” a klímaváltozásra (Például a mobilitás, mely egy lehetséges válasz a városi hőhullámokra) Alkalmazkodó képesség 3. Sérülékenység (vulnerability) meghatározása komplex mutató, mely figyelembe veszi, hogy ugyanaz a várható hatás egy gyengébb alkalmazkodó képességű kistérségben súlyosabb következményekkel járhat. Sérülé-kenység

8. KLIMATIKUS FAKTOROK TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI FAKTOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI FAKTOROK ADAPTIVITÁS (adaptive capacity) KITETTSÉG (exposure) ÉRZÉKENYSÉG (sensitivity) A klíma várható lo-kális megváltozása A helyi társ.-gazd. rendszerek alkalmaz-kodó, felkészülési képessége Helyi term.-társ.-gazd. rendszerek reakciója a meteorológiai paraméterekre VÁRHATÓ HATÁS (impact) Változások a helyi term.-társ.-gazd. rendszerekben (nem a klímában). TÉRSÉGI SÉRÜLÉKENYSÉG (vulnerability) A térség komplex környezeti- társadalmi-gazdasági sérülékenysége a várható éghajlatváltozásra. Forrás: számítás, szakértői becslés 6. CIVAS modell alkalmazásának lépései II.

9. 7. A CIVAS modell célkitűzései, korlátai és hasznosíthatósága Korlátok: a vizsgált rendszerről nincs elég adat, információ. Nincs idősor, aminek alapján „statisztikázni” lehetne a meteorológiai paraméterektől való függést (Pl. épületkárok, utak kátyúsodása, idegenforgalom stb.) az klíma modell outputok és leskálázott változók térbeni és időbeni felbontása általában nem elegendő. Nehezen állíthatók elő azok a klímaparaméterek (pl. talajnedvesség, széllökések gyakorisága, mértéke stb.), amelyekre a hatásvizsgálatban szükség van Cél: számszerűsített, a bizonytalanság becslésére alkalmas, a vizsgált rendszerek széles körére alkalmazható módszertanra van szükség Hasznosíthatóság: Nem helyettesíti a modellezést (pl. légkör-növény-talaj modell, vagy épületszerkezet modellezés), hanem döntéselőkészítéshez biztosít kvázi-objektív információt (pl. adaptációs intézkedések kidolgozásához)

10. II. Az éghajlati sérülékenység vizsgálata a kistérségekre

11. 8. Kapcsolódó kutatások Kistérségi szintű klíma sérülékenység vizsgálat (területi folyamatokról szóló OGY jelentés megalapozása keretében) RegClim VÁTI Kht. – ELTE Meteorológiai Tanszék – Env-in-Cent Kft.Az éghajlatváltozás várható kistérségi szintű hatásait értékelő módszertannak a Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszer (T-MER) rendszerbe való beépítése ESPON CLIMATE - Climate Change and Territorial Effects on Regions and Local Economies ESPON Az EU projektben 11 ország 12 kutatóhelye vesz részt, magyar részről BME, VÁTI BME Környezetgazdaságtan Tanszék BME Rideg Adrienn diplomamunkája: „Az éghajlatváltozás értékelésének területfejlesztési lehetőségei”

12. Aszály és szárazodás okozta mezőgazdasági és vidékfejlesztési kockázatok Szélsőséges vízjárás: árvíz, belvíz kockázatok az épített környezetben Biológiai sokféleség csökkenése, különösen a védett erdők, gyepek, vizes élőhelyek veszélyeztetettsége Erdők állapota - erdőtűz veszély Emberi egészség - városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai ELSŐ KÖZELÍTÉS! 9. Komplex éghajlati problémák azonosítása kistérségek szintjén Milyen komplex kérdéskörökkel kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás természeti, társadalmi-gazdasági megnyilvánulásait? A CIVAS modell lehetővé teszi a további problémákkal, kérdéskörökkel való rugalmas bővítést !

13. Kitettség: Kitettség: Kitettség: Lefolyás Ángyán-féle aszályindex (tenyészidőszak hőösszege/éves csapadékösszeg) Meteorológiai vízmérleg (P-E) Érzékenység: Érzékenység: Érzékenység: Talajok aszályérzékenysége (Várallyay Gy., 2008) Vizes élőhelyek, a gyep és az erdők veszélyeztetettségi térk (FÖMI Kistérségek árvíz és belvíz érzékenysége (VÁTI) Adaptivitás: Adaptivitás: Adaptivitás: Mezőgazdaságból élők aránya (KSH) Természetvédelmi oltalom alatt álló területek támogatása (VÁTI/KSH) Árterületeken élők aránya a lakosságból (KSH) 10. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén I. Milyen indikátorokkal kívánjuk leírni a regionális éghajlatváltozás előbb azonosított kérdésköreit? Aszály Árvíz Biológiai sokféleség

14. ELSŐ KÖZELÍTÉS! Érzékenység: Érzékenység: Kistérségek erdőtűz-veszélyességi besorolása (VÁTI) Kistérségek belterületi lakósűrűsége (TeIR) Adaptivitás: Adaptivitás: Tűzoltóság átlagos vonulási ideje (KSH) Egy lakosra jutó jövedelem(KSH) Kitettség: Hőségnapok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 °C fölé emelkedik 11. Indikátorok azonosítása kistérségek szintjén II. Erdőtűz veszély Kitettség: 4x30-as szabály: tűzveszélyes napok száma évenként, amikor a napi maximum hőmérséklet 30 C fölé emelkedik, a relatív nedvesség nem éri el a 30%-ot és a megelőző 30 napban a csapadékösszeg nem éri el a 30 mm-t. Hőhullámok A CIVAS modell lehetővé teszi a az indikátorok cseréjét, rugalmas megválasztását!

15. 12. Esetvizsgálat: erdőtűz veszély

16. Köszönöm a figyelmet! Az előadó személyesen ellenőrzi: a gleccserek tényleg olvadnak, az éghajlatváltozás változás kézzel fogható!  www.env-in-cent.hu