M R N 2011. 1.szám

1. M R N2011. 1.szám „Sok írnivalóm volna még számodra, de nem akarok neked tintával és tollal írni; remélem azonban, hogy hamarosan meglátlak, és személyesen fogunk beszélni.” 3Jn. 1,13-14

2. Folyóirat

3. A Gutemberg - galaxis vége? • Ma 3 × annyi idő olvasással, • mint 1980-ban.

4. Digitális bennszülöttek digitális bevándorlók

5. - 21 • 10 000 óra videojáték • több, mint 200 000 e-mail • több, mint 10 000 óra mobiltelefonon; több, mint 20 000 óra TV • több, mint 500 000 hirdetés • Kb. 5 000 óra el könyvek olvasása

6. A digitális bennszülöttek hozzá vannak ahhoz szokva, hogy • Rendkívül gyorsan kapnak információt. • Szeretik a dolgokat párhuzamosan feldolgozni, egyszerre több mindennel foglalkozni. • Jobban kedvelik az ábrákat, képeket, mint a szöveget. • Jobban szeretik a véletlen elérést (pl. a hipertext). • Hatékonyabbak, ha hálózatban működhetnek. • Táptalajuk az azonnali megerősítés és a gyakori jutalmazás. • Előnyben részesítik a játékot a „komoly” munkával szemben. • Marc Prensky

7. Ugyanaz, másképp • Széles skálájú kommunikáció és mobil szórakoztatás - alkotás • „Always on” • Multitask üzemmód • Médiafogyasztás változó formái (lineáris TV) • (Ságvári Bence)

8. Személyesség • A valóság kiterjesztése • Kukkolás vagy involváció? • Fikció és realitás • Valóságshow-k • Oktatás – szórakoztatás • Érdekvédelem • (Buda Béla)

9. ADR • mediáció (közvetítés), • a tanácsadás (conciliation) • facilitálás • moderálás • (Balogh Eszter)

10. Ügyszelekció • Felek között függő helyzet és bizalom • Jól kezelhető viták (értékelv, kapcsolati viták • Bővíthető javak – erőforrások, alternatívák • (Balogh Eszter)

11. A harmadik fél feladata • Empátiát építsen a vitázó felek között. • Visszatükrözze és tudatosítsa bennük saját és a másik érzelmeit. • Megértesse velük saját és a másik céljait. • Megkeresse azokat a közös pontokat, amiben mindketten egyetértenek, vagyis nem a különbségek, hanem a hasonlóságok felé tereli a beszélgetést. • Nem a múltra, hanem a jövőre koncentrál, és ügyel arra, hogy a beszélgetés ne fusson el a probléma valódi fókuszpontjától.

12. A harmadik fél feladata • • A támadó, stigmatizáló stb. kommunikációt semlegesíti, ezzel védi a feleket a viktimizációtól, és attól, hogy az agresszióval egyensúlytalan erőpozíció alakuljon ki. • • Figyel az erőviszonyokra, mivel, ha az egyik oldal felé túlságosan eltolódik, akkor az a megállapodás megkötését vagy annak a végrehajthatóságát veszélyezteti. • • A vitázó felekkel olyan megállapodást keres, amely a kölcsönös érdekeiken alapulnak és önkéntesen alávetik magukat rendelkezéseinek. A megállapodás végrehajtható, kivitelezhető, ezért a megfelelő garanciákkal ellátott, és az adott szituációban reális és jogszerű kell legyen.

13. Hogy jön ez ide? • MRN 2011. 1. sz.

14. A média funkciói • (köz)művelődés, önművelés; informálás; • szórakoztatás; • értékteremtés, • értékközvetítés (egészség, műveltség, erkölcsösség, esztétikum, tolerancia mint közvetítendő értékek) • személyiségformálás. • + az életmód, műveltségszerzés, ízlésformálás • - érdektelenség, unalom, kényelem, beszűkülés és a passzivitás. • Tamusné Molnár Viktória – Andrássy Mariann

15. A „film-tízparancsolat” • 1. vallás kigúnyolása • 2. meztelenség • 3. kábítószer- kereskedelem • 4. gyújtogatás • 5. rablás • 6. kegyetlenkedés • 7. gyermekbántalmazás • 8. nők elcsábítása • 9. halálos ítéletek végrehajtása • 10. kínvallatás.

16. A kockázat • 1. A szeretetteljes, odafigyelő családi közegben felnövő gyermekek nem tanúsítanak agresszív magatartást a média hatására. Őket védi a szülők, illetve más kisközösségek értékrendje, amelyet maguk is interiorizálnak. Náluk a képernyő-erőszak lelki sérülést, szorongást kelthet.

17. A kockázat • 2. Ahol nincs ilyen védelmező közösség, felmerülhet a tévé- és videofilmek minőségileg és mennyiségileg korlátlan „fogyasztása”. Ez eredményezheti az erőszakkal szembeni közöny kialakulását. Ezekben az esetekben a szakemberek újabban a szülők általi érzelmi elhanyagolás egyik fajtájaként definiálják a korlátlan tévénézés engedélyezését.

18. A kockázat • 3. Abban az esetben, amikor a fiatalok eleve problémákkal küzdenek, személyiségzavaruk van, könnyebben fejti ki negatív hatását a média-erőszak. A kialakulatlan személyiség esetében szintén jóval nagyobb a veszély a negatív befolyásolásra. Ezeknél a fiataloknál tapasztalható, hogy bűncselekményeik megvalósításkor filmbeli példákat követnek. Az utánzás a fiatal nemzedékek sajátja. • Domokos Andrea

20. A kockázat • Erőszak • Halál bűvölete

21. A kockázat • Az információ közismerten óriási mennyiségénél azonban jóval nagyobb problémát jelent minősége, pontosabban az a tény, hogy az interneten található információtömeg nemcsak rendkívül változó minőségű, hanem, hogy a minőség megítélése sokkal összetettebb feladat, mint a nyomtatott dokumentumok világában volt. A nehézség tehát nemcsak abban áll, hogy ki tudjuk szűrni az értéktelen írásokat, a szemetet, hanem abban is, hogy a céljainknak megfelelő és jó minőségű információt megtaláljuk a hálózati információtengerben. • (Koltay Tibor)

22. Mire megy el az időnk? • A fogyasztóvédelem oktatásához hasonlóan a média-ismeretek tanítása során is tudatos média-fogyasztókat kellene nevelni. Kritikával kell fogadni a média által kínált káros árut. Ha ezt a szülő megtanulja, át tudja adni gyermeke számára is. A médiapedagógusok a filmkészítés technikai oldalával is megismertethetik a tanulókat és máris jobban elválik a fikció és a valóság a hallgatók képzeletében, tudatában. A technikai ismeret azonban nem pótolja az erkölcsi tartalmat. • (Domokos Andrea)

23. Digitális művelődés • az információszükséglet felismerése, • • az adott probléma megoldásához szükséges információ azonosítása, • • a szükséges információ megtalálása, • • a megtalált információ értékelése, • • az információ szervezése, • • az információ hatékony felhasználása az adott probléma megoldására

24. Digitális olvasás • az internetes keresők (keresőgépek, keresőmotorok) használatának ismerete; • • az ezek által létrehozott találati listák olvasása; • • weboldalak olvasása abból a célból, hogy az ott potenciálisan felelhető információt megtaláljuk; • • következtetések levonása (inferencia) arra vonatkozóan, hogy hol található az információ

25. Médiapedagógia • Feladatunk a pozitív változások elősegítése, illetve a negatív következmények csökkentése, ami elérhető például azzal, ha a gyermek felnőtt családtagjaival megbeszéli • • Hasznos, ha együtt tévéznek, és közben a szülő folyamatosan magyarázza a gyermekének a látottakat, gyermeknyelven beszélnek róla. • • Nyomatékosítani kell, hogy csak mese, amit lát, és nem a valóság. • • A megnézett műsorokban ki kell emelni, illetve erősíteni az oktató és nevelő jelleget. • • A szülőknek emellett tudatosan kell a műsorok között válogatni, hogy a gyerek ne nézhessen meg mindent kontroll nélkül. • • Hangsúlyt kell helyezni a műsorok időpontjára, jellegére és a piktogramokra is.

26. Médiapedagógia • • A más tevékenységre való elterelés is hasznos lehet, például kihívhatjuk a gyereket a szabad levegőre játszani vagy főzhetünk együtt a konyhában, de fontos, hogy eltiltani nem szabad a televíziótól. • • Törekedni kell a gyermeki fantázia kivirágoztatására. • • Fontos, hogy a szülő megfelelő példával járjon a gyerek előtt, hisz nem lehet hiteles, ha a szülő is egész nap, illetve minden szabadidejében a televízió előtt ül. • • Ha a szülő egy rajzfilm DVD-t vagy a reklámokban látott játékot vesz a gyereknek, példával kell elöl járnia, nem pedig „vak” fogyasztóként vásárolni, és közösen, felelősen dönteni a megvásárolt termékről. • Tamusné Molnár Viktória – Andrássy Mariann

27. Sugárzások • A „hagyományos” tartalom körébe tartozik az olvasás, írás, számtan, logikus gondolkodás, a múltbeli írások és eszmék megértése stb. – minden, ami egy szokásos tantervben megtalálható. Mindez természetesen továbbra is fontos, de egy másik korszakból származik. • Ezeknek egy része továbbra is fontos marad (ilyen pl. a logikus gondolkodás), de más részei (talán felhozhatjuk példának az euklidészi geometriát) veszítenek fontosságukból, ahogyan ez megtörtént korábban a latin és a görög nyelvvel.

28. Egy adaptációs példa • Új számítógéppel segített tervezőszoftvert (CAD) fejlesztettek gépészmérnökök számára. A fejlesztésük eredménye sokkal jobb lett, mint az, amit a szakmában jelenleg használtak és úgy vélték, hogy a mérnöki szakma hamar elfogadja majd az új programot. • De nem így történt, helyette komoly ellenállásba ütköztek. Ez nagyrészt a szoftver meredek tanulási görbéjének volt köszönhető – a program több száz új gombot, menüt és elgondolást tartalmazott.

30. Kisugárzások • A matematikával kapcsolatban nem arról kell vitatkoznunk, hogy engedjük-e a számológépek és számítógépek használatát – ezek az eszközök részei a digitális bennszülött világának – hanem arról, hogy hogyan használjuk ezeket az eszközöket arra, hogy megtanítsuk azokat a dolgokat, amelyeket hasznos ismerni, az alapvető fogalmaktól a szorzótábláig. A jövő szempontjából érdekes matematikára kell koncentrálnunk – közelítések, statisztika, bináris gondolkodásmód. • Földrajzból – ami minden, csak nem mellőzhető manapság – nincs okunk feltételezni, hogy az a generáció, amely meg tudja tanulni több mint 100 Pokémon nevét és minden tulajdonságát, ne tudná megtanulni a világ 101 országának nevét, fővárosát, lakosainak számát és az országok közti összefüggéseket. • Minden a tálaláson múlik.

31. Tanár szerep változása • Többet tud? • Lexika? • Élettapasztalat? • Megoldások? • (M. G.)

32. MRN • 2009. 3. Gyermekirodalom • 2009. 4. Szociális kompetencia • 2010. 1. Fiatalok az egyházban • 2010. 2. Elmúlt nyolc év • 2010. 3. Tehetség és kompetencia • 2010. 4. Pedagógiai a XXI. században • 2011. 1. Médianevelés • 2011. 2. Gyermekek az egyházban

33. S. D. G.