Negyedik t dik el ad s
Download
1 / 35

Negyedik - ötödik előadás - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Negyedik - ötödik előadás. Az óvodáskor. 3-6 év. Kötelező irodalom. Fejlődés az első három évben Szemelvények 63-100. Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei 80-89. Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei218-220. Kettős tudat Mérei 223-248.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

Negyedik - ötödik előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Negyedik - ötödik előadás


Az óvodáskor

3-6 év


Kötelező irodalom

  • Fejlődés az első három évben Szemelvények 63-100.Tagolatlan egészek, viszonyítás nélküli részletek (A szinkretizmus) Mérei 80-89.Egyszerre több szempont érvényes (Decentrálás) Mérei218-220.Kettős tudat Mérei 223-248.


Mozgás:

  • a szenzomotoros összerendeződés egyre tudatosabb és irányítottabb lesz,

  • automatizált mozgáselemek állandósulnak,

  • fokozatosan kibontakozik a mikromanipuláció,

  • tipikus kifejeződése a játéktevékenység és a gyermekrajz.


A gyremekrajz fejlődésének vonala:

  • vonalas firka:


körkörös firka:


megnevezett firka:


alakos firka:


alakábrázolás:


alakábrázolás:


alakábrázolás:


élmények megjelenése:


mesék megjelenése:


Megismerés

  • Az érzékelés, észlelés funkciói differenciálódnak, finomodnak,

  • egyre több alak, nagyság, szín megkülönböztetésére képes,

  • jellemzővé válik a tapasztalatok szavakba öntése,

  • megjelenik a viszonyítás.


Észlelése szinkretikus, ami a rész és az egész pontatlan értelmezését jelenti:

  • pointillizmus - a részlet válik fontossá,

  • globalizmus - az egész a fontos.

    A szinkretizmus formái

  • értelmi szinkretizmus: amit tud, az válik fontossá,

  • érzelmi szinkretizmus: ami érzelmileg megragadja, az lesz a fontos.


Értelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:


Érzelmi szinkretizmus a gyermekrajzon:


Értelmi és érzelmi szinkretizmus együtt:


Az észlelés további jellemzői:

  • a térészlelése egocentrikus,

  • időészlelése eseményhez kötött,

  • mozgásészlelése egyszempontú.


Emlékezete:

  • a kor elejétől a kor vége felé haladva az önkéntelen emlékezetből szándékos emlékezet lesz,

  • bevésése mechanikus (rím, ritmus),

  • megőrzése rövid idejű,

  • felidézése pontatlan, akadályozott.


Képzelete:

  • reproduktív és alkotó képzelet,

  • a mese és a valóság keveredik,

  • szerveződésében megjelenik a szabálytudat,

  • gazdag fantázia (a játék és a mese jelentősége),

  • fantáziahazugság.


Gondolkodása:

  • szemléletes képszerű, vagyis képi tartalmakkal tud gondolkodási műveleteket végezni,

  • már vannak tapasztalatra épülő elemi fogalmai (csiga)

  • meghatározásai funkciószerűek (víz),

  • egyszempontú viszonyításra képes (Piaget-kísérletek)

  • szemléletes jegy alapján osztályba sorol,

  • sajátos oksági magyarázatok (animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus világkép)


Érzelmek:

  • rövid lefolyásúak, látványosan kifejezettek,

  • a tanult érzelmek köre jelentősen bővül,

  • érzelmeit már képes szabályozni,

  • esztétikai érzelmeit a forma (szín, ritmus) kelti,

  • erkölcsi érzelmei szokásnormákhoz kapcsolódnak (árulkodás, káröröm, szégyen),

  • intellektuális érzelmeit a kíváncsiság jellemzi (mi ez? , miért?, mit lehet vele csinálni? - játék).


Akarat:

  • egyszerű szándékos cselekvések, folyamatos irányítás mellett,

  • rövididejű, bizonytalan célkitűzések a játékban,

  • önérvényesítési próbálkozások,

  • akarati tulajdonságok alapozódása.


Az óvodáskor fő tevékenységformája:

a játék


Ajánlott irodalom:


Játékelméletek:

  • Spencer: az erőfelesleg levezetése,

  • Lazarus: pihenés, felüdülés,

  • Gross: a játék a munka előkészítése,

  • Claparede: vágykivetítő énmegvalósítás,

  • Freud: az ösztönök korai kivetülése,

  • Bühler: a játék lényege az örömélmény.


Főbb játékfajták:

  • funkciós,

  • fikciós-, vagy szerepjáték,

  • konstrukciós játék.


A funkciós játék:

  • indítéka a funkcióöröm, a játékmozgásban megélt örömélmény,

  • eredménye a mozgáselemek összehangolódása, célirányossá válása,

  • mozgásképességek alapozódnak (gyorsaság, ügyesség, állóképesség),

  • funkciósjátékok pl.: hintázás, fogócskázás.


Fikciós- (kitalált), vagy más szóval szerepjáték:

  • indítéka a másnak lenni öröme,

  • megjelenésének a feltétele: a szimbólumtudat,

  • mechanizmusa az utánzásra épül,

  • eredménye a különféle szereptechnikák megismerése és elsajátítása,

  • szerepjáték például a fodrászos, a papás-mamás, a boltosos játék.


  • témája: ahonnan a játékát meríti,

  • fejlődése: cselekvés, tárgy, szerep,

  • tartalma: amit megjelenít, eljátszik,

  • szocializációs fokai: együttlét, együttmozgás, tárgykörüli összeverődés, összedolgozás.


Konstrukciós (alkotó) játék:

  • az alkotás öröme vezérli,

  • gondolkodási műveletorientált,

  • megnő a szabályok jelentősége,

  • folyamatában a cél és a motívum fokozatosan szétválik,

  • konstrukciós játék például, az építőkocka, a legó, a technokid fémépítő, vagy a gyurma.


A következőkben tekintsük meg „A játékról” című filmet!


Köszönöm a figyelmüket!


  • Login