K rhozat s megv lt s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 29

Kárhozat és megváltás PowerPoint PPT Presentation


  • 53 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kárhozat és megváltás. Pilinszky János költészete. (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője. Életút.

Download Presentation

Kárhozat és megváltás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K rhozat s megv lt s

Kárhozat és megváltás

Pilinszky János költészete


K rhozat s megv lt s

(Budapest, 1921. november 25.

– Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.


Let t

Életút

  • Édesapa: Pilinszky János: mérnök, jogász, első vh. Katonája  háború után postán dolgozik  gyomorfekélyben hal meg 1937-ben.

  • Édesanya: Baritz Veronika postai dolgozó, önkéntes ápoló

  • Cukor utcai elemi iskola (1927-1931)

  • Budapesti piarista gimnázium (1931-1939)

  • Pázmány Péter Tudományegyetem jog  bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakok

  • 1944-ben abszolvál, diplomát nem szerez


K rhozat s megv lt s

  • Első versek 1938-39-től: Napkelet, Vigilia, Élet c. folyóiratokban

  • 1941-44: Élet c. folyóirat segédszerkesztője

  • 1944-től behívják katonának  Harbach, Ravensbrück, koncentrációs táborok élménye

  • 1945 őszén tér haza

  • 1946-48: Újhold társszerkesztője

  • Vigília és Válasz folyóiratokhoz is kötődik

  • Első kötet: Trapéz és korlát – Szent István Társulat kiadásában 1946

  • E kötetért Baumgarten-díj 1947-ben

  • 1947-48: ösztöndíjjal több hónap Olaszország

  • 1949-től nem publikálhat


K rhozat s megv lt s

  • Hallgatása alatt verses meséket ír

    * A naphajú királyleány

    * A madár és a leány

    * Aranymadár

    * Ének a kőszívű királyról

    * A nap születése

    * Kalandozás a tükörben

    * Ég és föld gyermeke

    Gyűjteményben megjelennek: Aranymadár 1957

    E kötettel térhetett vissza az irodalmi közéletbe.


K rhozat s megv lt s

  • 1955: Házasság: Márkus Anna festőnő

  • Művészneve: Mark Anna

    Néhány hónap múlva

    elválnak.


K rhozat s megv lt s

  • 1956: Magvető kiadó mentora

  • 1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatársa

  • 60-as évektől több külföldi út: Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma, Párizs, USA

  • 1975: nővére öngyilkosságot követ el.

  • Pilinszky nem ír több verset.

  • 70-es évek vége: ismeretség Jutta Scherrer német vallástörténésszel – szerelem – utolsó költői korszak

  • 1971: József Attila-díj

  • 1980: Kossuth-díj

  • 1978: Ingrid Ficheux – ismeretség – házasság

  • 1981: második infarktus - váratlanul éri a halál.

  • Tele volt tervekkel. A Farkasréti temetőben nyugszik.


Let ben megjelent k tetei

Életében megjelent kötetei

* Halak a hálóban (1942)

* Trapéz és korlát (1946)

* Aranymadár (1957)

* Harmadnapon (1959)

* Rekviem (1964)

* Nagyvárosi ikonok (1970)

* Szálkák (1972)

* Végkifejlet (1974)

* A nap születése (1974)

* Tér és kapcsolat (1975)

* Kráter (1976)

* Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977)

* Válogatott művei (1978)


K rhozat s megv lt s

  • „Ott van szegény Pilinszky esete, aki homoszexuális volt, mégsem volt soha férfi partnere, mert Isten-félő emberként azt bűnnek tartotta.” – „Az utolsó kérdés úgy szólt, hogy ha megtudná, hogy a szíve alatt hordott magzat nagy valószínűséggel homoszexuális, megtartaná-e. Hihetetlen adatot kaptunk: 92% elvetetné, mindössze 8% tartaná meg. Leonardo, Michelangelo, Pilinszky, Ferencsik, Mensáros ebben az esetben nem született vona meg.” Tudósközelben: Czeizel Endre (Spiritusz)

  • „Tizenéves korában azután egy másik alkati adottságával szembesült. Erről is Ingrid Ficheux-nek vallott: sokáig gondolataiban – tehát csak a vonzalom szintjén – a férfiak érdekelték. Hat-nyolc éven át szerelmes volt egy férfiba, aki nem is tudott róla. Pilinszky János a legtöbb dolgot a képzeletében élte meg, ritkán vált valóban cselekvővé. E homoerotikus vonzalom azonban kínzó ellentétbe került vallásosságával, emiatt is bűnösnek érezte magát. Mégis vállalta: »A háború előtt kívülről nézve talán betegesnek mondható félénkségem ideig-óráig eretnek vonzalmakba sodort. Ezt se akkor, se most nem bánom, és nem szégyellem. A háború és az utána következő kollektív megrázkódtatás azonban – anélkül, hogy akartam volna – ismét visszaszorított a közösbe, az élet és benne az emberiség átlagába.«” Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése (Kortárs)


Pilinszky k lt szete ltal nos jellemz k

Pilinszky költészete - általános jellemzők

  • Beszédmódja, világképe, alapmagatartása sok tekintetben különbözik a modern magyar líra vallomásos, közvetlen élménykifejező hagyományától.

  • Versei létköltészeti indíttatásúak.

  • Szövegei a személyességtől való eltávolodást jelzik.

  • Költői magatartása: keresztény agnoszticizmus

  • Fő élményköre: az ember magányossága, létbe vetettsége, a háború rettenete és borzalma, az emberi szenvedés tapasztalata

  • Rendkívüli feszültségű szövegek

  • Tiszta jambikus forma

  • Lezárt verssorok – gondolatok és sorok vége általában egyezik.


Trap z s korl t 1946

Trapéz és korlát 1946

  • A szövegek érzelmi drámát közvetítenek.

  • Alapélmény: magány, szorongás, kivetettség, megrendültség érzése

  • Emberek között nincsen kapcsolat – idegenné vált világ

  • Isten távoli, idegen – magasabb rendű közönyt képvisel

  • Közös és elkerülhetetlen kárhozat – megváltás keresése felesleges – helyette: öncsalás nélküli szembenézés

  • Bűn motívuma = közöny = feladás

  • Kárhozat = az ember jobbra való lehetőségének elvesztése

  • Üdvösség = az ezzel való szembeszegülés

  • A létezés = eleve bűnösség = eleve kárhozottság


K rhozat s megv lt s

  • Eszményi létforma: vágy – figyelem – várakozás

  • A szövegek ok-okozati összefüggésrendszer helyett intuíción alapszanak.

  • Költői eljárás bennük:

  • Megvilágosodás

  • Illumináció

  • Epifánia

  • Rácsodálkozás

  • Elemi hatású, evidencia szerű kijelentések

  • Szigorú rímek, négysoros strófák, jambikus sorok, határozott logikai szerkezet

  • Költői eszközökben szegény szövegek


Halak a h l ban vigilia 1942

Halak a hálóban /Vigilia – 1942/

  • Kihagyásos szerkezetű, elliptikus, metaforikus cím  a cím jelentését a szöveg értelmezi  konkretizálja ember és lét viszonyára

  • A vers jelképrendszere végig a cím kiinduló képével teremt kapcsolatot.

  • A létezést egy természetes állapotból való kiszakítottságként értelmezi, ahol a kommunikáció lehetetlen, a lét megváltatlan, Isten hallgat.

  • Hal ~ keresztény jelképrendszerben Jézus itt a pusztulásra ítélt embert jelenti

  • Víz ~ kereszténységben a keresztség szentsége, a megváltás a versben az elvesztett harmóniát szimbolizálja

  • Halász ~Krisztus, apostolok (Újszövetség: apostolok többsége halász volt/ Újszöv. hallal kapcsolatos utalásrendszere)

  • Csillagos ég ~ háló abszurd rabság, a létbe vetettség kínja


Harmadnapon k tet 1959

Harmadnapon /kötet – 1959/

  • Mindössze 34 vers – több, mint 10 év termése

  • Sűrű, telített szövegek a teljes köteten át

  • A versek nem ismerik a feszültségesést, a megnyugvást.

  • Múltbéli, lezárt pillanatokat rögzítenek örökös jelenné tágítják azokat.

  • Látomásszerűség

  • Végítélet képei a Jelenések könyvét, Vörösmartyt idézik.

  • Lágerélmények elemi erővel hatják át a szövegeket  általános léttapasztalattá válnak  KZ-versek

    (Konzentrationslager – koncentrációs tábor)


Kz versek

KZ-versek

  • A fasizmus embertelensége ~mindennapi élet csendes, vértelen drámája

  • A konkrét borzalom általános érvényűvé emelkedik.

  • Emberiség aktuális katasztrófája ~ általános érvényű szenvedéstörténet

  • Isten pillanatnyi megnyilvánulásait kell tetten érni.

  • A láger jelképes tere és közege ~ emberiség méretű dráma színhelye

  • A láger foglyainak szenvedései ~ Krisztus szenvedéstörténetének tömegméretű megismétlődése

  • A háború élménye nem hordja magában a majdani béke lehetőségét, a feloldást  a háború nem egyszeri borzalom  a mindenkori ember valós arcát mutatta meg


Harmadnapon vers 1958

Harmadnapon /vers – 1958/

  • XX. sz.-i lágertémát a megváltástörténet tartományába emelő vers

  • A szószerkezetek kettős értelműek:

  • Másodlagos jelentésük kiemeli a konkrét tapasztalati élményt a reális világból, s a feltámadástörténet összefüggésrendszerébe illesztik.

  • A modern pusztulás a krisztusi passió tömegméretű megismétlődésévé válik.

  • Ugyanakkor az ember megválthatóságának megerősített ígéretévé is.


K rhozat s megv lt s

  • Bibliai utalások, kettős jelentésű képek:

  • hamuszín egek: → halottégetés, robbantás füstje

    → az ég elsötétülése Jézus halálakor

  • Ravensbrück: → egy női koncentrációs tábor volt itt

    → olajfák hegye/ Golgota

  • ravensbrücki fák: → a tábor látképe

    → élet, keresztfa

  • hitvány zsoldosok: → a tábor őrei

    → a római katonák


K rhozat s megv lt s

  • A megváltás ígéretét erősítő természeti mozzanatok:

    - fa – életjelkép

    - gyökér – életjelkép

    - fény – életjelkép

    - szél – megtisztulás-jelkép

    - „fölzúgnak”, „fölzeng” – himnikus hangképletek

  • A versbeszéd minden személyességet mellőz.

  • Tárgyilagos, archaizáló kifejezésmód, biblikus pátosz

  • Sor eleji ismétlések (anafora)

  • Végig kijelentő modalitású mondatok

  • Misefordulatot idéző latin nyelvű zárlat

  • Verscím és verszárlat tökéletes keretbe zárják a szöveget.


Apokrif

Apokrif


Apokrif1

Apokrif

  • (apokripha): görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.

  • Apokrifek: bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.

  • Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták.

  • A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek.

  • Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.


Keletkez si k r lm nyek

Keletkezési körülmények

  • 1954 decemberében keletkezik.

  • 1956-ban jelenik meg a Csillag c. folyóiratban.

  • Harmadnapon c. kötetben szerepel.

  • P.J. életművének legkiemelkedőbb alkotása.

  • A XX.sz.-i magyar líra egyik legnagyobb verse.

  • Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető.


Vez rmot vumok

Vezérmotívumok

Fa

Csend

Árnyék

Éjszaka

Mozgás, vonulás

Megmerevedés, megdermedés

Kiüresedés

Pusztulás, széthullás

Nemlét

HIÁNY

Árvaság


Perspekt vav lt sok

Perspektívaváltások

  • Tárgyilagos közlés

  • Megállapítás

  • Elbeszélés

  • Leírás

  • Vallomásos odafordulás

  • Valakihez beszélés

  • Monologizáló magánbeszéd


Forma s nyelvhaszn lat

Forma és nyelvhasználat

  • Formailag három, számmal is elkülönített egység.

  • 3-as szám: legfontosabb szent szám, jelöli:

    • Ég és Föld egyesüléséből létrehozott embert

    • A teljessé lett isteni megnyilvánulást (Atya,Fiú, Szentlélek)

    • A tökéletesség rendjét

    • Az egységeken belüli részek tagoltak, de nem szabályos strófákba rendezettek  a széttartás, a diszharmónia képzetét keltik.

    • Mozgalmas részek váltakoznak súlyos, kimerevített állóképekkel  meg-meginduló, majd megakasztott lendület

    • Nyelvhasználat: hétköznapihoz közelálló, kevéssé retorizált

    • Mégis emelkedett hangnem

    • Régies, archaizáló kifejezések és szórend  ünnepélyesség

    •  szakrális szövegekhez való kapcsolódás


Bibli hoz kapcsolts g

Bibliához kapcsoltság

  • Már a cím is a Biblia összefüggésrendszeréhez kapcsolja a szöveget.

  • Cím jelölheti a szöveg üzenetének a keresztény világmagyarázat általi hagyományozottságát de az attól való elkülönbözést is.

  • A jövendölésszerű elemek összekapcsolódnak a megváltástörténet utolsó pontjával, Jézus magárahagyottságának, az emberi szenvedésnek motívumkörével, és a Biblia apokaliptikus szövegeivel.

  • A megváltatlan modern ember létélménye: rettenetre, feloldozatlanságra ítéltetett, elvesztette Istent, de nélküle nem képes létezni.


K rhozat s megv lt s

  • apokalipszis: → A Bibliában erkölcsi alapú ítélkezés (jók-rosszak, büntetés - megdicsőülés), valami új kezdete, pillanatszerű

    → Itt nincs erkölcsi ítélkezés, folyamatos, és nem pillanatszerű

  • tékozló fiú:→ az apa a Mennyei Atyát jelképezi, a feltétel nélküli megbocsájtást (egyébként is gyakori motívum P.J.-nál)

    → a szülők nyomorultak, esetlenek  hazatérés nem oldoz fel

  • Bábel: → az emberek nyelvének összezavarodása

    →Isten és ember kommunikációjának lehetetlensége; elvesztettük Istent, nincs vele kapcsolatunk  CSEND, HIÁNY

  • fa- motívum: → tudás fája, föld és ég összekötője, örök élet fája, keresztfa

    → ember és fa párhuzama; lét, szenvedés

    → „lázas fácskák”: élet mellett elkötelezett vallomás

  • Paradicsom: “ Valamikor a paradicsom állt itt./ Félálomban újuló fájdalom:/ hallani óriás fáit! ”  HIÁNY


A hi ny miszt riuma

A hiány misztériuma

  • P.J. verse: apokaliptikus vonások (főleg az első részben)  de HIÁNYzik a jövendölés  a jövendölő sorsa kerül előtérbe

  • HIÁNYzik a bűnök büntetésének, és a jó megdicsőülésének mozzanata  üresség, állandóság, időtlenség

  • HIÁNYoznak az előzmények  „mert”, „ezért” felütés  valami UTÁN és valami MIATT történik a beszéd

  • HIÁNYzik az ember, a rokonság, közelség, társ  otthagyott kerti szék, nyugágy  „én” és „te” kapcsolatának HIÁNYa

  • HIÁNYzik a megszólaló én maga  már csak árnyéka van  már csak arca van  arca helyett ránc  könny helyett árkok - tárgyiasult „én”


N gysoros

Négysoros

  • A Harmadnapon c. kötet tipikus formája a négysoros vers.

  • A lírai kifejezés a minimumra csökken  4db kijelentő mondat  mondathatárok és sorhatárok egybeesnek.

  • A hallgatás legalább akkora szereppel bír, mint a közlés.

  • Az első két sorban nincs ige  időtlenség,örökérvényűség

  • A harmadik sorban az igével együtt megjelenik az idő és a személyesség, a magányosság oka  E/2, cselekvés hiányát jelző cselekedet, múlt időben

  • A negyedik sor igéje általános alanyhoz társul, jelen idő, szenvedő alany

  • Bibliai motívumok:

  • szeg: szenvedés, Jézus ( alvás  halállal rokon állapot) Krisztus hiánya

  • A negyedik sor általános alanya, de tárgya is Jézusra enged asszociálni.

  • Egyéb motívumok:

  • - homok: időszimbólum (és a vers hangulatával társítva eszünkbe juthat József A.: Reménytelenül)

    - hideg, éjjel: félelem, sötétség, vakság, elhagyatottság jelölői

  • - plakát: a jelen, a nagyváros megidézése

  • A modern ember magányosság- és hiánytapasztalatát a Jézusi szenvedéstörténethez kapcsolja az utolsó sor

  •  modern Golgota magányos éjszakája


  • Login