1 / 16

Szerkezettan I. épületszerkezettan

Szerkezettan I. épületszerkezettan. Épületszerkezetek műszaki ábrázolása.

idalee
Download Presentation

Szerkezettan I. épületszerkezettan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Szerkezettan I.épületszerkezettan Épületszerkezetek műszaki ábrázolása

  2. Az alaprajz lényegében vízszintes metszet, amelyet azonban nem egyetlen síkkal, hanem az összes eltérő elemet (függőleges tartószerkezetet, ablakot, ajtót stb.) a rá jellemző szinten átmetsző, ezért különböző magasságban megválasztott párhuzamos részsíkokkal hoznak létre, és a metszett részek közé berajzolják az alattuk szabadon látszó elemek és szerkezetek (padlók, ablakmellvédek, küszöbök, rögzített berendezési tárgyak stb.) felülnézetét.

  3. A metszet rendszerint függőleges állású, az alaprajznál elmondott elvek szerint kialakított rajzi forma, amelyen a vízszintes teherhordó szerkezetek is metszve látszanak, a nézett részek pedig a közbeeső függőleges szerkezeteket (ajtókat, válaszfalakon lévő burkolatokat, rögzített berendezési tárgyakat mutatják.

  4. A nézet (leggyakrabban homlokzat) egy épületelem, szerkezet vagy az egész épület valamelyik külső vagy belső síkjának merőleges vetülete – oldalnézete – a külső kontúrok és a vetületet tagoló részletek (nyílások, felületi hézagrajz stb.) feltüntetésével.

  5. A műszaki rajz jelrendszere többrétegű. Az ábra méretarányos kicsinyítésben mutatja az építményt létrehozó anyag térbeli eloszlását, alakját, részeinek egymáshoz viszonyított helyzetét és helyét (előtt, mögött, mellett, alatt, felett stb.) A jelképek az adott kicsinyítésben már nem ábrázolható alkatrészeket és épülettartozékokat (ablak, fűtőtest stb.), illetve sajátos térbeli információkat (lejtésirány, pillértengely, metszet helye stb.) mutatnak egyezményes jelek, piktogramok stb. segítségével.

  6. A rajzban nem közölhető információkat adatmegadással közlik: A kótázás (méretvonalak, méretjegyek, szintjelek stb. és melléjük írt számok rendszeresített mértékegységben közli az össz- és részméreteket, a részek nagyságának és helyzetének számszerűsített értékeit. A sraffozás (vonalkázás, szín stb.) és feliratok a metszett szerkezetek anyagát, anyagminőségét, a nem ábrázolható vastagságú, vagy nézet részek (pl. burkolatok) anyag- és méretadatait, megnevezéseket (az ábracímtől a helyiségnévig), technológiai utasításokat stb. közölnek.

  7. A rajz részletessége a benne közölt adatok milyensége és mennyisége kizárólag a rajz funkciójától (tervezésen belüli, adatrögzítő, engedélyezési, kiviteli , részlet stb.) függ. A kicsinyítés mértéke és a részletesség fordított arányban áll. Minél nagyobb a kicsinyítés, annál kisebb a részletesség, annál kevesebb a még megrajzolható és az adatként feltüntethető viszont a jelképessé szegényülő részletek elhomályosodása révén növekszik az áttekinthetőség az átfogóbb vagy elvontabb tartalmak láthatósága és alakíthatósága.

More Related