Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 36

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás. 7. Előadás Az üzleti etika, a vállalati felelősség és a kormányzás összefüggése. A kockázat csökkentésének alapvető lehetőségei. 1. A döntési jogokkal kapcsolatos intézményi fékek és ellensúlyok megteremtése,

Download Presentation

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


V llalati korm nyz s s felel s v llalatir ny t s

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

7. Előadás

Az üzleti etika, a vállalati felelősség és a kormányzás összefüggése


A kock zat cs kkent s nek alapvet lehet s gei

A kockázat csökkentésének alapvető lehetőségei

1. A döntési jogokkal kapcsolatos intézményi fékek és ellensúlyok megteremtése,

2. A döntési jogokkal kapcsolatos kulturális fékek és ellensúlyok megteremtése,

3. A döntési jogokkal kapcsolatos etikai fékek és ellensúlyok megteremtése,

4. Megfelelő vezetői érdekeltség megteremtése,

5. Szakmailag megfelelő emberek kiválasztása,

6. A racionalitást támogató döntési szabályok alkalmazása


A kih v sokra adott v laszok

A kihívásokra adott válaszok

1. A vállalati kormányzás szervezeti rendszerének folyamatos átalakítása (Sarbanes-Oxley törvény)

2. A „felelős vállalati irányítás” koncepciója (mint a vállalati kormányzás módszerének továbbfejlesztése):

  • Az üzleti etika általános alkalmazása a szervezetekben

  • Hatékonyság-központú szervezeti kultúra kialakítása

  • A „hatékonyság-kockázat” egyensúlyát megteremtő érdekeltségi és ösztönzési rendszer megvalósítása.


Sok j k s rlet van az erk lcsr l

Sok új kísérlet van az erkölcsről

Egy ezen a héten publikált amerikai tanulmány tényekkel támasztja alá az előítéletet, hogy a drága autókban ülő gazdag emberek gyakrabban sértik meg a közlekedési szabályokat, mint a középosztálybeli autósok. Sőt, a felsőbb társadalmi rétegek tagjai gyakrabban hazudnak és csalnak, mint az alsóbb rétegekéi – írják a kutatók a PNAS című folyóiratban megjelent tanulmányukban. A szakértők szerint ennek oka, hogy a gazdagok egyszerűen mohóbbak, nem találnak kivetnivalót abban, hogy elveszik, amit akarnak, még ha a szabályokat és az erkölcsöt sértik is ezzel.

PNAS legutóbbi száma


A k s rlet

A kísérlet

PNAS – P. Piff et al. 2012. 03.13. Highersocialclasspredictsincreasedunethicalbehavior).

Minél nagyobb és értékesebb autót vezet valaki - és ebből következően, tartozik feltételezhetően magasabb társadalmi státuszú csoportba – annál inkább gondolja magáról azt, rá nem vonatkoznak a közlekedési szabályok.

Minél magasabb társadalmi helyzetben van a kísérleti személy, annál megengedőbb a morális vétségek iránt, és annál nagyobb valószínűséggel követné el azt.

Minél magasabb társadalmi csoportba sorolható, annál inkább hajlamos elfelejtkezni a szegény gyermekekről. Az etikátlan viselkedés oka - vonták le a kutatók a következtetést - a magasabb társadalmi pozíció!

A „csalási hajlandóság” a mohósággal, az viszont magasabb társadalmi pozíciójukkal volt egyenesen arányos.


K s rleti erk lcstan

Kísérleti erkölcstan

A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet?

A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Mi egy kis hídon állunk, mellettünk egy nagy darab ember. Ha őt lelökjük, az ő teste megállíthatná a csillét. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy megölünk egyet?

A sínen guruló csille előtt a vágányon 5 ember dolgozik, akik nem tudnak elugrani. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk a kitérőre, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet? És akkor mi van, ha ezen a kitérőn egy nagy ütköző áll?


K s rleti erk lcstan1

Kísérleti erkölcstan

„Utilitárius” vagy „ontológikus” erkölcsöt valljuk-e?

Utilitarizmus: Az a cselekedet helyes (jó, és erkölcsös) amivel minél több embernek, minél több jól teszünk.

Ontológikus: a cselekedetek önmagukban helyesek, vagy helytelenek lehetnek.

Csilleológia: A sínen guruló csille egy szakadék felé robog, benne 5 emberel. Ott állunk egy váltónál és elfordíthatjuk egy szabad sínpárra, de ott egy ember áll, akit így elütünk. Mit válasszunk? Mentsük meg az 5 ember, azon az áron, hogy feláldozunk egyet?


Csilleol gia

„Csilleológia”

A politikustól elvárjuk, hogy a közösség érdekét szem előtt tartva hozza meg döntéseit. Ennek során azonban gyakran kényszerül arra, hogy szembe menjen a közösségben elfogadott etikával. Milyen politikust válasszunk? Aki megteszi amit kell, vagy aki morális fenntartásai miatt nem cselekszik?

„Ha Isten közém, és a nekem rendelt közzé a bűnt helyzet, ki vagyok én, hogy kivonjam magam parancsa alól?”

(Hebel: Judit)


J csilleol giai k s rlet

Új „csilleológiai” kísérlet

85% mondta morálisan elítélendőnek, ha egy embert lelök csak azért, hogy megmentsen 5-öt,

Ez nem függött attól, akit lökni vagy megmenteni kell, az rokon-e vagy ismeretlen,

Annak ellenére, hogy ezt a lépést morálisan helytelennek tartották, 28% döntött úgy hogy hajlandó volna lelökni egy embert, hogy megmentsen ötöt,

És érdekes módon 47% mondta hajlandó volna egy rokonát feláldozni 5 rokonáért, mintha rokonokért hajlamosabban vagyunk morálisan helytelen dolgokat tenni,

Mintha két párhuzamosan működő erkölcsi értékelő rendszer működne, az egyik a „ne ölj” szabályt sugallná, a másik a „segítsd a rokont”. (Evolution and Human Behavior 2011.11)


V llalati korm nyz s s felel s v llalatir ny t s

A Ford Pinto esete

Az 1960-es évek végén több autógyár piacra dobott viszonylag olcsó, egyszerű, kifejezetten fiataloknak készült kocsit. A Ford késésben volt, gyorsított ütemben -a szokásos 43 hónap helyett, 25 hónap alatt – fejlesztették ki, és léptek a Ford Pinto-val a piacra,

Már 500 ezer gépkocsi volt a piacon, amikor különös baleset történt, 3-an bennégtek a kocsiban egy viszonylag kis ütközést követően. A Matherjones újság kimutatta több baleset is volt. (Ford Pinto = „a 4 üléses barbecue”)

A belső vizsgálat megállapította:

  • A hátsó lökhárító gyenge, és a hátsó üzemanyag-tartály túl közel volt a végéhez,

  • A problémát a mérnökök jelezték, de késésben volt a fejlesztés,

  • A hatályos biztonsági szabályokat a cég betartotta, (de folyamatosan lobbizott, hogy ne szigorítsák),

  • A probléma orvosolható egy 11 $ költségű gumi-lap beépítésével,

    A baleset után „költség-haszon” elemzést készített a Ford, és megállapították: a visszahívás és a csere 137 m $, ha minden marad a régiben, csak az új autókat javítják meg (180 halottal, és 180 súlyos sebesülttel számolva az 49.5 m $).

    A döntés – nem kell változtatni, de az újat át kell tervezni.

    Végül 2 millió gépkocsi készült el, 27. ember halt meg, de az eset nem volt rosszabb, mint az iparági átlag. Végül 1.5 millió Pintot alakítottak át.


V llalati korm nyz s s felel s v llalatir ny t s

A „Római Klub” -1972


Az etika s a felel ss g evol ci ja

Az etika és a felelősség evolúciója

1900 = csak a tulajdonos számít és etika csak „hétvégén” a templomban,

1960 = számít a fogyasztó és gondolj néha az etikára,

1970 = nemcsak a fogyasztó, hanem az emberiség is számít (Római Klub)

2000 = a vállalatok felelősséggel viseltetnek a minden „stakeholderért” és az etikai mérlegelés nélkülözhetetlen


Lehet e etikus egy zletember

Lehet-e etikus egy üzletember?

Lehet-e etikus egy üzletember, tette fel a kérdést egy ukrán hallgató egy kockázati tőkés cég amerikai tulajdonosának a CEU-n tartott előadásakor.

A válasz: Ha egy cég üzleti terve azon alapszik, hogy nem etikus cselekedeteket kell végrehajtania ahhoz, hogy fennmaradjon, az nem egy fenntartható vállalat, nem egy megalapozott üzleti terv, és az nem egy befektetésre érdemes vállalat.


Etikus vezet s

Etikus vezetés

A vállalatok etikus vezetése, az üzleti etika követése azt jelenti, hogy a vezetési munkában a vállalat és a jogalkalmazás érdekei mellett, a társadalmi környezet követelményeit, elvárásait, és szokásait is figyelembe kell venni.


A gazdas ggal kapcsolatos etikai k rd sek evol ci ja

A gazdasággal kapcsolatos etikai kérdések evolúciója

Az 19. századi fejlődés

  • A munkavállalók jogainak elismerése

  • A munkafeltételek, és a munkabiztonság bizonyos minimuma

  • Minimális bér

  • A „kizsákmányolás” mértéke és módja

  • Az állami szabályozó szerepének mértéke, és határai


A gazdas ggal kapcsolatos etikai k rd sek evol ci ja1

A gazdasággal kapcsolatos etikai kérdések evolúciója

Az 1950-1970-es évek

  • Új szociális értékek (nők, kisebbségek jogai)

  • A környezet védelmének kérdései

  • A fogyasztó-védelem kérdései

  • A civil szerveződések megjelenése a jogi szabályozás kikényszerítésében


A gazdas ggal kapcsolatos etikai k rd sek evol ci ja2

A gazdasággal kapcsolatos etikai kérdések evolúciója

Az 1980-2000 évek

  • Az üzleti etika önálló tudományágként való elfogadása,

  • „Stakeholder” elméletek elterjedése

  • A társadalmi védő-őr szerep (whistleblowing)

  • A hátrányos megkülönböztetés és a pozitív diszkrimináció

  • Az üzleti etika intézményesedése (etikai kódexek, bizottságok, és képzés)


Az etikus zleti magatart s norm i

Az etikus üzleti magatartás normái

  • Tarts be ígéreteidet és a szerződéseket (Légy megbízható!)

  • Ne állíts valótlant, és ne járj el csalárd módon (Légy őszinte!)

  • Tiszteld mások jogait! (Légy „fair” és igazságos!)

  • Ne árts másoknak (Légy lelkiismeretes!)


Etikus vezet s1

Etikus vezetés

  • A vállalatoknak intézményesíteni kell az etikai követelményeket, és azokat be kell építeni a vállalat működési rendjébe

  • Jellegzetes etikai intézmények:

    • Vállalati küldetési nyilatkozat

    • Etikai kódex

    • Etikai vagy társadalmi audit

    • Etikai bizottság

    • Etikai igazgató vagy más felelős megbízott


Az etikai m rlegel s fontos ter letei 1

Az etikai mérlegelés fontos területei (1)

  • Vállalati felelősség és megbízhatóság

  • Tisztességes piaci magatartás, és versengés

  • Önszabályozások és önellenőrzések

  • A vezetés magatartása

  • A fogyasztók és az ügyfelek védelme

  • A tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők, ls a szállítók érdekeinek méltányolása

  • A diszkrimináció korlátozása és tiltása

  • Az összeférhetetlenség és a bennfentesség kizárása


Az etikai m rlegel s fontos ter letei 2

Az etikai mérlegelés fontos területei (2)

  • A hirdetések és a közösség-kapcsolat szabályozása

  • Az információs és titokkezelési szabályok, és a tájékoztatási kötelezettség

  • A gazdasági igazságosság és méltányosság

  • Kapcsolat a kormányokkal, hatóságokkal, civil szervezetekkel

  • Etikett, viselkedési és öltözködési normák, és magatartási szabályok

  • A természeti környezet védelme

  • Jótékonykodás, és a támogatások poltikája


Egyet rt e n hogy az al bbi k rd seket etikailag is meg kell t lni

Egyetért-e Ön, hogy az alábbi kérdéseket etikailag is meg kell ítélni?

Összeférhetetlenség91%

Szexuális zaklatás 89%

Indokolatlan kifizetés 88%

Pozitív diszkrimináció 84%

A munkavállalók magánélete82%

Környezeti károkozás 80%

Munkabiztonság76%

A termékek biztonsági kérdései74%

Megvesztegetés73%

A hirdetések tartalma72%

Whistle-blowing 63%

Indokolatlan elbocsátás 61%

Befektetés elnyomó országokban59%

Üzembezárás55%

Vezetők fizetése37%

A termék ára37%

Vallási közösségek által felvetett kérdések36%


A t rsadalmi felel ss g h rom koncepci ja

A társadalmi felelősség három koncepciója

1. Társadalmi kötelesség:

A mindenkori jog keretein belül maradni, és megfelelni a versenykövetelményeknek

2. Társadalmi felelősség:

A mindenkori jog és a versenykövetelményeket mint keretet elfogadva, tekintettel lenni a társadalmi elvárásokra

3.Társadalmi elkötelezettség:

Megfelelni a jogi- és a verseny- és a társadalmi elvárások követelményeiknek, és törekedni a társadalmat előre vivő elvek alkalmazására.


A t rsadalmi elk telezetts g koncepci j nak l nyege

A társadalmi elkötelezettség koncepciójának lényege

  • A vállalat önként vállalat módon, a törvények, az üzleti érdek és az elfogadott szokások érvényesítésén túllépve, az egyének, a közösségek és a társadalom jólétét, és fejlődését szolgáló elveket hirdet meg, és azokat gyakorlati módon is érvényesíti mindennapi döntései során.


A v llalat t rsadalmi etikai tvil g t s nak logik ja

A vállalat társadalmi (etikai) átvilágításának logikája

1. Megfelel-e a szervezet a jogi kötelezettségeknek?

2. Megfelel-e a szervezet a gazdasági (üzleti) kötelezettségeinek?

3. Megfelel-e a szervezet a társadalmi elvárásoknak?

4. Hirdet-e a szervezet az uralkodó közgondolkozáson túlmutató elveket, viselkedésében megfelel-e ezeknek?


A vezet s etikai dilemm i

A vezetés etikai dilemmái

  • A vállalat viszonya az alkalmazottakhoz:

    Alkalmazás és elbocsátás

    Bérek és munkafeltételek

    Magánélet

  • Az alkalmazott viszonya a vállalathoz:

    Érdekkonfliktusok

    Titoktartás és kémkedés

    Becsületesség és reprezentációs alapok

  • A vállalat viszonya környezetéhez:

    Vevők, versenytársak, részvényesek, szállítók, szakszervezet, közösség


Rvek a t rsadalmi felel ss g mellett ellen

A társadalmi elvárás

A kedvező társadalmi kép

A jobb üzleti és társadalmi környezet

Az állami szabályozás elkerülése

A felelősség és a hatalom jobb egyensúlya

Az üzletnek vanna forrási

Hadd próbálja meg, ha oly sokaknak nem sikerült

A profit-maximálás veszít a hatékonyságából

Nagy költséget ró az üzletre

A szükséges szakértelem hiánya

A vállalakozás alapcélját összezavarja

Túl nagy hatalomra tesz szert az üzlet

A közvetlen felelősség hiánya

A társadalmi támogatottság hiánya

Érvek a társadalmi felelősség mellett ellen


A t rsadalmi felel ss g ter letei 1

A társadalmi felelősség területei (1)

  • A környezetvédelem és ökológia:

    A környezetszennyezés megakadályozása

    A vállalat által szennyezett területek megtisztítása

    A föld újrahasznosításának elősegítése

  • A fogyasztó védelme:

    Becsületesség a hirdetésekben, és az üzletben

    A termékcsere biztosítása

    A veszélyes termékek ellenőrzése

  • A közösség szolgálata:

    Eszközök biztosítása a közösségi problémák megoldásához

    Segítségnyújtás az oktatásban és egészségügyben

    A civil csoportok segítése

  • Kisebbséges és hátrányos helyzetű csoportok támogatása:

    Egyenlő jogok biztosítása

    Üzlet telepítése kisebbségi térségekbe

    Kisebbségi vállalkozótól való vásárlás


A t rsadalmi felel ss g ter letei 2

A társadalmi felelősség területei (2)

  • Vállalati kapcsolatok:

    A foglalkoztatottak egészségügyi helyzetének javítása

    Bölcsődék és óvodák létesítése

    A rugalmas munkaidő feltételeinek megteremtése

  • Tulajdonosi kapcsolatok

    Az igazgatósági üléseken való részvétel biztosítása

    Folyamatos pénzügyi beszámolók

    A kisebbségi tulajdonosok védelme

  • Vállalati filantrópia:

    A művészetek és a kultúra támogatása

    Ösztöndíjak létesítése, és az oktatási intézmények támogatása

    A bejegyzett jótékonysági intézmények támogatása


Urs widmer top dogs

Urs Widmer: Top Dogs

A Top Dogs szereplői kirúgott menedzserek, akiket gyötör a kétségbeesés, mardos a szégyen, emészt a harag és akik már-már belehullanak a moralizálás szánalmas mocsarába, mintha egyik pillanatról a másikra felejtették volna el a kemény jelszavakat:

„Az utókor nem a tisztességes, hanem nyereséges vállalatokra emlékszik. A tisztesség az utolsó előtti mentség, az utolsó a siker. Erkölcsi hullának a győztes vetélytársat nevezzük. A megbízhatóság nem azt jelenti, hogy adnak megbízást. Ami üzletileg erkölcstelen, az többnyire jövedelmező. A rugalmas erkölcs az érvényesülés támasza. A hencegés nem etikátlan öndicséret, hanem az érvényesülés marketing fogása”.


Az etika s a t rsadalmi felel ss g fogalomrendszere

Az etika és a társadalmi felelősség fogalomrendszere

  • Erkölcs: Önmagunk, és mások viselkedését folyamatosan megítélni aszerint, vajon „jónak” vagy „rossznak” minősül-e?

  • Etika: Egy adott személy vagy egy közösség konkrét erkölcsi elveinek, normáinak rendszere

  • Etikai mérlegelés: Folyamatosan mérlegelni a viselkedéseket megfelelnek-e az érvényes etikai elveknek, normáknak

  • Az etikus viselkedés „egyenlete”:

    Etikus viselkedés = törvények betartása + az erkölcs útmutatásának tekintetbe vétele


Az erk lcs meghat roz sa s alapk rd sei

Az erkölcs meghatározása és alapkérdései

Az erkölcs: a gyakorlatban megjelenő – közmegegyezés alapján kialakult – szokásokat, cselekvési módokat, az ezeket irányító szabályokat, normákat és értékeket foglalja magában, amelyek az egyén vagy a közösség számára kijelölik, hogy mi a helyes.

Alapkérdései:

  • Hogyan tehetünk különbséget jó és rossz között?

  • Mi a helyes és a nem-helyes?

  • Mik az igazság feltételei?

  • Mikor cselekszünk erkölcsösen?


Az etikai elm letek t pusai

Az etikai elméletek típusai

  • Etikai abszolutizmus:

    Vannak örök, univerzálisan alkalmazható etikai elvek

  • Etikai relativizmus:

    Az erkölcs helyzetfüggő és szubjektív. Nem lehet meghatározni univerzálisan mi a helyes, és mi a helytelen.

  • Etikai pluralizmus:

    Az értékekben különbségek vannak, de meg kell próbálni megegyezni az alapvető elvekben és szabályokban


Az etik r l val gondolkod s n gy legfontosabb koncepci ja

Az etikáról való gondolkodás négy legfontosabb koncepciója

  • Utilitarista nézet:

    Az a viselkedés tekintendő etikusnak, amely a legtöbb jót hozza a közösségnek

  • Individualista nézet:

    Az a viselkedés tekinthető etikusnak, amelyik hosszú távon az egyénnek a legtöbb hasznot hozza

  • Erkölcsi alapú nézet:

    Az a viselkedés tekinthető etikusnak, amely tiszteletben tartja a az emberi lények alapvető jogait és érdekeit

  • Igazságosság alapú nézet:

    Az a viselkedés tekinthető etikusnak, amely az embereket részrehajlás nélkül, egyenlően, és tisztességesen kezeli


Az etik ban gyakran haszn lt megk zel t s

Az etikában gyakran használt megközelítés

  • Következmény-etika

    Az erkölcsi ítélet alapja a következmény

    (Egoizmus - miként hat ez a döntéshozóra,

    Utilitarizmus – miként hat a közösségre)

  • A kötelesség/ szándék etika

    Az erkölcsi ítélet alapja a döntés mögött meghúzódó morális elv.

    (Igazságosság etika, emberi jogok etikája, és a kötelesség-etika)


V llalati korm nyz s s felel s v llalatir ny t s

Az emberi viselkedés szabályozása

A valóságos „szabad akarat” tere

A törvény és az erkölcs által is megengedett cselekvés tere (amit az új szokások elítélnek)

A törvény által megengedett, de az erkölcs által tiltott viselkedés tere

A cselekvés lehetséges, de a törvény által tiltott tere

A cselekvés elvileg lehetséges tere


  • Login