A pólusprogram, és a gazdaságfejlesztés

1. A pólusprogram, és a gazdaságfejlesztés Pécs 2008. 06. 25. dr. Kéri István elnök

2. Változó gazdaság • Globalizáció: a kkv-k nem maradhatnak „helyiek”. • Gazdaságszerkezeti átalakulások • Technológiai fejlődés • Megújuló szervezeti formák • Erőforrások: fizikai • pénzügyi • információs • humán • A piaci folyamatok, és a fogyasztói szokások megváltozása • Versenyszelekciós tényezők, a korábban „puhának” minősített • tulajdonságok

3. A közösségi tőke hat formája • 1.Természeti > csökkenteni a felhasználását • /talaj, levegő, víz, energia/ • 2. Fizikai > növelni a vagyont • /kórház, iskola, tömegközlekedés, távközlés/ • 3. Gazdasági > megerősíteni, stabilizálni • /javakat helyben előállítani, pénzt is itt forgatni/ • 4. Emberi > gyarapítani • /eü, táplálkozás, oktatás, szakképzés/ • 5. Társadalmi > megsokszorozni • /hatékony önk., demokr. tervezés, együttműködés/ • 6. Kulturális > fenntartani • /örökség, művészetek, történelem, hagyomány/

4. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a versenyképességi pólusok kialakításának előkészítéséről /2005. okt./ „A hazai fejlesztéspolitika fókuszában – egyik kiemelt célkitűzésként – a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításában jelent konkrét lépéseket az öt vidéki nagyvárosban és Budapesten kialakítandó – az európai kutatási és gazdasági térbe is jó eséllyel integrálható – versenyképességi pólus. Annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos előkésztő és tervező munkát a helyi közösségek folytathassák, s ehhez szükséges forrásokat a munkát koordináló önkormányzatok megkaphassák, a hatályos jogszabályok értelmében a kormány döntése szükséges.” dr. Baráth Etele

5. „A fejlesztési pólusok kialakításának funkcionális modellje • A fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek alapvetően négy funkcionális szintjét különböztethetjük meg: • Innovációs funkciók • II. Gazdaságfejlesztési, gazdaság-szervező funkciók • III. Egyéb, a regionális központ szerephez kapcsolódó funkciók • IV. Városfejlesztési funkciók, melyeknek célja a vonzóbb • befektetési környezet kialakítása.”

6. PÉCS AZ ÉLETMINŐSÉG pÓLUSA • A WHO szerint az „egészség” a fizikai, a szellemi és a szociális jólét egy olyan komplexuma, amely nemcsak pusztán a betegség vagy a gyengélkedés hiányára utal. • Egy életminőségi pólus tehát lényegében nem más, mint a három kategóriát vertikális stratégiai szövetséggel támogató ipari együttműködés, ahol • a fizikai állapot megőrzéséhez az egészségipart, • a szellemi állapot megőrzéséhez a kulturális ipart, • a szociális állapot megőrzéséhez a környezetipart rendeli

7. EGÉSZSÉGIPAR I. Az egészségipar komponensei: K+F+I FELDOGOZÓIPAR MEZŐGAZDASÁG TURISZTIKA SZOLGÁLTATÁS eee • Gyógyszer alapanyagok • Bio- és gyógynövény termesztés, feldolgozás • Diagnosztikumok, Implantátumok • Táplálék kiegészítők hasznosítása, élelmiszeripari termékskála • bővítése. • Egészséges életmódra nevelés

8. EGÉSZSÉGIPAR II. • Egészségturisztikai bázisok hálózatos fejlesztése • Gyógy korházak, termálfürdők integrált hasznosítása • Sport és mozgásterápiás szabadidős parkok létesítése • Civil szervezetek, karitatív szervezetek aktivizálása • Kistérségek bekapcsolása a tervezésbe, végrehajtásba Spin-off cégek bekapcsolása Pólusok innovációs láncba szervezése Transzfer intézmények célirányos működtetése Felsőfokú képzés átalakítása, nemzetköziesítése

9. K+F+I határon belüli hálózata

10. A KULTURÁLIS PIAC SAJÁTOSSÁGA A tudástársadalom ismérveinek tömörített hordozója, a társadalom technika formáló erejét fejezi ki. A tudás gazdaság megtestesítője, a technika társadalom átalakító szerepének közvetítője. Tudás intenzív foglalkoztatottak, magas minőségű új termék és szolgáltatás létrehozására.

11. KÖRNYEZETIPAR • A globális klímaváltozás és az életminőség. • A helyi közösségek kapcsolata – a természeti • erőforrásokon keresztül – a gazdasággal. • Agráripar – ipari termelés – közszolgáltatás, mint • területi /nem ágazati/ elvű klaszter • A környezeti és az emberi egészség egységes • kezelése javítja a költséghatékonyságot. • /ivóvíz,parlagfű, allergia, CO2 kibocsátás stb./ • Meg kell akadályozni a termelés és a fogyasztás • egyes költségelemeinek indokolatlan áthárítását • más közösségekre.

12. HOGYAN JUTOTTUNK EL EDDIG • Piacfejlesztő stratégiát tartottunk szükségesnek, amelynek • nem eszköze, hanem központja az ember. • Indulástól a program koordinátora a kamaránk volt. • Így könnyen azonosultunk a projekt helyetti program • finanszírozással, ami rendszerek tervezéséről, működtetéséről • szól. • Az innovációs lépcső:stratégia és megvalósíthatósági tanulm. • a projektcsomag, mint pályázat • szervezeti megújulás • termék, és szolgáltatás • A helyi kkv szektor megerősítését szolgálja. • Közérthető kommunikáció, benchmark, transzparencia. • Verseny a helyi korrekt és kevésbé ilyen ellenfelekkel. • Mindig előrébb jártunk, mint a tervezők és a programozók. • A stratégia megvalósítása eddig kiállta a gyakorlat objektív • kritikáját.

13. HOGYAN TOVÁBB • I. • A régió specializálódását elindította, ezt kell stabilizálni. • A 100-150 km-es körzethatárt már túlléptük, figyelembe • veendő a menedzsment szervezet fejlesztésénél. • A PEIK projekt és közvetlen kapcsolódásai a rendszer szem- • léletű stratégia valóra váltásának alig 10-15%-a. • A mobil, modulrendszerű, munka centrikus /MMM/ progra- • mokhoz, ilyen szemléletet és munkastílust kell társítani. • Már a horizontális pályázatok kerültek benyújtásra. • Készülünk az akkreditációs pályázat benyújtására. • Továbbra is a projektekhez célszerű forrást keresni, nem • pedig fordítva.

14. II. • PROJEKT GENERÁLÁSI IRÁNYOK • MÓDSZERTAN: az innovációs hálózatok fejlesztése • regionális innovációs-transzferek létrehozása • a célcsoportnak megfelelő források elérése • A helyi szereplőknek fel kell számolni: • a szakmai féltékenységet • a hátrányos rivalizációt • az információk visszatartását • az elefántcsont-torony szindrómát

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS REMÉNYÉBEN