A takarmányok rosttartalma

1. A takarmányok rosttartalma

2. A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás • Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859)ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza • a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége • ‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

3. Nyersrost • Alkotórészei: • 1. Cellulóz • 2. Hemicellulózok • 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok, mézgák, pektin • 4. Inkrusztáló anyagok: lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

4. Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján • 1./ Rostban gazdag takarmányok: • szalmák 35-45 % • szénák 22-35 % • zöldtakarmányok 20-30 % • 2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: • magvak 2-10 %

5. Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján • 3./ Rostban szegény takarmányok: gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 % • 4./ Nem tartalmaznak rostot: állati eredetű takarmányok

6. Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése • Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

7. Gabonamagvak rostalkotó anyagai • Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995): • 1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz, -glükán, arabinoxilánok stb.) • 2. lignin (Klason lignin) • 3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítő • Oldhatatlan élelmi rost - IDF • Oldható élelmi rost - SDF

8. A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése 1. Nem keményítő poliszacharidok: • cellulóz (fibrilláris poliszacharid) • hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’): • pentozánok: arabinoxilánok • hexóz polimer: (1-3) (1-4)--D-glükán 2. Lignin: aromás alkoholok polimerje

9. A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától. • Búza: toklász nélküli szemtermés • Árpa (toklászos szemtermés):(maghéj+terméshéj)+toklász • Zab (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász+30%-arányban virágpelyva és orsótag Oscarsson, 1997

10. A nyersrost emésztésélettani hatásai • 1. A nyersrost emészthetősége • Saját tápláló hatás: • bontása: bakteriális celluláz enzim • monogasztrikusok: vak- és vastagbélben • kérődzők: bendőben • Szénhidrátok lebomlása: • Cellulóz • Hemicellulóz • Pektin ecetsav • Keményítő piroszőlősav propionsav • Szacharóz vajsav • Laktóz

11. A nyersrost emésztrés-élettani hatásai 2.Saját tápláló hatás • A nyersrost emészthetőségét befolyásolja: • - a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, • - az emésztőrendszer baktérium flórája, • - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka, inkrusztáltsága

12. A nyersrost emésztés-élettani hatásai 3.A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére 2.Sejtfalhatás 3.‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ • endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték • 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz • rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos kihasználását(mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése) 4.Viszkozitás 5.Egyéb hatások

13. A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1. • nyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése • növeli a takarmány teriméjét és töltőhatását • rontja a takarmány ízletességét • növeli a jóllakottság érzését: csökkenti a gyomortartalom kiürülését • csökkenti az állat étvágyát • növeli a béltartalom kiürülési sebességét • → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány értékesülését

14. A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2. • Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmatLegalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen:sertés: 2-5 mm-es szmha: min. 75 %-a (szecskaméret) Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→ MMA szindróma (koca), nyelőcsői gyomorfekély Nyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

15. A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3. A monogasztrikus állatok rostellátása Sertés: nem szereti a rostot rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel) Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásához NEM jelentős mint energiaforrás: csak néhány % optimális a tak.-ban megemésztése sok energiát igényel

16. A monogasztrikus állatok rostellátása • Optimális rosttartalom a takarmányban: • Malac: 2-3 % • Hízósertés: 5-6 % • Tenyészsertés: 7-8 % • Baromfi: tyúkfaj: 2-3 %, viziszárnyas: 4-5 %

17. A kérődző állatok rostellátása • Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás 1./ A rost átalakítása a bendőben: fermentáció: E, P, V, tejsav • Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) • Propionsav: tejcukor-képzés fehérjeszintézis • a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzott c./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány depózsír mobilizáció 500-750 g/nap testtömeg csökkenés: bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok) megoldás: tömegcsökkenés mérséklése akár rost csökkenése árán is

18. A kérődző állatok rostellátása • Saját tápláló hatás jelentős • Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1 =18-22 % nyersrosttal biztosítható Min: 16%, max:27 % • Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1 =12-17 % nyersrosttal biztosítható Min.:10 %, max.:18-19% • Strukturális rostigény: befolyásolja a tak. áthaladásának ütemét min. 75 %-a strukturális rost legyen!