A gibberellinek metabolizmusa és fiziológiai hatásai

1. A gibberellinek metabolizmusa és fiziológiai hatásai

2. A rizs „bakanae”, bolond csíranövény nevű betegségét Kurosawa írta le: a növények hosszú, gyönge szártagokkal rendelkeznek és sárgulnak

3. A betegséget a Gibberella fujikuroi nevű gomba toxinja okozta, amelyet gibberellinnek neveztek el • - C-20-as gibberellinek • C-19-es gibberellinek

4. A legfontosabb fiziológiailag aktív gibberellinek

5. A gibberellinek bioszintézise a mevalonsavból szintetizálódó terpénoid útból ágazik el, azonban a bioszintézis nem a mevalonsavból, hanem a proplasztiszban található glicerinaldehid-3- foszfátból és a piroszőlősavból indul ki.

6. 1. Az első lépés a ciklizáció: - a proplasztiszban lokalizálódik - az A és a B gyűrű záródását a kopalil-difoszfát szintáz (A), a C és D gyűrűét a kaurén szintáz (B) katalizálja - gátolják a kvaterner ammónium és foszfónium tartalmú retardánsok (AMO 1618) A B

7. 2. A GS12-aldehid keletkezése oxidációs reakciókban - az endoplazmatikus retikulumban - Cyt P450-függő monooxigenázok katalizálják - gátlószer: triazol típusú retardánsok (Paklobutrazol, Unikonazol)

8. 3. A GA12 oxidációja gibberellinsavvá - korai C-13-as oxidáció - dioxigenázok katalizálják - citoszolban történik - gátlószerek: ciklohexántrion típusú retardánsok

9. Az endogén gibberellinszint szabályozásának lehetőségei 1. A gibberellinek bioszintézisének egyes lépéseit a törpe kukorica mutánsokban fedezték fel.

10. A GS bioszintézis mutánsokat a kukoricában d-vel jelölik.

11. A GS bioszintézis kulcsenzimei, a GS 3β-hidroxiláz és a GS 20-oxidáz a végtermék GS1 feedback gátlása alatt állnak.

12. 2. A gibberellinek bioszintézisét két környezeti tényező szabályozza (fény, hőmérséklet) • a nappalok hosszúsága, hosszúnappalon a GS1 prekurzorának, a GS20-nak mennyisége nől • a fitokróm, amely a 3β-hidroxiláz enzim expresszióját fokozza saláta magban • a vernalizáció, amely megnöveli a virágzásindukcióban aktív GS9 mennyiségét a hajtáscsúcsban

13. 3. A gibberellinek inaktiválódása • 2-es pozícióban hidroxilálódás • 2-es pozícióban glükóz konjugátum kialakulása • a 7-es karbonsav glükozil-észter származéka hidrolizálódik, raktározott forma

14. A gibberellinek kimutatása: • Biológiai tesztekkel (saláta hipokotil teszt, törpe növény megnyúlási teszt, árpa endospermium teszt) • HPLC-MS, GC-MS • jó immunológiai módszer nincs

15. A gibberellinek fiziológiai hatásai: 1. a megnyúlásos növekedés serkentése Rozettás és a törpe növények internódiumai növekedésének serkentése

16. A törpe borsó növények internódiumainak megnyúlása szoros korrelációt mutat az endogén GS1 tartalommal. na/na: a GS bioszintézis az ent-kaurén GA12 aldehid között blokkolt le/le: a GS20→GS1lépés hibás Ultratall: nincs GS1, de van sok auxin

17. A GS3 serkenti a törpe mutáns rizs, a Tan-ginbozu leveleinek a növekedését: a sejtosztódások száma nem változik, a sejtek GS kezelés után megnyúlnak

18. A GS3 a normál rizs növények internódiumának növekedését is serkenti az interkaláris merisztémában lévő sejtek osztódásának és megnyúlásának serkentésével

19. A GS1 helyettesíti a hosszú nappalt a rozettás növények internódiumának megnyúlásában, és nem induktív feltételek mellett indukálja a virágzást Spenót növekedése GS kezelés hatására

20. Az árasztott rizs (deepwater rice) növekedése az vízborítottság kialakulása után

21. 1. A vízborítottság csökkenti az O2 parciális nyomását a szövetekben →etilénszintézis indukciója 2. Az etilén az endogén GS1-gyel szemben érzékenyebbé teszi a szöveteket 3. A A GS1 sejtmegnyúlást indukál az interkaláris merisztémában 4. Az endogén GS1 serkenti a sejtciklust is. EREDMÉNY: 25 cm/nap növekedési sebesség

22. A GS1 kezelést rövid időn belül követi a G2 fázisban lévő magvak számának csökkenése: • a gibberellinek serkentik a G2 – M átmenetet. • 2. A GS fokozta egy ciklin dependens proteinkináz (CDC2) és két mitotikus ciklin gén expresszióját. • 3. A GS serkentette a CDC2-t aktiváló kináz expresszióját is (CAK).

23. A GS-indukált megnyúlás mechanizmusa: • az auxinnál hosszabb lag fázis • - nincs protonextrúzió

24. A gibberellin nem okoz turgornövekedést és előzetes ozmotikus adaptációt. • A GS csökkenti a megnyúláshoz szükséges küszöbturgort. • A GS növeli a sejtfal extenzibilitását: a növekedést limitáló keresztkötések elvágásával • XILOGLÜKÁN-ENDO-TRANSZGLÜKOZILÁZ • Ez lehetővé teszi az expanzinok gyorsabb diffúzióját a sejtfalban.

25. Az árasztás és a GS serkentette két expanzin gén expresszióját is, és az expanzinok fokozták a sejtmegnyúlást Az Os-EXP4 gént antiszensz vagy szensz orientációban expresszáló rizs növények növekedése az üres vektorral transzformált kontroll mellett

26. A GS érzékelése és jelátviteli folyamatának mechanizmusa megnyúló sejtekben GAI, a GS-által szabályozott gének represszora

27. A GS1 által aktivált jelátviteli út aktiválja a PHOR1 fehérjét, egy ubiquitin ligázt, amely a sejtmagban lévő represszor fehérjét, a GAI-t kijelöli a 26S proteaszóma általi lebontásra.

28. GS bioszintézisésjelátviteli Arabidopsis mutánsok • gai1 – GS-inszenzitív, GS-t nem kötő represszor • spy (a GS jelátvitel negatív regulátora)- ha mutáns, a jelátvitel folyamatosan bekapcsolt • ga1 – GS bioszintézis, KPP szintáz mutáns • az rga, gai-al ortológ represszor, fenotípusosan helyreállítja a ga1 mutációt.

29. 2. A gibberellin serkenti a magvak és rügyek nyugalmi állapotának megszakítását Fontos a nyugalmi állapotot fenntartó abszcizinsav és a gibberellinek aránya.

30. A gibberellinek az auxinokkal együtt szabályozzák az apikális dominanciát A csúcsrügyben szintetizálódó auxin gátolja az oldalrügyek kihajtását. A csúcs eltávolítása vagy a citokininek megfordítják a hatást. A gibberellinek erősítik az auxinok apikális dominanciát eredményező hatását.

31. 3. A gibberellinek szabályozzák a virágzást • juvenilis fázisból reproduktívba való átmenetet indukálnak nyitvatermőkben • adult fázist juvenilissé fordítják borostyánban • gyorsítják a virágrügyek képződését és növelik azok számát • magas gibberellin/auxin arány a hím virágok képződésének kedvez

32. 4. A gibberellinek szabályozzák a termés képződését és fejlődési folyamatait • egyes fajokban (körte, citromfélék) fokozzák a terméskötést) • lokálisan növelik a termés méretét • partenokarpiát idéznek elő • egyes termésekben gátolják a termésérést

33. A gibberellinek hatása a csírázásra, és az α-amiláz indukciójának molekuláris mechanizmusa

34. A GS3 az α-amiláz indukciót a transzkripció szintjén aktiválja: A gélretardációs kísérletben a gibberellinnel kezelt aleuronsejtekből származó fehérje kötődése a promóterhez lassította a DNS mozgását a gélben

35. A GS3 hatására indukálódó • primér válaszgének terméke a GAMYB transzkripciós faktor • ez aktiválja az α-amilázgén promóterének GARE elemeihez (gibberellin válasz elem) kötődve a transzkripciót

36. Az α-amilázszintézise az durva felszínű ER-en történik, a lumenben a BiP közvetítésével Ca2+-ot köt, majd szekretálódik az apolasztba