Mi k z nk a t rt n e tekhez
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

Mi közünk a történ(e)tekhez? PowerPoint PPT Presentation


  • 50 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Mi közünk a történ(e)tekhez?. Lélek és irodalom 2. A hermeneutika alapkérdése. Hermeneutika: a megértés tudománya Hermeiosz – „magyarázó ”. Így hívták a görögök a delphoi jóshely papját. Ő magyarázta el az embereknek a másik világ, a halhatatlanok világának üzenetét.

Download Presentation

Mi közünk a történ(e)tekhez?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Mi k z nk a t rt n e tekhez

Mi közünk a történ(e)tekhez?

Lélek és irodalom 2.


A hermeneutika alapk rd se

A hermeneutika alapkérdése

  • Hermeneutika: a megértés tudománya

  • Hermeiosz – „magyarázó”. Így hívták a görögök a delphoi jóshely papját.

  • Ő magyarázta el az embereknek a másik világ, a halhatatlanok világának üzenetét.

  • Így lett Hermész az istenek követe, aki elment az emberekhez. Ő közvetített a két világ között.


A hermeneutika alapk rd se a meg rt s

A hermeneutika alapkérdése a megértés

Értelmezői horizontok

Érintkezési felületek

A felülemelkedés szüksége

A belehelyezkedés szüksége

Hans Gadamer szerint az ilyen módon való megértés egyik alapszabálya,

hogy legyen megfelelő mértékű érintkezési felület a szerző és az olvasó,

az előadó és a hallgatóság „értelmezői horizontja” között.


A narr ci mint vil g rt s a narrat v megismer s jerome bruner

A narráció mint világértés:a narratív megismerés (Jerome Bruner)

  • Paradigmatikus megismerés: tényekkel, következtetésekkel, ok-okozati viszonyokkal számol.

  • A világ adott, állandó, objektíven megismerhető, az emberen kívül áll.

  • Az ember a világtól való elválasztottságát a megismerő tevékenység által kíséreli meg áthidalni.


A narr ci mint vil g rt s a narrat v megismer s jerome bruner1

A narráció mint világértés:a narratív megismerés (Jerome Bruner)

  • A „narratív megismerés” definiálása posztmodern jelenség

  • A tapasztalatoknak különböző értelmezései léteznek és létezhetnek.

  • Amikor elbeszélünk valamit, értelmezzük is.

  • A jelenségeket sajátos módon rendezzük el.

  • Nem az egyetlen lehetséges valóságot írjuk le, hanem azzal együtt annak egy értelmezését is.

  • Narratívákat hozunk létre

  • Az irodalmi művek, az elbeszélő szövegek világából vett tapasztalatra épít.


P lda

Példa

Amikor érvelünk, magyarázunk, bizonyítunk, tehetjük ezt adatokkal, számszerű bizonyítékokkal, vagy elmondhatunk egy történetet.

Az Újszövetség jellemző műfaja a példázat.

Jézus a tanítványok és a farizeusok kérdéseire gyakran történettel válaszol (narratív módszer).

A „Ki az én felebarátom?” – kérdésre az egyik törvénytudónak

az irgalmas samaritánus történetét mondja el.

Az Isten országa sajátosságainak bemutatására ugyancsak példázatokat használ.

A magvető példázata vagy a tékozló fiú története „működés közben” mutatja be a kérdéses dolgot.

A narratív megismerés sokak szerint éppen ezért áll közelebb a valósághoz, mert képes azt változó, dinamikus voltában megragadni.


A narr ci fogalma

Elbeszélés, beszédtevékenység

Narratíva: az elbeszélés (a létrejött szöveg)

Értelmezés,

értelmező tevékenység

Narratíva: értelmezés,

magyarázat, amely

létrejön a narrációban

Értelmezési keret

A narráció fogalma


A narrat v fordulat a xx sz zad v g n martin kreiswirth

A narratív fordulat a XX. század végén (Martin Kreiswirth)

  • A társadalomtudományok vizsgálati módjukban és eszköztárukban közeledtek az elbeszéléstudomány eszköztárával dolgozó tudományágakhoz, mint például az irodalomtudomány.

  • A történelem: konstrukció vagy rekonstrukció?

    (Hayden White)


Narrat v fordulat a neurolingvisztik ban s az orvostudom nyban

Narratív fordulat a neurolingvisztikában ésaz orvostudományban

  • A jelenségek és azok észlelése nem tekinthető állandó, objektív „képződménynek”.

  • Az emlékezet az emlékeket a tudat egy sajátos fajta jelenségeként szintetizálja az érzékelés folyamán.

  • Tehát az emlékeket nem „előhívjuk”, hanem létrehozzuk.

  • Újratapasztaljuk őket, teljes valóságismeretünkkel újrafogalmazzuk.

  • Vagyis a múlt nem egy létező valami, hanem szellemi konstrukció.

  • Az emlékezet segítségével érzéki és mentális tapasztalatainkat egységes rendszerbe próbáljuk elrendezni.


Az elbesz l s neh zs gei ottlik g za iskola a hat ron 1959

„Az elbeszélés nehézségei”Ottlik Géza Iskola a határon (1959)

Kísérlet a múlt történetté alakítására.

Önéletrajzi regény, fiktív elemekkel.

Both Benedek, Medve Gábor és Szeredy Dani – három újonc, 1923- 26 között tízévesen kerülnek be a kőszegi katonai iskolába.

A visszaemlékezés felnőttként történik,

1957-et jelöl meg az elbeszélő.

Innen próbálkozik Bébé azzal, hogy leírja az ott együtt eltöltött három évet.


Mi rt neh z a m ltat t rt nett alak tani

Miért nehéz a múltat történetté alakítani?

  • Medve Gábor kézirata

  • Bébé személyes emlékei

  • Az iskolai évek - két nézőpontból

  • Bébé eleinte azt gondolja, hogy a múlt hiteles felidézése egyszerű, de hamarosan rá kell döbbennie az elbeszélés nehézségeire.

  • Rájön, hogy az emlékezet szelektív, és mindenkinél másként működik. (részlet)

„minden kis mozzanathoz és minden részlethez előzmények hosszú sora fűződött, sőt folyományok, következmények, később történt dolgok tartoztak hozzá, melyek visszamenőleg, visszahatólag egészítették ki a jelentését, tették teljessé az értelmét.”


Mi rt kell m gis t rt nett form lni

Miért kell mégis történetté formálni?

„Valaha, amikor valami baj, rosszízű kitolás, megaláztatás ért bennünket, éppen Szeredy találta ki a megoldást rá: elmesélte.

Délután a tanteremben, ha tíz percre kiment a felügyelő altiszt, vagy este az árnyékszéken, ahol mindig összegyűltünk, Dani elmondta újra, eljátszotta egy kicsit, hogy hogyan is volt a dolog.

S mint egy keleti sámán, afrikai varázsló, ezzel a ráolvasással, vajákolással, egyszerű elmeséléssel elvarázsolta, ártalmatlanná tette, átformálta az egész rosszat, s szinte a szemünk láttára semmisült meg a mérge, szinte érzékelhetően szakadt le lelkünkről gonosz nyomása.” (Ottlik Géza Iskola a határon)


A narr ci mint az szlel sek rendez s nek egy form ja

A narráció során szavakba öntjük észleléseinket.

A látás nem passzív befogadás, inkább értelmezés.

Meghatározzák az előzetes tapasztalataink, azok a forgatókönyvek, hipotézisek, sémák, melyek alapján feldolgozzuk az adatokat.

A látás konstrukció.

A narráció mint az észlelések rendezésének egy formája


A n z pont mint t rt netk pz elem

A látás nézőponthoz kötött

Az észlelő szubjektum térbeli helyzete egyben meg is határozza a látás „horizontját”.

Nem rendelkezünk a „teljes képpel”, csupán részleges vizuális információink vannak róla.

A nézőpont mint történetképző elem


L t sz g n z pont

szemlélő 4

szemlélő 2 

szemlélő 3 

Látószög/nézőpont

szemlélő 1

A szemlélő térbeli helyzetétől függ, hogy mit lát.

Esemény

A szemlélő horizontja korlátozott

1, 2 és 3 külső szemlélők. Mivel mást látnak, az ő „történetük” is más lesz.


M ricz zsigmond rokonok 1932

1929-es gazdasági válság

Magyarország a hárommillió koldus

és az úri panamák országa lett.

Ezek a tapasztalatok érlelték meg Móriczban

a Rokonok című regényt.

A főhős, Koppjáss István származásánál fogva az úri

osztályhoz tartozik, de életkörülményei folytán az úri

társadalom legszélén helyezkedik el.

Móricz Zsigmond Rokonok (1932)


Mi k z nk a t rt n e tekhez

  • Arra ébredt, hogy a felesége a másik szobában telefonál.

  • Te Juliska szívem, mi volt abban a pácban, mikor a múltkor nyulat ettünk nálatok?...

  • Az akkor nagyon ízlett Pistának.

  • A szívét valami forró melegség és meghatottság öntötte el.

  • Hát a felesége?... Telefonál... megkérdi, a nyulat hogy kell elkészíteni, hogy neki

  • jólessen... Még könnyféle is szivárgott a szempillái közé.

  • Mikor orosz fogságban feküdt, akkor senki sem telefonált át egyik barakkból a másikba,

  • hogy...

  • - Édesapám nyulat küldött...

  • Nagyon panaszkodik szegény, sokat kell szenvedni most a népekkel a háború óta,

  • egész megváltozott a világ, és ő már öregedik...

  • Szerette volna, ha Pista átvette volna a birtokot...

  • Nahát, Pistával most... Fiam, úgy udvarolnak neki... mindenki a protekcióját lesi...

  • Még alszik, mert az este reggelig tartott ez a városi bankett...

  • Felkönyökölt az ágyban, úgy leste a felesége hangját, nincsen-e benne valami félelmes...

  • Hogy nem kritizálja, nem csúfolja, nem ítéli-e meg. De nem.

  • Lina olyan édes volt, olyan bizakodó, annyira boldog,

  • hogy nem hallotta ilyennek nagyon-nagyon régen...

  • Minden tud csalni, de a hang színe, az nem...

  • Az őszinte és leleplez minden érzést. Linából most kicsordult valami anyás büszkeség,

  • úgy szólott őróla, mintha a nagy fiáról beszélne, akire büszke,

  • mert kitüntetéssel tette le az érettségit, vagy megnyerte a versenyét,

  • vagy pénzt hozott a házhoz valamiképpen.(..) Kábultan süllyedt vissza az édes félálomba.


M ricz zsigmond rokonok 19321

Móricz Zsigmond Rokonok (1932)

Az elbeszélő (E/3) nem azonos a főszereplővel, de az ő szemével lát.

Felesége hangja

elbeszélő

Kopjáss István

szereplő

„Te Juliska szívem”

Képe a feleségéről

„Lina olyan édes volt, olyan bizakodó”,

Emlékei

„Hát a felesége?... Telefonál...”

„Mikor orosz fogságban feküdt”


Fokaliz ci s narr ci

Ki lát?

Ki beszél?

Fokalizáció és narráció

Honnan látjuk az eseményeket?

Milyen látószögből?

Kinek a nézőpontjából?

Ki mondja el a látottakat?


A n z pont mint t rt netk pz

A nézőpont mint történetképző

  • A nézőpont megválasztása együtt jár a történet megváltozásával.

  • A különböző narrátorok nem ugyanazt a történetet mutatják be másként, hanem más-más történetet hoznak létre az alapján, amit látnak.

  • A történetek összeállításakor tehát más-más információk állnak rendelkezésre.


A fokaliz ci hat sa a befogad ra szab istv n rokonok 2006

A film megváltoztatja az elbeszélői nézőpontot.

A szereplő helyett (belső fokalizáció) egy külső nézőpontot vesz fel.

Az előzményeket nem a szereplő ébredező mámorán keresztül érzékeljük. (Lásd a regény kezdő jelenetét, a korábban idézett első bekezdést!)

A fokalizáció hatása a befogadóraSzabó István Rokonok (2006)


Az elbesz l mindent l t k v lre helyezkedik

Az elbeszélő mindent lát, kívülre helyezkedik

Elbeszélő

(Kamera)

Városvezetés

szándéka

Tanácskoznak a városházán, K. nem látja

Kopjáss

szereplő

koldus

Akkor is látjuk, amikor

K. már elhaladt mellette

Hátulról látjuk, fölfelé-lefelé a lépcsőkön

Szimbolizálja a jövőt

Az elbeszélő már ezt is tudja

gyerekek


Narr ci s fokaliz ci a mindennapokban

Narráció és fokalizáció a mindennapokban

  • Életünk epizódjainak elmesélésekor vagy mások történeteit hallgatva ugyanezt tesszük.

  • Megválasztjuk a nézőpontot.

  • Állandósítjuk vagy váltogatjuk ezt.

  • A kívülállás és a „benne lét” helyzete

  • A nézőpont megváltoztatása katartikus felismeréssel járhat.

  • A narratív pszichológia ezen alapszik.


Ki mondja el hogyan a narr tor poz ci ja

Benne volt

Saját nézőpontjából

Nem tudtam, mi vár rám.

Valamelyik szereplő nézőpontjából

Vágyakozva nézett az ablaküveg

mögött sülő kenyerekre, szinte érezte az illatot.

Kívülállóként

Mindenki rémülten futkosott. Épp egy

mentőautó személyzete ugrott ki a járműből.

Kívülről látta

Saját nézőpontjából (korlátozott)

Láttam, amikor befordult a sarkon. Nem tudtam, hová igyekszik.

Valamelyik szereplővel azonosulva

Jane meglepetten vette tudomásul,

hogy az ő sapkáját viseli.

Vajon hogy került hozzá?

Fiktív nézőpontból, mindentudóként

A férfi elhaladt a ház előtt, a nő követte.

Az utca minden irányból kihalt volt.

A sarkon túl egy magas férfi intett a közeledő taxinak.

Ki mondja el? Hogyan?A narrátor pozíciója


A csal d ll t s mint narrat va

Bert Hellinger német pszichoterapeuta nevéhez fűződő terápia

A térben létrejövő helyzetek a szereplőket gyakran egészen új

módon pozícionálják.

Számukra új, szokatlan, eddig nem tapasztalt nézőpontból

látják a megszokott személyeket, eseményeket, önmagukat.

Az új nézőpont újfajta értelmezési lehetőséget ad számukra.

A kívülállás pozíciója könnyíti saját helyzetük értelmezését .

A családállítás - mint narratíva


A csal d ll t s mint narrat va1

A családállítás - mint narratíva

  • A hagyományos narrációban az idő fontos struktúraalkotó elem

  • Az elbeszélők újabban a tér narratívaképző szerepével kísérleteznek (Mészöly Miklós Az ügynök és a lány)

  • A tér hozza össze a szereplőket, szervezi az eseményeket

  • A családállítás során is a térben megjelenő információk jelölik ki az alakzatokat


A narr ci mint identit sk pz mi rt besz lgess nk

A narráció mint identitásképzőMiért beszélgessünk?

  • „Ha ki tudjuk együtt mondani, ha megtaláljuk a szavakat arra, ami akkurátusan leírja azt, ami van, tehát nem hazudunk, ha le tudjuk írni, mi történik, ki csinál kivel mit, akkor minden megváltozik. Olyan, mintha egy fátyol fellibbenne, és valami más mutatja meg magát. Az, hogy miről beszélünk vagy miről nem, hogyan fogalmazzuk meg, ami történt, az határozza meg, hogy én boldog vagyok vagy sem, szeretem az életet vagy sem, hogy mi az én történetem.” (Feldmár András)


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!

  

   

Készítette: Tóth Péterné Retkes Irén

Elhangzott: Aba Novák Kulturális Központ, Szolnok, 2012.05.10.


  • Login