A reformpedag gia eszmet rt neti s mentalit st rt neti el zm nyei
Download
1 / 37

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei - PowerPoint PPT Presentation


  • 63 Views
  • Uploaded on

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei. Reformpedagógia: Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei' - hoang


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
A reformpedag gia eszmet rt neti s mentalit st rt neti el zm nyei

A reformpedagógia eszmetörténeti és mentalitástörténeti előzményei


  • Reformpedagógia:

    Közös alapelvek mentén szerveződő olyan pedagógiai áramlatok elnevezése, melyek a hagyományos iskola átformálását-megújítását tűzik ki célul.

  • A reformpedagógiai gondolatok a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve szerveződtek jól körülhatárolható irányzatokká.


A reformpedagógiai irányzatok „zászlóbontása” a századfordulót megelőző évtizedekben

  • Az első angol „Új Iskola”: Abbotsholme - 1889,

  • II. Vilmos német császár iskolareformja - 1890,

  • Ellen Key: „A gyermek évszázada” - 1900.


Abbotsholme, 1889 századfordulót megelőző évtizedekben


A gyermek évszázada. Ellen Key könyve első – svéd nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


Ellen Key, 1907 nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


A reformpedagógia két lényeges mozzanata nyelvű – kiadásának címlapja (1900)

a) A tradicionális, „régi” iskola kritikája

  • megcsontosodott, túlhaladott módszerek,

  • „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás,

  • a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak,

  • az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma,

  • sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés,

  • merev iskolarendszer.


b nyelvű – kiadásának címlapja (1900)) A gyermek köré rendelődő pedagógia új jelszavai, radikális retorikája

  • Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával:

    • új (iskola) - régi (iskola),

    • progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia),

    • jövő (iskolája) - múlt (iskolája).

  • Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése:

    • gyermekközpontúság  tananyag-központúság,

    • cselekvésközpontúság  passzív befogadás,

    • sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.


Anker: Dorfschule, 1848 nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


Nagyvárosi iskola tanterme a századfordulón nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


Württenberger: Auf der Schulbank, 1909 nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


A „régi” iskola karikatúrája nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


Fizikai munka - Abbotsholme, 1889 nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


Tanműhely a századfordulóm nyelvű – kiadásának címlapja (1900)


A reformpedag giai gondolkod sm d pedag giat rt neti gy kerei
A reformpedagógiai gondolkodásmód pedagógiatörténeti gyökerei:

  • A reformpedagógia előzményeit három ösvényen haladva derítjük fel:

    • 1. Pedagógiai reformgondolatok fölbukkanása a nevelésről elmélkedő szerzőknél.

    • 2. Az iskolával kapcsolatos kritikai attitűd felerősödése.

    • 3. Az emberi mentalitás és viselkedéskultúra változásai a 18-19. században.


1 a reformgondolatok eszmet rt neti el zm nyei eszmet rt neti v zlat
1. A reformgondolatok eszmetörténeti előzményei (Eszmetörténeti vázlat)

  • Rotterdami Erasmus (1469–1536):

    • A nevelés szükséges:

    • „A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe ...”

    • „A gyermekkornak a kellemes és gyermekies dolgok felelnek meg, ... a mogorvaságnak és darabosságnak hiányoznia kell.”


  • Juan Luis Vives (1492–1540) (Eszmetörténeti vázlat)

    • A kényszer nem nevel, csak behódolást vált ki:

    • „Az emberi lélekben csodálatos vágy él a szabadság után. Engedi, hogy gyakorolják, de a kényszerítést nem tűri.”

  • Michael de Montaigne (1533–1592)

    • Kritikus gondolkodásra van szükség:

    • „Rostáljon meg a gyermek mindent, és ne fogadjon el semmit tekintély alapján.”

    • „A kollégium nálunk ifjú rabok börtöne.”


  • Francois Rabelais (1493 v. 94-1553): (Eszmetörténeti vázlat)

    • A természet a legjobb nevelő közeg:

    • A „kert” mint pedagógiai toposz: „...réten avagy más füves helyen átalmentükben megvizsgálták a fákat és növényeket, egybevetvén azo­kat a régieknek könyveivel, akik ezekről írtak vala...”


  • Johannes Amos Comenius (1592-1670): (Eszmetörténeti vázlat)

    • Omnia sponte fluant, absit violentia rebus:

    • „A természet semmit sem hajt erőszakkal előre, csak ami már belül megérett és kitörni készül.”

    • „Az ütésnek-verésnek semmi hatalma sincs arra, hogy általuk a tudomány szeretetét ébresszük a lelkekben.”



  • Jean-Jacques Rousseau (1712-1778): kívülről-belülről gyönyörűséget.”

    • Pozitív, elfogadó gyermekszemlélet:

      „Minden jó, amidőn kilép a dolgok alkotójának kezéből.”

    • Az önkibontakozás segítése:

      „Negatív nevelés”.

    • „Pedagógiai naturalizmus” - a természet, mint az ismeretszerzés színtere.

    • Nevelő jellegű pedagógiai helyzetek teremtése.



  • Johann Heinrich Pestalozzi (1746-1827): kiadásából

    • A „kéz, a fej és a szív” kiművelésével segítségnyújtás az emberi boldoguláshoz.

    • „Az ember tanítása ... nem más, mint segítséget nyújtani a természet önkibontakozásra irányuló törekvésének.”

    • A szemléltetés új dimenziói: „Anschauung” –

      a dolgok, jelenségek belsővé vált megtapasztalása. (A népiskolai pedagógiában széles körben elterjedt, nálunk a „beszéd- és értelemgyakorlat” tantárgy módszertanát jelentős mértékben befolyásolta.)


Az eddigieket összefoglalva megállapítható: kiadásából

  • A reformpedagógiát megelőlegző gondolatok fejlődésében nincs „cezúra”,

    a fejlődés folyamatos.


2. Az iskolakritika megerősödése: kiadásából

2. 1. Az egyre tömegesedő iskolai oktatással kapcsolatos ambivalencia, majd kritika a képzőművészetben is tetten érhető.





2.2. Iskolakritika „kívülről”: orvosok figyelmeztető cikkei a 19. század első évtizedeitől kezdve

  • Német orvosok:

    • Karl Ignaz Lorinser (1836): túlterhelés  „az idegrendszer tömegének megnövekedése”.

    • „A legszorgalmasabbak a legesendőbbek.”

    • Hermann Cohn (1867): túlzott szellemi igénybevétel  fejfájás, rövidlátás, emésztési panaszok.


  • Paul Hasse (1880): az iskolai túlterhelés pszichiátriai tünetekhez vezethet.

  • Vita az iskolai túlterhelésről (22 ezer aláírás).

  • Az ellentábor hangja: a túl sok kellemes foglalatosság ártalmas, a 14-16 éves fiatalságnak szigorú nevelésre van szüksége.

  • II. Vilmos német császár tanügyi reformja (1890): óraszámcsökkentés (a gimnáziumokban heti 16 órával kevesebbet írtak elő), latin-görög stúdiumok anyagának mérséklése.


3 j mentalit s j embereszm ny kibontakoz sa
3. Új mentalitás, új embereszmény kibontakozása tünetekhez vezethet.

  • A gyermekkel kapcsolatos attitűd fokozatos átformálódása. (A változás jelei a képzőművészetben.)


Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896 tünetekhez vezethet.





  • Az embereszmény változásai a 19. század második felére:

    • Új embertípus születése: a fogyasztó („konzumáló”) ember, aki már nem „evilági aszkétaként” akar élni (Max Weber szavaival), hanem felfedezi saját belső világát, egyre differenciálódó igényeit, kielégítésre törő magasabb rendű szükségleteit.

    • Gyermekeinek színvonalas, sokoldalú nevelést, oktatást akar biztosítani. Ebből a körből kerülnek ki az első „új iskolák” (reformpedagógiai programot megvalósító internátusok) „megrendelői”.