250 likes | 359 Views
KÖRNYEZETI FELELŐSSÉG. ELŐADÁSVÁZLAT Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október. I. A környezethez való jog és környezeti felelősség szabályozása Magyarország Alaptörvényében. A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény:
E N D
KÖRNYEZETI FELELŐSSÉG ELŐADÁSVÁZLAT Készítette: dr. Hajdu Klára 2012. október
I.A környezethez való jog és környezeti felelősség szabályozása Magyarország Alaptörvényében A 2011. április 25-én elfogadott Alaptörvény: • - erősíti a hazai környezetvédelem alkotmányos alapjait és jogi értelemben is magasabb szintre emeli a jövő nemzedékek iránti felelősséget • - az egész államszervezetre és a jogrendszerre nézve kötelező erővel szabályozza a természeti erőforrások védelmét – a jövő nemzedékeinek érdekében ( a Hitvallás 8. felhívása, az Alapvetés P.) cikke, a Közpénzek fejezet 38. cikk (1) bekezdése) • - hagyományos alapjogi gondolkodást tükrözve: elismeri az egészséges környezethez való jogot ( XX. cikk) (1) bekezdés: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.”
(2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” - mindenki számára, állampolgárságra tekintet nélkül, biztosítja az egészséges környezethez való jogot (XXI. Cikk) • (1) bekezdés: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” • - a szennyező fizet elvet a jogalkotó alkotmányos szintre emeli (XXI. cikk) • (2) bekezdés: „ Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározattak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” • - egy fontos, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályi tilalom is az Alaptörvény szintjére emelkedik (XXI. Cikk) • (3) bekezdés: „Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.”
II.A jogi felelősség általános alapja – a környezetvédelmi törvény ( a Kvt.) rendelkezései • Kvt. 9.§ - a felelősség elve: „ A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról.” • Kvt. 101.§ - a felelősségi eszközök rendszerének szabályozása: „ A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogifelelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.”
A környezethasználó kötelezettségei: • - a környezetveszélyeztető magatartástól, környezetkárosodástól tartózkodni, az általa folytatott veszélyeztető, károsító magatartást abbahagyni, • - veszélyeztetés, károsodás esetén a környezetvédelmi hatóságot azonnal tájékoztatni, a külön jogszabályban meghatározott információkat megadni, • - környezetkárosodás esetén minden lehetséges intézkedést megtenni a környezetkárosodás enyhítése, a kárelhárítás, illetve a további környezetkárosodás megakadályozása érdekében, • - a környezetkárosodás bekövetkezése esetén az eredeti állapotot vagy eredetihez közeli állapotot helyreállítani, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatást visszaállítani vagy azzal egyenértékű szolgáltatást biztosítani, • - az okozott környezetkárosodásért helytállni és a megelőzési, illetve helyreállítási költségeket viselni.
Ennek elmaradása vagy eredménytelensége esetén a környezetvédelmi hatóság, más, a tevékenységet engedélyező hatóság vagy a bíróság a veszélyeztető, károsító tevékenység folytatását korlátozza, felfüggeszti, megtiltja. • A megelőző, helyreállítási intézkedések érdekében az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles az intézkedések végrehajtását, őt kártalanítás illeti meg. • A környezetkárosodásért, veszélyeztetésért való felelősség – ellenkező bizonyításig – az ingatlannak a környezetkárosodás, veszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát ( használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosodást, illetve veszélyeztető magatartást folytatták. A tulajdonos csak akkor mentesül a felelősség alól, ha megnevezi a használót és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. • A környezethasználó külön kormányrendeletben meghatározott tevékenységéhez környezetvédelmi biztosíték adására, környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető, a környezethasználó céltartalékot képezhet a jövőbeni környezetvédelmi kötelezettségeire.
Egyéb felelősségi szabályok: • a nem helyhez kötött környezetszennyező források tulajdonosaira, birtokosaira vonatkozó szabályok • a gazdasági társaság, egyéni cég tagjainak és tisztségviselőinek – a cég megszűnése esetére – a környezetkárosodásért való korlátlan és egyetemleges felelőssége az általuk hozott intézkedés felróhatósága esetén ( kimentés lehetősége) • a helyreállítási, kártérítési kötelezettség teljesítéséig a gazdasági társaság, egyéni cég vezető tisztségviselőjével szemben fennálló korlátozás– nem lehet vezető tisztségviselő olyan másik cégben, amely környezetvédelmi, egységes engedély-köteles ill., hulladék kezelési tevékenységet végez • több környezethasználó által alapított gazdálkodó szervezet az alapítókkal egyetemlegesen felelős, ha az azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységüket egyesítik
A környezeti kárfelelősségről szóló EK irányelv végrehajtása Az Európai Parlament és Tanács 2004/35/EK Irányelve ( 2004) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében – 2007. április 30-tól vált a magyar jog részévé, a Kvt. és más jogszabályok módosítása, ill. új jogszabályok megalkotása révén A változások iránya, a hazai szabályozás jellemzői: - a szennyező fizet elv érvényesülése= a környezeti kárt előidézőnek kell viselnie a megelőző, illetve helyreállítási intézkedések költségeit, ideértve a kár, ill. a veszélyhelyzet felmérésének költségét - veszélyeztető, szennyező, károsító magatartások előidézői – szélesebb körű károkozói fogalomkör az Irányelvben szabályozottnál - objektív felelősség érvényesülése - a környezeti kár/ környezeti károsodás fogalmának kiterjesztése – természetben okozott, felszíni és felszín alatti vízben, földtani közegben okozott károsodás fogalmainak megjelenése a természetvédelmi, vízvédelmi jogszabályokban - megelőző intézkedés, helyreállítási intézkedés, környezeti elem által nyújtott szolgáltatás fogalmainak használata
A környezethasználó kötelezettségei a Kvt. alapján: - megelőzés, abbahagyás, tájékoztatás, kárenyhítés, kárelhárítás, továbbá - elsődleges helyreállítási intézkedésként: eredeti állapot helyreállítása - kiegészítő helyreállítási intézkedésként: a károsodott környezeti elem, illetve a környezeti által nyújtott szolgáltatás pótlása - kompenzációs helyreállítási intézkedésként a károsodott környezeti elem, illetve az általa nyújtott szolgáltatás ideiglenes pótlása A környezetvédelmi hatóság: - megelőző, helyreállítási intézkedések megtételére kötelez - a környezethasználót információszolgáltatásra kötelezi - a megelőző és helyreállítási intézkedések költségei fedezetének biztosítása érdekében elidegenítési, terhelési tilalmat rendel el és intézkedik bejegyzése iránt a kötelezett ingatlanára - a költségvetésből történő finanszírozás esetén emellett a Magyar Állam javára jelzálogjog bejegyeztetése az ingatlanra, akár ingó vagyonra is • öt éven belül a költségeket áthárítja a környezethasználóra ( később állapítható meg a felelős) Az Európai Unió más tagállamát is érintő környezetveszélyeztetés, károsodás esetén együtt kell működni, a szükséges intézkedés, tájékoztatás érdekében.
A környezetkárosodás megelőzési és helyreállítási intézkedések rendszere - a környezetveszélyeztetés megszüntetése → megelőző intézkedések - környezetkárosodás megszüntetése → helyreállítási intézkedések - helyreállítási intézkedések: • azonnali beavatkozás szükségessége esetén: kárelhárítás • egyéb esetben: kármentesítés • A megelőzést és a kárelhárítás rendjét szabályozó jogszabály: 90/2007.(IV.26.) Kormányrendelet A kárelhárítási tevékenység néhány jellemzője: • a környezethasználót a veszélyeztetés, károsodás helyéről, jellegéről, mértékéről tájékoztatási kötelezettség terheli • a megelőző intézkedések megtétele és kárelhárítási tevékenység a környezethasználó kötelezettsége
A kárelhárítási tevékenység néhány jellemzője 2.: • ha a környezethasználó személye nem ismert, vagy ha önmaga nem képes kárelhárításra, akkor a vízügyi igazgatási szerv szakmai irányítása mellett kell a kárelhárítást végezni • a kárelhárítás során biztosítani kell károsodás ne tevődjön át másik környezeti elemre, a lehető legkisebb terhelést eredményezze • a kárelhárítást az üzemi és területi tervek alapján kell végezni (ezeket a felügyelőség hagyja jóvá) • a kárelhárítás befejezését követően a költségek környezethasználóra való áthárításáról a felügyelőség intézkedik A kármentesítési eljárások rendjét szabályozó jogszabályok: - természetvédelmi károsodás: 91/2007.(IV.26.) Kormányrendelet -felszín alatti vízben, földtani közegben okozott károsodás: 219/2004.( VII.21.) Kormányrendelet - felszíni vízben okozott bekövetkezett károsodás:220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet
A kármentesítési eljárás menete a 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet szerint:
III.A közigazgatási felelősség A közigazgatási jogi felelősségi eszközök jellemzői: • - a közigazgatási jogszabályok, a hatósági határozatok előírásainak megsértése esetén alkalmazandók • - az ott meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmaradása, követelmények megszegése esetén • - nem szükséges a felróhatóság ( kivéve: szabálysértés), azaz a szándékosság, gondatlanság nem feltétel • - legtöbbször szankcióként jelennek, amelynek kettős célja: megtorlás, a további jogsértés elkerülése A közigazgatási szankciók fajtái: • - kötelezések, tilalmak • - bírságolás, környezetvédelmi bírság • - szabálysértési tényállások alkalmazása
Környezetvédelmi bírság • Kvt. 106.§ (1) bekezdés: „Aki jogszabályban, hatósági határozatban, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban, közvetlenül vagy közvetve a környezet védelmét szolgáló előírást megszeg, illetve határértéket túllép, a jogsértő magatartás súlyához – így különösen az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosodás mértékéhez, időtartamához és ismétlődéséhez – igazodó környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.” • A környezetvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a kártérítési felelősség, továbbá a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól! A bírság megfizetése nem mentesít az igénybevételi járulék és a környezetterhelési díj megfizetése alól sem!
Példa környezetvédelmi bírságokra a felszíni vizek védelméről szóló, 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet szerint: • csatornabírság • vízszennyezési bírság • vízvédelmi bírság • rendkívüli csatorna-, vagy vízszennyezési bírság • A bírságolás jellemzői: - jogellenes magatartásra reagáló felelősségi eszköz - gyakran kapcsolódik határértékhez - objektív alapú felelőségi eszköz - folyamatos magatartások esetén gyakori a progresszivitás - minősített és kedvezményes eset egyaránt jellemző - a hatóság bizonyos körben mérlegelési jogkörrel rendelkezik - a bírság egy része környezetvédelmi fejlesztések esetén visszahagyható - a bírság általában környezetvédelmi célú alapokba folyik be, környezetvédelmi célokat szolgál
A bírságolás célja: • - elsődlegesen a megfelelő magatartásra való rászorítás • - átalány-kártérítés – a társadalom mint károsult javára • - gazdasági kiegyenlítő eszköz funkció betöltése • - társadalmi értékítélet közvetítése = büntetés
Szabálysértési felelősség A szabálysértés általános jellemzői: • emberi magatartással, mulasztással valósítható meg – a magánszemélyek, természetes személyek szankcionálására szolgáló felelősségi eszköz • a jogellenesség közigazgatási jogi szabályok megsértését jelenti • a vétkesség fogalmi elem • a társadalomra veszélyesség is fogalmi elem, mégpedig a kisebb veszélyesség • a magatartásnak, mulasztásnak tényállásszerűnek kell lennie • a szankció: büntetés vagy intézkedés lehet Szabálysértési büntetések: pénzbírság, elzárás, közérdekű munka Intézkedések: járművezetéstől eltiltás, elkobzás, kitiltás, figyelmeztetés Szabálysértés miatt eljáró hatóságok: • általános szabálysértési hatóság – a fővárosi, megyei kormányhivatal • rendőrkapitányság vagy rendőri szerv • Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszerve • Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt a helyi bíróság jár el.
Környezetvédelmi jellegű szabálysértések: • természetvédelmi szabálysértés • vízszennyezés • ár- és belvízvédelmi szabálysértés • köztisztasági szabálysértés • csendháborítás • erdőrendészeti szabálysértés • szmogriadó szabályainak mozgó légszennyező forrásokkal való megsértése
IV.Polgári jogi felelősség A mellérendeltség, az önkéntes jogkövetés, a jogok és kötelezettségek arányosságára épülő polgári jog jelentősége növekszik a környezetvédelem területén • - a piacgazdaság erősödése, az állami szerepvállalás csökkenése • - a jogalanyok jogérvényesítő képességének növekedése, • - a jogviszonyok bonyolultabbá válása, sokasodása • - vagyoni viszonyok, személyi viszonyok képviseletének erősödése miatt. A polgári jogi felelősségi eszközök a környezetvédelem fegyvertárában: • - személyek jogi védelme • - iparjogvédelem egyes kérdései • - a szomszédjog • - birtokvédelem • - szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
Három felelősségi eszköz részletesebb kifejtése: a.) A személyek jogi védelme – Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 76.§, 82.§ • „ A személyhez fűződő jogok védelmét szolgálja különösen …. a testi épség, egészség … megsértése. (…)” • „ A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljára szolgáló helyiségekhez fűződő jogot.” • Akit a személyhez fűződő jogában megsértenek, a következő polgári jogi igényeket támaszthatja, többek között: • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását • abbahagyásra, a magatartástól való eltiltásra kötelezést • a jogsértő állapot megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását a jogsértő részéről és költségén • kártérítés megállapítását.
b.) Birtokvédelem – Ptk. 188.§ (1)-(2) bekezdés • „ Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.” • A birtokvédelem eszközei: • - önhatalom ( környezetvédelmi szempontból nem releváns) • - közigazgatási hatósághoz fordulás • - bírói út c.)Kártérítés – Ptk. 345-346.§, Kvt. 103.§ (1) bekezdés • Ptk. 345.§ (1) bekezdés: „Aki fokozott veszélyes járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységekre.” Kvt. 103.§ (1) bekezdés: „ A környezet igénybevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenységgel vagy mulasztással másnak okozott kár környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kárnak minősül és arra a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.” • Az objektív felelősség elemei: • -jogellenes magatartás – környezeti jogellenesség • -okozati összefüggés • -kár ( tényleges anyagi veszteség, nem vagyoni kár, költségek, elmaradt anyagi haszon)
V.Büntetőjogi felelősség • A környezetvédelmi tárgyú bűncselekmények/törvényi tényállások helye a Büntető Törvénykönyvben ( 1976.évi IV. törvényben, Btk.-ban): közrend elleni bűncselekmények, közegészségügyi bűncselekmények • Környezetvédelmi érdekeket szolgáló bűncselekmények jellemzői: szoros kapcsolat a közigazgatási jogi szabályokkal, követelményekkel Környezetkárosítás - Btk. 280.§ • a.) A föld, a víz, a levegő, az élővilág, valamint azok összetevői jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon történő • veszélyeztetése • olyan mértékű károsítása, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre • olyan mértékű károsítása, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állatható helyre - bűntett
b.) Ózonréteget lebontó anyag vagy ilyen tartalmú termék gyártása, felhasználása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala – bűntett • c.) Környezetkárosítás gondatlan elkövetése – vétség • A büntetés korlátlan enyhítésének lehetősége a veszély, károsodás megszüntetése, a károsodott környezet helyreállítása esetén
Természetkárosítás – Btk. 281.§ 1. • Fokozottan védett élő szervezet egyedének • Védett élő szervezet vagy közösségi jelentőségű faj egyedeinek ( a pénzbeli érték el kell érje a fokozottan védett egyedek értékét) • A vadon élő állat-és növényfajok kereskedelmére vonatkozó rendelet ( Európai Közösségek Tanácsa) A és B melléklete hatálya alá tartozó szervezet egyedének • jogellenes megszerzése, tartása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele, átszállítása, az ezzel való kereskedelem, károsítás, elpusztítás – bűntett 2. • Különleges madárvédelmi terület, természetmegőrzési terület, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy ilyeneknek jelölt területek, továbbá védett természeti terület, barlang, élő szervezet életközösségének vagy élőhelyének • jogellenes, jelentős mértékű megváltoztatása – bűntett
3. • Az 1. és 2. pontban felsorolt bűncselekményeknek minősített eseteik is szabályozásra kerültek – a minősítő körülmények: a pénzben meghatározott értékek meghatározott mértéke, az állomány pusztulásának bekövetkezte, az életközösség, állomány jelentős károsodása, megsemmisülése 4. • A természetkárosítás gondatlan elkövetése – vétség • Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése – Btk. 281/A.§ • Hatóság által nem engedélyezett helyen hulladék elhelyezése • Engedély nélkül vagy az engedély keretét túllépve hulladék kezelési tevékenység végzése – bűntett • Minősített eset, minősítő körülmény: veszélyes hulladékra történő elkövetés • A bűncselekmény gondatlan elkövetése - vétség