k rhozat s megv lt s
Download
Skip this Video
Download Presentation
Kárhozat és megváltás

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 29

Kárhozat és megváltás - PowerPoint PPT Presentation


  • 193 Views
  • Uploaded on

Kárhozat és megváltás. Pilinszky János költészete. (Budapest, 1921. november 25. – Budapest, 1981. május 27.) A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője. Életút.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Kárhozat és megváltás' - heller


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
k rhozat s megv lt s

Kárhozat és megváltás

Pilinszky János költészete

slide2
(Budapest, 1921. november 25.

– Budapest, 1981. május 27.)

A huszadik század egyik legjelentősebb, katolikus érzésű magyar költője.

let t
Életút
  • Édesapa: Pilinszky János: mérnök, jogász, első vh. Katonája  háború után postán dolgozik  gyomorfekélyben hal meg 1937-ben.
  • Édesanya: Baritz Veronika postai dolgozó, önkéntes ápoló
  • Cukor utcai elemi iskola (1927-1931)
  • Budapesti piarista gimnázium (1931-1939)
  • Pázmány Péter Tudományegyetem jog  bölcsészkar magyar-olasz-művészettörténet szakok
  • 1944-ben abszolvál, diplomát nem szerez
slide4
Első versek 1938-39-től: Napkelet, Vigilia, Élet c. folyóiratokban
  • 1941-44: Élet c. folyóirat segédszerkesztője
  • 1944-től behívják katonának  Harbach, Ravensbrück, koncentrációs táborok élménye
  • 1945 őszén tér haza
  • 1946-48: Újhold társszerkesztője
  • Vigília és Válasz folyóiratokhoz is kötődik
  • Első kötet: Trapéz és korlát – Szent István Társulat kiadásában 1946
  • E kötetért Baumgarten-díj 1947-ben
  • 1947-48: ösztöndíjjal több hónap Olaszország
  • 1949-től nem publikálhat
slide5
Hallgatása alatt verses meséket ír

* A naphajú királyleány

* A madár és a leány

* Aranymadár

* Ének a kőszívű királyról

* A nap születése

* Kalandozás a tükörben

* Ég és föld gyermeke

Gyűjteményben megjelennek: Aranymadár 1957

E kötettel térhetett vissza az irodalmi közéletbe.

slide6
1955: Házasság: Márkus Anna festőnő
  • Művészneve: Mark Anna

Néhány hónap múlva

elválnak.

slide7
1956: Magvető kiadó mentora
  • 1957-től az Új Ember katolikus hetilap munkatársa
  • 60-as évektől több külföldi út: Lengyelország, Svájc, Belgium, Újvidék, Bécs, London, Róma, Párizs, USA
  • 1975: nővére öngyilkosságot követ el.
  • Pilinszky nem ír több verset.
  • 70-es évek vége: ismeretség Jutta Scherrer német vallástörténésszel – szerelem – utolsó költői korszak
  • 1971: József Attila-díj
  • 1980: Kossuth-díj
  • 1978: Ingrid Ficheux – ismeretség – házasság
  • 1981: második infarktus - váratlanul éri a halál.
  • Tele volt tervekkel. A Farkasréti temetőben nyugszik.
let ben megjelent k tetei
Életében megjelent kötetei

* Halak a hálóban (1942)

* Trapéz és korlát (1946)

* Aranymadár (1957)

* Harmadnapon (1959)

* Rekviem (1964)

* Nagyvárosi ikonok (1970)

* Szálkák (1972)

* Végkifejlet (1974)

* A nap születése (1974)

* Tér és kapcsolat (1975)

* Kráter (1976)

* Beszélgetések Sheryl Suttonnal (1977)

* Válogatott művei (1978)

slide9
„Ott van szegény Pilinszky esete, aki homoszexuális volt, mégsem volt soha férfi partnere, mert Isten-félő emberként azt bűnnek tartotta.” – „Az utolsó kérdés úgy szólt, hogy ha megtudná, hogy a szíve alatt hordott magzat nagy valószínűséggel homoszexuális, megtartaná-e. Hihetetlen adatot kaptunk: 92% elvetetné, mindössze 8% tartaná meg. Leonardo, Michelangelo, Pilinszky, Ferencsik, Mensáros ebben az esetben nem született vona meg.” Tudósközelben: Czeizel Endre (Spiritusz)
  • „Tizenéves korában azután egy másik alkati adottságával szembesült. Erről is Ingrid Ficheux-nek vallott: sokáig gondolataiban – tehát csak a vonzalom szintjén – a férfiak érdekelték. Hat-nyolc éven át szerelmes volt egy férfiba, aki nem is tudott róla. Pilinszky János a legtöbb dolgot a képzeletében élte meg, ritkán vált valóban cselekvővé. E homoerotikus vonzalom azonban kínzó ellentétbe került vallásosságával, emiatt is bűnösnek érezte magát. Mégis vállalta: »A háború előtt kívülről nézve talán betegesnek mondható félénkségem ideig-óráig eretnek vonzalmakba sodort. Ezt se akkor, se most nem bánom, és nem szégyellem. A háború és az utána következő kollektív megrázkódtatás azonban – anélkül, hogy akartam volna – ismét visszaszorított a közösbe, az élet és benne az emberiség átlagába.«” Czeizel Endre: Pilinszky János családfájának értékelése (Kortárs)
pilinszky k lt szete ltal nos jellemz k
Pilinszky költészete - általános jellemzők
  • Beszédmódja, világképe, alapmagatartása sok tekintetben különbözik a modern magyar líra vallomásos, közvetlen élménykifejező hagyományától.
  • Versei létköltészeti indíttatásúak.
  • Szövegei a személyességtől való eltávolodást jelzik.
  • Költői magatartása: keresztény agnoszticizmus
  • Fő élményköre: az ember magányossága, létbe vetettsége, a háború rettenete és borzalma, az emberi szenvedés tapasztalata
  • Rendkívüli feszültségű szövegek
  • Tiszta jambikus forma
  • Lezárt verssorok – gondolatok és sorok vége általában egyezik.
trap z s korl t 1946
Trapéz és korlát 1946
  • A szövegek érzelmi drámát közvetítenek.
  • Alapélmény: magány, szorongás, kivetettség, megrendültség érzése
  • Emberek között nincsen kapcsolat – idegenné vált világ
  • Isten távoli, idegen – magasabb rendű közönyt képvisel
  • Közös és elkerülhetetlen kárhozat – megváltás keresése felesleges – helyette: öncsalás nélküli szembenézés
  • Bűn motívuma = közöny = feladás
  • Kárhozat = az ember jobbra való lehetőségének elvesztése
  • Üdvösség = az ezzel való szembeszegülés
  • A létezés = eleve bűnösség = eleve kárhozottság
slide12
Eszményi létforma: vágy – figyelem – várakozás
  • A szövegek ok-okozati összefüggésrendszer helyett intuíción alapszanak.
  • Költői eljárás bennük:
  • Megvilágosodás
  • Illumináció
  • Epifánia
  • Rácsodálkozás
  • Elemi hatású, evidencia szerű kijelentések
  • Szigorú rímek, négysoros strófák, jambikus sorok, határozott logikai szerkezet
  • Költői eszközökben szegény szövegek
halak a h l ban vigilia 1942
Halak a hálóban /Vigilia – 1942/
  • Kihagyásos szerkezetű, elliptikus, metaforikus cím  a cím jelentését a szöveg értelmezi  konkretizálja ember és lét viszonyára
  • A vers jelképrendszere végig a cím kiinduló képével teremt kapcsolatot.
  • A létezést egy természetes állapotból való kiszakítottságként értelmezi, ahol a kommunikáció lehetetlen, a lét megváltatlan, Isten hallgat.
  • Hal ~ keresztény jelképrendszerben Jézus itt a pusztulásra ítélt embert jelenti
  • Víz ~ kereszténységben a keresztség szentsége, a megváltás a versben az elvesztett harmóniát szimbolizálja
  • Halász ~Krisztus, apostolok (Újszövetség: apostolok többsége halász volt/ Újszöv. hallal kapcsolatos utalásrendszere)
  • Csillagos ég ~ háló abszurd rabság, a létbe vetettség kínja
harmadnapon k tet 1959
Harmadnapon /kötet – 1959/
  • Mindössze 34 vers – több, mint 10 év termése
  • Sűrű, telített szövegek a teljes köteten át
  • A versek nem ismerik a feszültségesést, a megnyugvást.
  • Múltbéli, lezárt pillanatokat rögzítenek örökös jelenné tágítják azokat.
  • Látomásszerűség
  • Végítélet képei a Jelenések könyvét, Vörösmartyt idézik.
  • Lágerélmények elemi erővel hatják át a szövegeket  általános léttapasztalattá válnak  KZ-versek

(Konzentrationslager – koncentrációs tábor)

kz versek
KZ-versek
  • A fasizmus embertelensége ~mindennapi élet csendes, vértelen drámája
  • A konkrét borzalom általános érvényűvé emelkedik.
  • Emberiség aktuális katasztrófája ~ általános érvényű szenvedéstörténet
  • Isten pillanatnyi megnyilvánulásait kell tetten érni.
  • A láger jelképes tere és közege ~ emberiség méretű dráma színhelye
  • A láger foglyainak szenvedései ~ Krisztus szenvedéstörténetének tömegméretű megismétlődése
  • A háború élménye nem hordja magában a majdani béke lehetőségét, a feloldást  a háború nem egyszeri borzalom  a mindenkori ember valós arcát mutatta meg
harmadnapon vers 1958
Harmadnapon /vers – 1958/
  • XX. sz.-i lágertémát a megváltástörténet tartományába emelő vers
  • A szószerkezetek kettős értelműek:
  • Másodlagos jelentésük kiemeli a konkrét tapasztalati élményt a reális világból, s a feltámadástörténet összefüggésrendszerébe illesztik.
  • A modern pusztulás a krisztusi passió tömegméretű megismétlődésévé válik.
  • Ugyanakkor az ember megválthatóságának megerősített ígéretévé is.
slide18
Bibliai utalások, kettős jelentésű képek:
  • hamuszín egek: → halottégetés, robbantás füstje

→ az ég elsötétülése Jézus halálakor

  • Ravensbrück: → egy női koncentrációs tábor volt itt

→ olajfák hegye/ Golgota

  • ravensbrücki fák: → a tábor látképe

→ élet, keresztfa

  • hitvány zsoldosok: → a tábor őrei

→ a római katonák

slide19
A megváltás ígéretét erősítő természeti mozzanatok:

- fa – életjelkép

- gyökér – életjelkép

- fény – életjelkép

- szél – megtisztulás-jelkép

- „fölzúgnak”, „fölzeng” – himnikus hangképletek

  • A versbeszéd minden személyességet mellőz.
  • Tárgyilagos, archaizáló kifejezésmód, biblikus pátosz
  • Sor eleji ismétlések (anafora)
  • Végig kijelentő modalitású mondatok
  • Misefordulatot idéző latin nyelvű zárlat
  • Verscím és verszárlat tökéletes keretbe zárják a szöveget.
apokrif1
Apokrif
  • (apokripha): görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.
  • Apokrifek: bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.
  • Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták.
  • A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek.
  • Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.
keletkez si k r lm nyek
Keletkezési körülmények
  • 1954 decemberében keletkezik.
  • 1956-ban jelenik meg a Csillag c. folyóiratban.
  • Harmadnapon c. kötetben szerepel.
  • P.J. életművének legkiemelkedőbb alkotása.
  • A XX.sz.-i magyar líra egyik legnagyobb verse.
  • Összetett jelentéstartalmú, nehezen értelmezhető.
vez rmot vumok
Vezérmotívumok

Fa

Csend

Árnyék

Éjszaka

Mozgás, vonulás

Megmerevedés, megdermedés

Kiüresedés

Pusztulás, széthullás

Nemlét

HIÁNY

Árvaság

perspekt vav lt sok
Perspektívaváltások
  • Tárgyilagos közlés
  • Megállapítás
  • Elbeszélés
  • Leírás
  • Vallomásos odafordulás
  • Valakihez beszélés
  • Monologizáló magánbeszéd
forma s nyelvhaszn lat
Forma és nyelvhasználat
  • Formailag három, számmal is elkülönített egység.
  • 3-as szám: legfontosabb szent szám, jelöli:
    • Ég és Föld egyesüléséből létrehozott embert
    • A teljessé lett isteni megnyilvánulást (Atya,Fiú, Szentlélek)
    • A tökéletesség rendjét
    • Az egységeken belüli részek tagoltak, de nem szabályos strófákba rendezettek  a széttartás, a diszharmónia képzetét keltik.
    • Mozgalmas részek váltakoznak súlyos, kimerevített állóképekkel  meg-meginduló, majd megakasztott lendület
    • Nyelvhasználat: hétköznapihoz közelálló, kevéssé retorizált
    • Mégis emelkedett hangnem
    • Régies, archaizáló kifejezések és szórend  ünnepélyesség
    •  szakrális szövegekhez való kapcsolódás
bibli hoz kapcsolts g
Bibliához kapcsoltság
  • Már a cím is a Biblia összefüggésrendszeréhez kapcsolja a szöveget.
  • Cím jelölheti a szöveg üzenetének a keresztény világmagyarázat általi hagyományozottságát de az attól való elkülönbözést is.
  • A jövendölésszerű elemek összekapcsolódnak a megváltástörténet utolsó pontjával, Jézus magárahagyottságának, az emberi szenvedésnek motívumkörével, és a Biblia apokaliptikus szövegeivel.
  • A megváltatlan modern ember létélménye: rettenetre, feloldozatlanságra ítéltetett, elvesztette Istent, de nélküle nem képes létezni.
slide27
apokalipszis: → A Bibliában erkölcsi alapú ítélkezés (jók-rosszak, büntetés - megdicsőülés), valami új kezdete, pillanatszerű

→ Itt nincs erkölcsi ítélkezés, folyamatos, és nem pillanatszerű

  • tékozló fiú:→ az apa a Mennyei Atyát jelképezi, a feltétel nélküli megbocsájtást (egyébként is gyakori motívum P.J.-nál)

→ a szülők nyomorultak, esetlenek  hazatérés nem oldoz fel

  • Bábel: → az emberek nyelvének összezavarodása

→Isten és ember kommunikációjának lehetetlensége; elvesztettük Istent, nincs vele kapcsolatunk  CSEND, HIÁNY

  • fa- motívum: → tudás fája, föld és ég összekötője, örök élet fája, keresztfa

→ ember és fa párhuzama; lét, szenvedés

→ „lázas fácskák”: élet mellett elkötelezett vallomás

  • Paradicsom: “ Valamikor a paradicsom állt itt./ Félálomban újuló fájdalom:/ hallani óriás fáit! ”  HIÁNY
a hi ny miszt riuma
A hiány misztériuma
  • P.J. verse: apokaliptikus vonások (főleg az első részben)  de HIÁNYzik a jövendölés  a jövendölő sorsa kerül előtérbe
  • HIÁNYzik a bűnök büntetésének, és a jó megdicsőülésének mozzanata  üresség, állandóság, időtlenség
  • HIÁNYoznak az előzmények  „mert”, „ezért” felütés  valami UTÁN és valami MIATT történik a beszéd
  • HIÁNYzik az ember, a rokonság, közelség, társ  otthagyott kerti szék, nyugágy  „én” és „te” kapcsolatának HIÁNYa
  • HIÁNYzik a megszólaló én maga  már csak árnyéka van  már csak arca van  arca helyett ránc  könny helyett árkok - tárgyiasult „én”
n gysoros
Négysoros
  • A Harmadnapon c. kötet tipikus formája a négysoros vers.
  • A lírai kifejezés a minimumra csökken  4db kijelentő mondat  mondathatárok és sorhatárok egybeesnek.
  • A hallgatás legalább akkora szereppel bír, mint a közlés.
  • Az első két sorban nincs ige  időtlenség,örökérvényűség
  • A harmadik sorban az igével együtt megjelenik az idő és a személyesség, a magányosság oka  E/2, cselekvés hiányát jelző cselekedet, múlt időben
  • A negyedik sor igéje általános alanyhoz társul, jelen idő, szenvedő alany
  • Bibliai motívumok:
  • szeg: szenvedés, Jézus ( alvás  halállal rokon állapot) Krisztus hiánya
  • A negyedik sor általános alanya, de tárgya is Jézusra enged asszociálni.
  • Egyéb motívumok:
  • - homok: időszimbólum (és a vers hangulatával társítva eszünkbe juthat József A.: Reménytelenül)

- hideg, éjjel: félelem, sötétség, vakság, elhagyatottság jelölői

  • - plakát: a jelen, a nagyváros megidézése
  • A modern ember magányosság- és hiánytapasztalatát a Jézusi szenvedéstörténethez kapcsolja az utolsó sor
  •  modern Golgota magányos éjszakája
ad