EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések

1. EURÓPA és a regionális információs társadalom kezdeményezések Varga Csaba szociológus, címzetes egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke www.vargacsaba.hu

2. Három alapállítás • Az Európai Unió 2000 és 2005 között gyenge közepes színvonalon hajtja végre a lisszaboni programot • A most csatlakozott országok egyelőre vagy azonnal nem képesek a lisszaboni program végrehajtásának motorjává válni • Az európai regionális információs társadalom fejlesztések még nem dinamizálják az európai unió paradigmaváltását

3. Tartalom • Bevezető tételek • Európa új típusú nyomorúsága • A tagállamok regionális információs társadalom programjai • A most csatlakozott országok mérlege • A lehetséges program 2010-ig

4. Bevezető tételek

5. Információs Kor – Tudás Kor • Tudásközpontú világmodell előtt, - globális információs társadalom közben • A Tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése – Új Tudomány születése és új tömegkultúra kialakulása • A tudás személyes tőkévé válása - az egyén megérti s alkalmazza az Új Tudást • A tudás társadalmi tőkévé válása • a tudástársadalom potenciális kialakulása

6. Az intelligens régió fogalma Híd az intelligens globális és az intelligens lokális világ között. A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi térfejlesztési elemek kombinációja. Az információs-, az innovációs, s a tudástársadalom programjának regionális megvalósítása, a tudásalapú gazdaság és társadalom rendszerű, koncentrált kiépülése egy-egy régióban vagy kistérségben, avagy az intelligens életfeltételek intenzív és kreatív megteremtése, a hálózati e-gazdaság dominánssá válása, áttérés a digitális közigazgatásra és az értékőrző, az értékteremtő tartalom-szolgáltatások elterjedése.

7. A fogalom új elemei • Regionális szinten koordinációs és integráció indul információs, innovációs és tudástársadalom programok között • Bevezetik a fenntartható információs társadalom felfogást • Erősödik a stratégia cél: a tudás széles körben személyes és társadalmi tőkévé váljon • A hátrányos helyzetű térségek nem az ipari kori, hanem az információs kori programmal zárkózhatnak fel

8. Az intelligens kistérség • Ha az információs társadalom régió intelligens híd, akkor az intelligens kistérség kreatív fejlesztési és működési központ • A globálisan kötelező és a lokálisan egyedi elemek lokalitást erősítő, s életvilágot átalakító kombinációja valósul meg • Az intelligens életvilág szülőhelye • A helyi társadalom folytonos (tudásalapú) újraszervezése, avagy helyi út a tudástársadalomba

9. Két üzenet • Az információs társadalom régió nélkül nincs információs kor, de a globális szint erősödése nélkül nincs információs, intelligens vagy tudásrégió • Az új globális és lokális térszerkezetben a jövő intelligens téridő struktúrák egyenrangú hálózatai lesznek vagy legalább lehetnek

10. Mitől lesz egy térség/település intelligens? • Az egyéni és közösségi (szélessávú, gyors) hozzáférés megteremtése • A globális technológiai forradalom eredményeinek folyamatos adaptálása 3. A tudásalapú gazdaság, a tudáspiac kialakulása és a K+F előtérbe kerülése 4. A digitális tartalomipar prioritása és fejlesztése 5. Alokálistudásközpontú társadalom és kohézió megteremtése 6. A szociális és információs egyenlőtlenségek sikeres kezelése

11. Mitől lesz egy térség/település intelligens? 7. Virtuális önkormányzás a térségekben és a településeken 8. Az alsó és középszintű közigazgatás átalakulása e-közigazgatássá 9. A helyi e-demokrácia létrejötte 10. A regionális egyetemi tudásközpontok megerősödése és az élethosszig tartó tanulás megvalósulása 11. Az új tudás térségi teremtésének és alkalmazásának növekedése

12. Mitől lesz egy térség/település intelligens? 12. A lokális kultúra megőrzése és globális szinten való bemutatása 13. A regionális politikai-gazdasági elit személyes felkészülése a korszakváltásra 14. A tudáspolgári életforma és életminőség elterjedése 15. A térségek/települések sikeres felzárkózása és szereplése a kontinentális térversenyben 16.A tudástársadalomban az egyházak, a civil szervezetek és szolgáltatásaik alapvetően megváltoznak

13. Magyar területfejlesztési helyzet • 1999 és 2003 között a hét régióból ötnek (s 19 megyéből hétnek) elkészült az intelligens régió stratégiája (észak-magyarországi és dél-dunántúlié régió nem), de már mindegyik felújításra szorul; • 2002 és 2004 között elkészült közel húsz kistérségnek intelligens és/vagy innovációs, vagy e-közigazgatási stratégiája; • sorra születnek meg az intelligens megyei jogú város, város, nagyközség, község stratégiák;

14. MITS üzenetei (+ e-ernyő?) A három különbözőesélyegyenlőség elérése az egyik feltétel ahhoz, hogyMagyarországon létrejöjjön a tudásalapú társadalom. Az esélyegyenlőség azonban nemteremtődik meg pusztán azáltal, ha a térségekben és a településeken a hozzáférés éshozzájutás feltételei javulnak. Ezért a stratégia kiemelt prioritásnak tartja azokat afeladatokat, amelyek: · a tudás- és közösségfejlesztéssel, a lokálisgazdaságfejlesztéssel, továbbá az e-demokráciaés az e-közigazgatás kialakításával az intelligens civil társadalmaklétrejöttét segítik elő, · az intelligens település és térség (különösen az intelligens régió) programoktámogatásával arra irányulnak, hogy Magyarországon kialakuljon az információskori tér- és társadalomszerkezet.

15. Európa új típusú nyomorúsága

16. Mit értünk ma Európán? • Európa nem csak az Európai Unió tagállamainak politikai és gazdasági együttese • Még akkor sem, ha most csatlakozott országok kibővítették és újragondoltatják Európát • Európa szerves részei a még nem csatlakozó országok (Svájctól Ukrajnáig) • Az európaiság egyik lényeges eleme, hogy egységes Európában gondolkodunk • Az információs korban ez nem más, mint egy új, kultúra- vagy tudásközpontú, versenyképes megatér vagy kibertér

17. Mi a baj ma Európával? (1) Ismert és régi problémák: • Fejlődése Észak-Amerikával és Dél-Kelet Ázsiával nem tart lépést és most nem képes felzárkózni, egyelőre gazdasági növekedése lassú, miközben jóléti privilégiumai aligha maradhatnak meg • Politikailag és gazdaságilag egyelőre képtelen egységes, együttműködő Európát létrehozni, (a politikai diktatúrák veszélye csak most múlik el, miközben a globális terrorizmus szükségképpen elérte) • A kontinens térszerkezete kelet és dél irányban zömében radikálisan lejtő formájú (államok leszakadása, szegénység, népességcsökkenés, társadalmi egyenlőtlenség, stb.)

18. Mi a baj ma Európával? (2) • Az európai kultúrát belül egyre nehezebben őrzi, s fejleszti, a keresztényég szerepének csökkenése talán most áll meg, tartós identitás- és lelki zavarok jellemzik • Fejlődésének felgyorsításához és ugyanakkor a modellváltásához a szükséges anyagi, szervezeti és akarati forrásai nincsenek meg, s a kontinentális elit az új globális-lokális világhelyzetben meglehetősen tanácstalan • Stb.

19. Mi a baj ma Európával? (3) Új és éles problémák: • Nem jött létre az európai információs és innovációs társadalom (csak félfordulat történt), nem tért át a fenntartható fejlődésre és csak keresi a demokrácia új modelljeit • A korszak legfontosabb fejlesztési mezőjében, a kutatás-fejlesztésben, a tudásteremtésben, a széleskörű innovációban legnagyobb a lemaradása • Egyelőre a kontinensen nem jön létre az egységes új kibertér, amely nem hierarchikus, ugyanakkor széles skálájú kommunikációt folytat és tudatosan egyesíti és alkalmazza a világ tudásait

20. Mi a baj ma Európával? (4) • Az európai kormányzati és civil társadalmi elitek jelen- és jövőképében egyaránt alig vagy részben tudatosult, hogy az egyik alternatíva a tudástársadalom modellje • A régi tagállamok és társadalmaik alapvetően saját belső problémáikra koncentrálnak, s ezért gyenge az összeurópai identitástudat • A szellemi élet (és ennek nyomán a társadalmi tudat) még nem fogadta be a tudományközti gondolkodást és még mindig erős az elméletellenesség • Stb.

21. Az új jövőmodellek alternatívái • Új, interaktív globális kormányzás és e-állam jöhet létre az emberi társadalom irányítására (1) • A globális polgári, s már tudásközpontú társadalom közös ügyintézésre és ön-elrendeződésre épít (2) • Az európai tudástérben az új infokommunikációs hálózatok segítségével a „kollektív (és részben mesterséges) intelligencia” létrehozása a cél (3) • A hálózati gazdaság felhasználói már nem egyszerűen passzív fogyasztók, hanem megnőtt erővel egyszerre termelők, szolgáltatók és vevők (az új globális és lokális gazdaság) (4)

22. Az új jövőmodellek alternatívái 2. • Európában is planetáris alapokra épülő, már részben virtuális, inkább a nem-lineáris felé haladó, multidimenziós és diszciplinákon áthatoló kultúra alakul ki (5) • A felhatalmazás (empowerment) elmélete alapján a Európa polgárai erőteljesebben vesznek részt a kommunikációban és ellenőrzik a médiát (6) • Az önszerveződés elterjedésével a helyi szereplők egy új globális polgári társadalmat hoznak létre (7) • Stb.

23. Európai Unió korábbi tagállamainak regionális információs társadalom programjai

24. Az ERISA/IANIS tagrégiók • Az ERISA 1996 után sorra vitte végig a regionális információs társadalom fejlesztések (lásd IRISI, RISI projektek) • Jelenleg 45 tagrégió van – a korábbi 15 tagállamból mindegyikében átlagban legalább két-három intelligens régió (Tag: Közép-Magyarország/Stratégiakutató Intézet) • Létrejött a IANIS az információs régiók innovációs hálózata • Testületi tagok: CISCO, IBM Consulting - Price Waterhouse Coopers, Misrosoft Europe • Évente intelligens e-közösség díjat adnak ki.

25. Öt intelligens közösségi indikátor (ICI) • 1. szélessávú kommunikáció fejlesztése az e-business és e-közigazgatás területén • 2. hatékony oktatás, képzés a „tudásmunka” megvalósításáért • 3. a kormányzati és privát szektor programok a digitális szakadék áthidalásáért, hogy a társadalom minden szegmense részesülhessen az információs forradalom vívmányaiból, stb. • 4. olyan gazdasági környezet létrehozása, amely vonzza a kockázati tőke befektetéseket 5. hatékony marketingmunka, amely a szélessáv előnyeit és a helyi emberi erőforrásokat sikeresen használja fel munkahelyteremésre (új munkaadók odavonzása)

26. Partner hálózatok Európában • TELECITIES hálózat (120 tag, elnöke Barcelona, tag az ITOSZ is) • SEN@ERSilver Economy Network of the Regions (régiók hálózata az idősebb lakosság bevonásáért a gazdasági életbe) • ELANET Local Authorities Telematic hálózat (22 nemzeti szövetség, 14 társaság, stb.) • IT4ALL REGIONS - Worldwide Network of Regions for the Information Society(spanyol kezdeményezésre globális hálózat) • Stb.

27. Konferenciák • Most ért véget a PRELUDE konferencia és workshop sorozat (lokális és regionális fenntarthatóság népszerűsítése a digitális gazdaságban) • Júniusban volt Zakopánéban Városok az Interneten címmel • Első nemzetközi mobil-közigazgatási konferencia Magyarországon (október 28-31) • e-közigazgatás és intelligens kártya szerepe az intelligens város fejlesztésben konferencia lesz Franciaországban (Sophia-Antipolis, szept. 22-34) • Stb.

28. Aktuális programok 1. • COCOON projekt (6. Keretprogram – az ERISA partner) Tudásvezérlet és adaptív hálózati közösségek létrehozása az európai egészségügyi rendszeren belül. Az ERISA legalább 7 egészségügyi hatóság és 10 régió direkt bevonását tervezi a tesztfázisban. Később legalább 50 régió közvetve venne részt benne. • A 2004-2007-ig futó projekt tartalma:      Szakmai hálózat létrehozása az európai egészségügyen belül – információ és ismeretmegosztás, tapasztalatcsere És ezáltal többek között az adminisztratív és orvosi hibák megelőzése.

29. Aktuális programok 2. • EGovernment Good Practice Framework: tapasztalatcsere - keretprogram az e-Közigazgatásról Mindenki számára elérhető intelligens adatbázist hoztak létre, amely esettanulmányokat, elemzéseket, dokumentációkat tartalmaz az eKözigazgatás témakörban. A cél, hogy helyi, regionális, nemzeti, EU vagy akár magasabb nemzetközi szinteken megfogalmazott e-közig tapasztalatok felkerüljenek a honlapra és hasznos információval szolgáljanak az elkövetkező fejlesztések, projektek számára.

30. Aktuális programok 3. Next Generation Internet – IPv6. Új Internetprotokol program Az EU felismerte, hogy a növekvő internethasználat és a szélesedő felhasználási mód új kihívásokat fogalmaz meg a jelenlegi technológia számára. A hagyományos 32 bites email és domain címek helyett új 128 bites rendszer létrehozása , hogy mindenkinek biztosítani tudjanak címeket. A program célja: a) az új genereciós internet elterjedése a közszolgáltatásokban; b) oktatási programok indítása az Ipv6-ról; c) kommunikációs kampányok szervezése a sikeres adaptációért, d) IPv6 a 6-ik keretprogramban; e) z IPv6 integrálása minden intenetszolgáltatással kapcsolatos stratégiai tervbe.

31. Amost csatlakozott országok mérlege

32. Az összehasonlítás módszere • A kutatást és az összehasonlítást a magyar Információs Forrástájékoztató Iroda (IFTI) végezte • A 2002 és 2003-as hivatalos statisztikák, a 2003. 4. negyedévi és a 2004. 1. negyedévi trendek és tendenciák alapján történt • Az összehasonlításhoz felhasználták az EUSTAT-WEF-WIFO adatait • A mért részterületek: információs társadalom, K+F és innováció, liberalizáció, infrastruktúra, vállalati környezet fejlesztése, fenntartható fejlődés, pénzügyi szolgáltatás, társadalmi befogadás • Az összeurópai közösségi fejlődési sorrendben 27 európai ország szerepel (az EU eddigi 15 országa, a most csatlakozott országok, s Törökország, Románia és Bulgária)

33. Európai fejlődési sorrend • A fejlődési sorrend élén Finnország, Dánia és Svédország áll, s a 15 eddigi EU tagország között továbbra is Portugália és Görögország a sereghajtó • Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Finnország, Svédország és Dánia • Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Finnország, Svédország – és Németország • Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Finnország, Németország és Svédország • Az abszolút utolsó – ebben a sorrendben – Törökország, Románia és Bulgária.

34. A most csatlakozott országok sorrendje • Az első három ország: Észtország, Szlovénia és Lettország • Figyelem: az információs társadalom fejlettségben is az első három: Észtország, Málta és Szlovénia • Figyelem: innováció fejlesztésben is az első három: Szlovénia, Lettország, Észtország • Figyelem: fenntartható fejlődésben az első három: Szlovénia, Szlovákia, Csehország (és Észtország) • Az eddigi tagállamok közé Írország mögött (12-nek) Észtország, és Spanyolország és Olaszország mögött (15-16 helyen) Szlovénia és Lettország ékelődik be.

35. A globális verseny állása • USA átlag: 5,55 (információs társadalom fejlettségben: 5,86) • EU átlag: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,61) • EU korábbi tagok átlaga: 4,97 (információs társadalom fejlettségben: 4,6 ) • A most csatlakozott tagok átlaga: 4,16 (információs társadalom fejlettségben: 3,75 ) • A verseny állása: az USA 0,6 (1,2) ponttal vezet az EU előtt, az EU eddigi tagjai 0,8 (0,9) ponttal előzik meg a most csatlakozott országokat

36. A közép-kelet-európai régió lehetséges programja 2010-igforgatókönyvek

37. A negatív trendek • Az Európai Unió intenzívebb félfordulatához képest is Kelet-Közép-Európa csak lassú félfordulatot indított el, és ez folytatódhat 2010-ig • A váltógazdaság ellenére a politikai elitek továbbra sem értik, nem akarják, nem vállalják a tudatos átállást az információs társadalom korszakára • A neoliberális gazdaságpolitikai korlátok és szűkös pénzügyi források miatt az esetleg megszületető tudáskori vízió megvalósítása nem finanszírozható • A tudásipar, a kutatás-fejlesztés és az innováció globális lemaradása alig csökken és az európai unió fejlett övezeteinek többsége sem lesz versenyképes

38. A pozitív trendek • Közép-Kelet Európa a lassú, az el-elbizonytalanodó és a részleges modellváltással is eljut a technológiai és például a gazdasági feltételek közepes teljesítéséig (2000-2004 folytatódik..) • KKE a régió minden államában konzekvensen végigviszi az e-kormányzás és az e-közigazgatás bevezetését, s evvel dinamizálja a tudásalapú gazdaságát és társadalmát • A KKE – a szűkős források koncentrálásával – mindenekelőtt a tartalomiparát, tudásiparát, kultúraiparát fejleszti és ezzel globálisan versenyképessé válik három-öt éven belül

39. Ha Európa lép 2010-ig 1. Közép-Kelet-Európa (a régió zöme) az európai élbolyhoz csatlakozik, mert segíti, hogy Európa 2005-2007-től végigviszi a lisszaboni programot Prioritás: az e-közigazgatás és/vagy e-content lehet 2. KKE az európai rangsor alsó harmadában megkapaszkodik (a félfordulatból teljes fordulat lesz, de ez a változás elhúzódik) Prioritás: technológiai, gazdasági és tudásfejlesztési projektekkel (főként ágazati eredmények) 3. KKE országainak többsége tartósan sereghajtó marad és hosszú távon is lemond az első egyharmadhoz való felzárkózásról Prioritás: nincs; folyamatos vergődés;

40. Ha Európa nem lép 2010-ig 1. KKE az Európai Unió külső gyűrűjében vegetál és akár a FÁK országai közül is többen elé kerülnek Konfliktus: a hozzáférés és a digitális szolgáltatás is gyenge 2. KKE lassan, de a mai tempóval is eléri az Európai Unió középszintjének átlagát Konfliktus: a lehetséges prioritásokban (e-közigazgatás, e-content) nem sikerül előnyökhöz jutni 3. KKE a globális, az európai és a belső források segítségével magával húzza előre az Európai Uniót Előnyök: tudástermelés és tudásszolgáltatás

41. Meglepetés faktor • A balti országok (Észtország és Lettország) és Szlovénia eddig is meglepetést szereztek • A csatlakozó országok középmezőnyében (főként Csehország, Magyarország, Litvánia) hozhat meglepetést a következő öt évben • Magyarország (a jól vagy közepesen működő állam és kormányzás, valamint a gyorsan fejlődő tudásipar és tudásalapú gazdaság és társadalom támogatásával) felzárkózik • A most csatlakozott országok piaci előnyökhöz és profithoz jutnak a még nem csatlakozott európai és FÁK-országok információs és innovációs gazdaságának, társadalmának fejlesztésében való részvételtől

42. Üzenet az ERISA/IANIS-konferenciának • Az Európai Unió az elmúlt hét-nyolc évben minden tagállamban intenzíven támogatott több régiót, hogy regionális információs társdalom fejlesztést vigyen végig (IRISI, RISI, stb.) • Nem esélyegyenlőtlenség növelés-e és fejlesztési hátrány okozás-e, hogy a most csatlakozó országok régiói számára ilyen pályázati lehetőséget nem hirdetnek meg?

43. ERISA/IANIS budapesti konferencia zárónyilatkozat tervezete • A IANIS kéri az Európai Bizottságot, hogy az új tagállamok (és régióik) számára biztosítsa az innovatív akcióprogramokban való részvételt • Az új tagállamok regionális stratégiáinak és prioritásaiknak különbözniük kell a többi európai régióétól, s a Strukturális Alapjaik hadrendbe állításánál a cél ne a felzárkózás legyen, hanem a dinamikus fejlődés

44. A figyelmüket köszöni: • Varga Csaba, (vargacsaba@vargacsaba.hu ) • Stratégiakutató Intézet, (intezet@strategiakutato.hu )