Az esélyegyenlőség megteremtésének törekvései Magyarországon

1. Az esélyegyenlőség megteremtésének törekvései Magyarországon

2. Mi az esélyegyenlőségi politika célja • Társadalmi egyenlőség megteremtése „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” (Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/A §)

3. Milyen eszközökkel érhető el a társadalmi egyenlőség? • „egyenlő bánásmód” A közvetlen vagy közvetett diszkrimináció mentességének biztosítása. • „esélyegyenlőség” A gazdasági, politikai és szociális egyenlőség megteremtésére irányuló, konkrét intézkedéseket is tartalmazó integrált megközelítés, mely szükség esetén a pozitív diszkriminációt is magában foglalhatja.

4. Miért kell az esélyegyenlőséggel foglalkoznunk? • Törvényben rögzített jog és kötelezettség • Alkotmány (70/A,B §) • Ágazati törvények • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény • Célcsoport-specifikus jogszabályok • Nemzetközi kötelezettségek • Európai Unió • ENSZ • Európa Tanács • Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) stb. • Gazdasági érdek • Társadalmi igazságosság

5. Egyenlő esélyek politikája Magyarországon I. • Történelmi gyökerek • EU integráció felgyorsítja a folyamatokat (jogharmonizáció) • Intézményrendszeri fejlődés: • 1996. Egyenlő Esélyek Titkárság (= nők!) (MÜM) • 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (= „esélyegyenlőségi tv.”) • 2002. Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (FMM) • roma foglalkoztatás-ügy • fogyatékos foglalkoztatás-ügy • nőügy

6. Egyenlő esélyek politikája Magyarországon II. • 2003. Esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter (Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - MEH) • főfelelősség: nőügy, romaügy, fogyatékos-ügy • 2003. évi CXXV. tv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 2004. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium • újabb területek: ifjúságpolitika, idősügy, fogyasztóvédelem

7. 2003. évi CXXV. tv. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról Cél:általános antidiszkriminációs tv. megalkotása Vívmányai: • a magyar jogi szabályozás EU-s normákkal való harmonizációja • az antidiszkriminációs szabályok egységes kódexbe foglalása • lefedi a közélet teljes spektrumát (pl.: oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás stb.) • a magánélet tiszteletben tartásával kiterjeszti az egyenlőbánásmód követelményét egyes magánjogi viszonyokra is (pl.: szolgáltatásokhoz való hozzáférés)

8. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: • közvetlen hátrányos megkülönböztetés • közvetett hátrányos megkülönböztetés • zaklatás • jogellenes elkülönítés • megtorlás valamint az ezekre adott utasítás.

9. Egyenlő Bánásmód Hatóság • az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű hatóság ellenőrzi • a hatóság a kormány irányítása alatt működik • a hatóság: • élhet közérdekű igényérvényesítési jogával • munkajogi- és személyiségjogi pert indíthat • jogszabályokat véleményez • javaslatokat tesz • jelentéseket készít • a hatóság együttműködik: • az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel • az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel • az állami szervekkel

10. Az eljárás alá vont személyeknek, szervezeteknek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Milyen döntéseket hozhat a hatóság? • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását • nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát • 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki • külön törvényben meghatározott szankciót alkalmazhat • a kérelmet elutasíthatja (egyenlőbánásmód követelménye nem sérült) az eljárást megszűntetheti

11. Programok az esélyegyenlőség terén • Roma népességet érintő programok: • Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja • Tanoda program: speciális oktatási intézmények támogatása • Roma Integráció Évtizede • Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlősége megteremtését segítő programok: • EU által támogatott programok: HEFOP, EQUAL (nők reintegrációja a munkaerőpiacra) • Fogyatékossággal élőket érintő programok: • új Országos Fogyatékosügyi Program • Jelnyelvi tolmács – szolgáltatás • Egyenlő esélyű hozzáférés • Nemzetközi fogyatékosságpolitika

12. A roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja • A program megvalósítás: • Lakásfelújítás • Lakásépítés (önkormányzati bérlakásként) • Ivóvízhálózat bővítés, bekötés • Út- és járdaépítés, -felújítás • Közterületek rendezése • Hulladékszállítás,- gyűjtés megoldása • Iskola- és óvodafejlesztés • Közhasznú foglalkoztatás • Képzések folytatása • Falubusz üzemeltetés, szociális segítségnyújtás • Közösségi ház létesítése, konfliktuskezelés • Szociális munkások alkalmazása stb.

13. új Országos Fogyatékosügyi Program • ENSZ, ET és EU fogyatékosságpolitikai dokumentumainak való megfelelés • új fejezeti rendszer: alapelvek, társadalmi helyzet, célok, szükséges eszközök, intézmények és források • a fogyatékos személy szükségleteiből indulunk ki (komplex megközelítés)

14. Egyenlő esélyű hozzáférés • az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei kialakítása határidejének törvényben rögzített ütemezése • beavatkozás az építési engedélyezési eljárás során • önkormányzati feladat-ellátást szolgáló intézmények, közterület, valamint köz- és felsőoktatási, továbbá sportlétesítmények akadálymentesítése

15. Nemzetközi fogyatékosságpolitika • ENSZ • a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának védelmét, elősegítését célzó, átfogó és teljes nemzetközi egyezmény • Európa Tanács: • Fogyatékosságpolitikai Akcióterv 2006-2016. • az esélyegyenlőség és a demokrácia megvalósítása az Egyetemes Tervezés eszméje segítségével • ajánlások az autista spektrumzavarral élő gyermekek oktatási és szociális integrációjához • ajánlás a fogyatékos gyermekek családban nevelkedését elősegítő helyi közösségre alapozott szolgáltatások megszervezéséhez • Európai Unió: • részt veszünk az Európai Parlament mellett működő High Level Group on Disability munkájában

16. Női és férfi esélyegyenlőség • Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény • Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása bevezette az ’egyenlő értékű munkáért egyenlő bért’ • Foglalkoztatás: • a foglalkoztatott között a nők aránya 45%, de magasabb az inaktivitás aránya • részmunkaidős foglalkoztatás és egyéb rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítése (2003-ban a nők 5,4%-a dolgozott részmunkaidőben • 2004-ben a parlament elfogadta a távmunkáról szóló törvénymódosítást, mely lehetőséget kínál a kisgyermekes anyák munkaerő-piacra való belépéséhez

17. Női és férfi esélyegyenlőség • A nők szempontjából kiemelten fontos a családi és munkahelyi kötelezettségek összeegyeztetése: • GYES , GYET melletti munkavállalás szabályainak változása: • a GYES mellett a gyermek 1 éves kora után várhatóan 2006. jan. 1-jétől lehet munkát vállalni • a részmunkaidős munkavállalás már 2001-től lehetséges • július havi dupla családi pótlék (2002. évi XXXIII. törvény ~ a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. módosításáról) • mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó juttatásokat ( a szülők egyenjogúságáról szól az Alkotmány 67§ és a Családjogi tv.1§ és 72§ (1)) • Családbarát Munkahely díj: 2000. óta minden évben meghirdetésre kerül

18. Női és férfi esélyegyenlőség Családon belüli erőszak (45/2003. (IV.14.) Országgyűlési Határozat) A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához kapcsolódó jogszabályok Kríziskezelő intézményrendszer modellkísérlet elemei • Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat • 2004. jan. 1-én megkezdte működését az első kísérleti kríziskezelő központ • 2005. április 1-től működik a az országos lefedettségű, napi 24 órában működő anonim segélyvonal 06-80-20-55-20 • „Országos Kríziskezelő Központ Hálózat” – modellkísérlet • meghívásos pályázat útján 8 regionális családok átmeneti otthona került kiválasztásra, amelyek felvállalták, hogy férőhelybővítéssel, ill. szakembergárda növeléssel bántalmazott gyermekeknek vagy gyermekükkel menekülő nőknek segítséget nyújtanak

19. Női és férfi esélyegyenlőség • Zárt menedékház vásárlása, működésének elindítása 2006. év elején • meghívásos pályázat útján a működésre alkalmas, szakmai tapasztalatokkal rendelkező nagy civil szervezet kiválasztása zajlik • Információs program a családon belüli erőszak ellen • 2005. őszén az ICSSZEM társadalmi információs programot indít a családon belüli erőszakkal kapcsolatos információk és az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat telefonszámának széleskörű megismertetésére

20. Európai Unió által támogatott programok • Az EU története során egyre fontosabb szerepet kapott a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megteremtése, melynek során a normaalkotáson túl anyagi és szellemi segítséget is adnak a tagjelölt, és a tagországok részére: • Phare Program pl.: 2002 „Esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon • Az Európai Szociális Alap támogatásával a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretébenpl.: „A nők munkaerő-piacra való visszatérésének ösztönzése”programcsomag „A családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése” programcsomag