K t stechnol gi k
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 22

Kötéstechnológiák PowerPoint PPT Presentation


  • 49 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kötéstechnológiák. A szerelés legfontosabb lépése az alkatrészek kapcsolat létesítési művelete: összeállítási művelet: megfelelő felületek, felületcsoportok megkívánt helyzetű kapcsolatba hozása, kötési műveletek: megkívánt relatív elmozdulás-komponensek irányában való megtartása.

Download Presentation

Kötéstechnológiák

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K t stechnol gi k

Kötéstechnológiák


K t stechnol gi k

A szerelés legfontosabb lépése az alkatrészek kapcsolat létesítési művelete:

  • összeállítási művelet: megfelelő felületek, felületcsoportok megkívánt helyzetű kapcsolatba hozása,

  • kötési műveletek: megkívánt relatív elmozdulás-komponensek irányában való megtartása.

    Helybentartást a kapcsolat olyan létrehozásával vagy a létrehozott kapcsolat olyan módosításával érhetjük el, mely nyomán a felületek elválását valamilyen állandóan működő hatás megakadályozza – azok a szerelési tevékenységek, amelyek ezeket a hatásokat létrehozzák a kötések.


K t stechnol gi k

Az oldódás elleni biztosítás módja szerint:

  • alakkal történő zárás (a test részeinek alakja és helyzete végzi el a nem kívánt elmozdulás elleni biztosítást),

  • erővel történő zárás (külső erő, általában súrlódó erő),

  • anyaggal történő zárás.

    Anyaggal történő zárás esetén: molekuláris erők tartják össze a felületeket.

    - közvetlen:

    -kohéziós: hegesztés, ráolvasztás,

    -adhéziós: forrasztás, ragasztás, tapasztás,

  • közvetett kötés: harmadik közvetítő darab (pl.: heveder).


K t stechnol gi k

Adhéziós erő: érintkező felületek egymáshoz tapadása, az ezt létrehozó erő.

Kohézió: a szilárd anyagok atomjait, a folyadékok molekuláit összetartó erő.


K t stechnol gi k

A kötés lehet:

- oldható: összeszerelés után újból szétszerelhető és felhasználható,

- nem oldható: közvetlen szétszerelést nem tesz lehetővé csak roncsolással vagy eltávolítással.


K t stechnol gi k

Hegesztés

I. hőhatással:

- az összekötendő munkadarabokon átfolyó áram Joule hője hevíti fel az összekötés helyét. A keletkezett hőmennyiség az ellenállás és az átfolyó áram függvénye.

- az ellenállás hevítés:

- a darabba közvetlenül bevezetett árammal,

- az indukált áram is végezheti a hevítést.

A Hegesztés fejezete Dr.Palotás Béla előadásából átvett ábrákkal készült. Köszönet érte.


K t stechnol gi k

  • tompahegesztés:

    A munkadarabokat tompán összenyomják, melyeken a kis feszültségkülönbség hatására nagy áram folyik át, mely felhevíti a darabok érintkezési felületeit, melyek bizonyos esetekben meg is olvadnak, a nyomóerőt tovább növelve, a képlékeny alakváltozás hozza létre a kötést.


K t stechnol gi k

2. ponthegesztés:

A munkadarabokat az alsó elektródára helyezik, a felső elektródával összenyomják azokat, adott idő (előtartási idő) után rákapcsolják az áramot, ennek hatására a munkadarabok érintkezési felülete lencse alakban megolvad. Megfelelő idő után az áramot kikapcsolják és az utótartási idő letelte után az elektródák elengedik a munkadarabokat.


K t stechnol gi k

3. vonalhegesztés: Hasonlít a ponthegesztésre.

Itt a tárcsaelektródák:

- átfedéssel, folyamatosan készítik el a pontvarratokat (tömítő varratok),

- átfedés nélkül, pontsort hegesztenek.


K t stechnol gi k

4. dudorhegesztés:

A munkadarabokon kidudorodásokat, dudorokat hoznak létre (esetleg ez a munkadarab sajátja), az elektródák által bevezetett áram hatására az anyag a dudorokon megolvad és a kifejtett nyomóerő hatására képlékeny alakváltozás alakul ki, mely létre hozza a kötést.


K t stechnol gi k

5. elektronsugaras hegesztés:

A műveletet vákuumban kell végezni!

A katódból kilépő elektronokat nagyfeszültségű térrel gyorsítják fel, a munkadarabba, mint anódba becsapódó elektronok kinetikai energiája hevíti fel a munkadarabot. Az elektronsugár jól fókuszálható és irányítható, az energiasűrűség 108 W/cm2 .

Magas olvadáspontú fémek hegesztésére is használható eljárás!


K t stechnol gi k

II. Hegesztés külső hőhatás nélkül

1. hideghegesztés:

A hegesztés külső hő bevitele nélkül, nagy nyomás hatására történik. A felületek egymást rácsparaméternyi távolságra közelítik meg a nagy nyomás hatására, így alakítják ki a felületek közötti kohéziós kapcsolatot.

2. hidegforrasztás:

Ha a két alapfém csak nehezen köthető össze, közéjük valamilyen segédanyagot helyeznek.


K t stechnol gi k

3. hegesztés ultrahanggal:

Ultrahangnak nevezzük az emberi fül számára nem hallható 20 kHz feletti akusztikai rezgést.

A két alkatrészt összenyomják és az egyiket ultrahanggal mozgatják, mely helyi felmelegedést hoz létre, majd képlékeny alakváltozás jön létre. A kötés szilárdsága az alapanyagéval azonos.

Alkalmazás: színesfémek és ötvözeteik hegesztése, elektrotechnikában és elektronikában huzalok hegesztése félvezető kristályokhoz.


K t stechnol gi k

Ultrahang generátor működhet:

- magnetostrikciós elven: ferromágneses anyagok változó mágneses térben kétszeres frekvenciával változtatják térfogatukat,

- piezoelektromos elven: egyes kristályok (bárium-titanát, kvarc-kristály) feszültség változás hatására megváltoztatják méretüket.


K t stechnol gi k

Ráolvasztás

Üveg vagy üvegszerű anyag fémmel vagy kerámiával történő kötése (pl.: világítástechnikai eszközök, orvosi és kémiai berendezésekben).

A felmelegített üveg hő hatására meglágyul és a kellően felhevített darabhoz külső erő hatására hozzáköt.

A fém hőtágulási együtthatója kisebb legyen, mint az üvegé!

lapításos ráolvasztás: csőszerű üveget-fém vezetékre hevítés után hűtött szerszámmal rálapítják,

folyasztott ráolvasztás: a fémet előzetesen folyékony üvegbe mártják, ráhúzzák az üvegcsövet és összemelegítik,

üveggyöngyös ráolvasztás: a vezetékre üveggyöngyöt fűznek, az üveglapon átfűzve összemelegítik.


K t stechnol gi k

Csőaljzat ráolvasztása

Folyasztásos ráolvasztás,

huzal és cső kötése


K t stechnol gi k

  • Ragasztás

    • Adhéziós kötés, főleg nyíró igénybevételnek tehető ki, kötés síkjára merőleges erőt nem bír.

  • Oldhatatlan adalékanyaggal létrehozott kötés

  • A ragasztóanyagok azok a nemfémes anyagok, amelyek szilárd anyagok felületét tapadással és saját szilárdságukkal köti össze anélkül, hogy az összekötött anyagok szerkezeti felépítése vagy eredeti tulajdonságai lényegesen megváltoznának.


K t stechnol gi k

Betapasztás

Adhéziós, nem oldható kötés.

A tapasz kémiai vagy fizikai folyamattal megszilárdul.

pl.: ólomoxid, gipsz, márványcement, gitt, stb.

pl.: ablaküveg keretben történő rögzítése, ízzók foglalatban történő rögzítése.


K t stechnol gi k

Szelencés vízmérték

üvegtestének betapasztása

Izzólámpa üvegballonjának

betapasztása a fémaljzatba


K t stechnol gi k

Beágyazás

A beágyazás szilárd, rendszerint fém alkatrészek és képlékenyen alakítható (önthető, sajtolható) és utólag keményedő anyagokból készült alkatrészek szilárd, oldhatatlan és alakkal záró kötése.

Menetes csapok beágyazása műanyagba


K t stechnol gi k

Alakkal záró kötések

Az alakkal záró kötések jellemzője, hogy a kötést képlékeny alakváltozás biztosítja. A kötések általában nem, vagy csak feltételesen oldhatóak.

  • Típusai:

    • Szegecselés

    • korcolás

    • peremezés

    • redőzés

    • hajlítás és elcsavarás

    • tűzés


K t stechnol gi k

Szegecselés:

Ennél a kötési módnál az összekötésre kerülő alkatrészeket összekötő elem segítségével (közvetett képlékeny kötés) kötjük egymáshoz. A szegecselés segítségével alkatrészeket mereven, alakkal és erővel záróan köthetünk össze.


  • Login