1 / 45

Növényi szövetek 1.

Növényi szövetek 1. zöld színtest. vakuólum. sejtmag. sejtváz. mitokondrium. DER. SER. sejtplazma. sejthártya. sejtfal. Golgi-készülék. vezikulum. A növényi sejt alkotórészei: - sejtfal (cellulóz), sejthártya, sejtplazma, sejtmag, színtestek, egyéb sejtszervecskék.

helmut
Download Presentation

Növényi szövetek 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Növényi szövetek 1.

  2. zöld színtest vakuólum sejtmag sejtváz mitokondrium DER SER sejtplazma sejthártya sejtfal Golgi-készülék vezikulum • A növényi sejt alkotórészei: • - sejtfal (cellulóz), sejthártya, sejtplazma, sejtmag, színtestek, egyéb sejtszervecskék

  3. Szövet definíciója: • Hasonló alakú, azonos működésű sejtek csoportja • Növényi szövetek: • harasztok törzse • nyitvatermők törzse • zárvatermők törzse szövetes növények szervekkel rendelkeznek (gyökér, szár, levél) leveles szár = hajtás hajtásos növények

  4. Növényi szövetek csoportosítása • I. Osztódószövetek • II. Állandósult szövetek • az osztódószövetekből differenciálódnak • 1. bőrszövet • 2. szállítószövet-rendszer • 3. alapszövetek

  5. I. Osztódószövetek = merisztémák • a növény egész életében megőrzik osztódóképességüket • sejtek: • vékony sejtfal, plazmában dúsak, nagy sejtmag • funkció: • hosszirányú növekedés • csúcsi: hajtás- és gyökércsúcsban (← csúcsmerisztéma) • köztes: lágyszárak szárcsomóiban, levél, virág, termés • vastagodás (← oldalmerisztéma = kambium) • belőle differenciálódnak az állandósult szövetek • elhelyezkedés: • hajtáscsúcs (megnyúlás) • gyökércsúcs (megnyúlás) • pázsitfűfélék: szártagok alapi részén (a csomók fölött) (köztes növekedés) • szár, gyökér felületével párhuzamosan (vastagodás)

  6. csúcsmerisztéma (a hajtáscsúcs osztódószövete) oldalmerisztéma (kambium) csúcsmerisztéma (a gyökércsúcs osztódószövete)

  7. s z á r t a g csomó szártag c s o m ó csomó osztódószövet pázsitfűfélék

  8. hajtáscsúcs (rügy) osztódószövete (feketével: sejtmagok)

  9. gyökércsúcs osztódószövete (feketével: sejtmagok) nagyítva

  10. kambium kambium vastagodásért felelős osztódószövet (kambium) a szárban

  11. II. Bőrszövet • általában 1 sejtrétegű • a növény azévi szerveit borítja • funkció: védelem • UV sugárzás ellen • mechanikai hatások ellen • hideg ellen • párologtatás ellen • kártevők, fertőzések ellen stb. • sejtek: • szorosan illeszkednek • nem tartalmaznak zöld színtesteket (átlátszóak) • külső felszínükön: kutikula, viasz

  12. bőrszövet nyúzatkészítés technikája

  13. hagyma bőrszövete sejtmagokkal korallvirág bőrszövete gázcserenyílásokkal

  14. A bőrszövet képződményei • gázcserenyílások (sztómák) • akár 1000 db/mm2 • kétszikűek: levéfonákon, egyszikűek: levél mindkét oldalán • vízfelszínen úszó növények: levél színén • gyökéren soha nincs! • részei: 2 db babszem alakú zárósejt + légrés • funkció: • CO2-felvétel + O2-leadás (fotoszintézis) • O2-felvétel + CO2-leadás (légzés) • vízpára leadás (párologtatás) • a babszem alakú zárósejtek különleges bőrszöveti sejtek: • bennük zöld színtestek (fotoszintézis) • egymás felé néző oldalukon sejtfalvastagodás • → légrés nyitódása-záródása gázcsere

  15. zárósejtek a zöld színtestekkel nyitott, illetve zárt légrés

  16. gázcserenyílások a levél fonákán (levél keresztmetszet)

  17. pásztázó elektronmikroszkópos kép gázcserenyílásokról különböző növények gázcserenyílásai

  18. A bőrszövet képződményei • b) növényi szőrök • egy vagy többsejtűek • típusaik: • - fedőszőr (pl. hideg ellen, párologtatás ellen) • - mirigyszőr (váladéktermelés) • - repítőszőr (magok, termések terjesztése) • - csalánszőr (védekezés) • - gyökérszőr (víz + ionok felszívásához a felszívó felület növelése)

  19. a szőrök változatos alakúak lehetnek…

  20. leánykökörcsin fedőszőrei (védekezés a hideg ellen)

  21. ragadós galaj fedőszőrei

  22. ökörfarkkóró csillag alakú fedőszőrei (védekezés a párologtatás ellen)

  23. kereklevelű harmatfű mirigyszőrei (rovarfogó növény)

  24. nagy csalán szőrei - tartalma: hisztamin, acetil-kolin → viszketés

  25. repítőszőrök a gyapot és a pongyola pitypang termésein

  26. gyökérszőrök (felszívó felület növelése)

  27. A bőrszövet képződményei • c) tüskék • olyan felületi képződmények, melyek felépítésében a bőrszövet alatti rétegek is részt vesznek • funkció: védekezés

  28. A bőrszövet képződményei • d) másodlagos bőrszövet • a növényi szervek növekedését a bőrszövet nem követi, elszakadozik, helyette a többéves szerveket másodlagos bőrszövet borítja = héjkéreg (→ fák, cserjék kérge) • gazdaságilag jelentős anyagokat is (pl. cserzőanyagok, kristályok, gyanta, alkaloidok) tartalmazhat • fahéjfa → élelmiszeripar • kininfa → gyógyszergyártás • paratölgy (6-8 cm vastag periderma) → parafadugók, mentőövek stb. • a héjkérgen helyenként kialakuló nyílások a paraszemölcsök: sejtközötti járataik révén biztosítják az anyagforgalmat a belső szövetek és a külső környezet között

  29. a bodza paraszemölcsei a csíkos kecskerágó paraszemölcsei paralécbe rendeződtek

  30. burgonya paraszemölcsei

  31. III. Alapszövetek • minden olyan állandósult szövet, ami nem bőrszövet vagy szállítószövet • típusai funkció szerint: • táplálékkészítő (= fotoszintetizáló = asszimiláló) • raktározó • víztartó • átszellőztető • szilárdító • kiválasztó

  32. Táplálékkészítő alapszövet • hely: levél, fiatal szár • sejtek: zöld színtesteket tartalmaznak → fotoszintézis • levél keresztmetszeti képe: oszlopos alapszövet szivacsos alapszövet

  33. Raktározó alapszövet • hely: fénytől elzárt növényi részekben (termés, mag, gyökér, föld alatti módosult szár…) • sejtekben: keményítő-, olaj- és fehérjezárványok → tartalék tápanyag • példa: paradicsom terméshús: karotinkristályok

  34. burgonya gumója: keményítőszemcsék

  35. Víztartó alapszövet • hely: pozsgás növények – szár, levél • sejtekben: nagy központi vakuólumban nyálka → víz megkötése • példa: medvetalpkaktusz víztartartó sejtek

  36. Átszellőztető alapszövet • hely: vízi és mocsári növények – szár, levél, gyöktörzs • sejtközötti járatokban gazdag → levegő • funkció: fajsúlycsökkentés, gázcsere • példa: fehér tündérrózsa szár km. levegővel telt járatok

  37. hínárok szárkeresztmetszete a járatokkal

  38. Szilárdító alapszövet • hely: szár, termés • különböző sejtfalvastagodások • funkció: szilárdítás, tartás a nehézségi erővel szemben • fajták: • kollenchima: élő sejtek, kisméretű sejtfalvastagodással • szklerenchima: elhalt, erősen megvastagodott sejtfalúsejtek vagy hosszúkás rostok • példa: kollenchima a sarkokban megvastagodott sejtfallal

  39. körte termésének szilárdító sejtjei (szklerenchima-sejtek) (kősejtek)

  40. len, kender: szklerenchima-rostok

  41. Kiválasztó alapszövet • hely: levél, szár, virág, termés • funkció: káros / felesleges anyagok kiválasztása1-1 sejtbe vagy sejtközötti járatokba • fajták: • kristálytartó sejt (idioblaszt) • gyantajárat • illóolajtartók • tejcsövek • példa: tejcsövek

  42. vöröshagyma kálcium-oxalát kristályai

  43. vörösfenyő kristályzárványok

  44. fikusz: színoldali bőrszövet kálcium-oxalát + kálcium-karbonát buzogány alakú kristályai

  45. illóolajtartók citrom héjában gyantajárat fenyőtűben

More Related