1 / 16

A vízimanó alakja a szlávoknál

A vízimanó alakja a szlávoknál. Pokoljárás Workshop Belső-ázsiai és mongol buddhizmus 2012. 03. 19. Készítette: Prekop Lívia Kovacsics Anett (szlavisztika – cseh szakirány). Tartalom. A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában A vízimanó jellemzői

Download Presentation

A vízimanó alakja a szlávoknál

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A vízimanó alakja a szlávoknál Pokoljárás WorkshopBelső-ázsiai és mongol buddhizmus2012. 03. 19. Készítette: Prekop Lívia Kovacsics Anett (szlavisztika – cseh szakirány)

  2. Tartalom • A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában • A vízimanó jellemzői • A vízimanó kinézete • A vízimanó alakjának ábrázolása a szépirodalomban • Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep

  3. A vízimanó alakjának elhelyezése a cseh mitológiában • A cseh mitologikus lényeket alapvetően négy csoportra oszthatjuk • gnómok/törpék (gnómy): a föld szellemei • szalamandrák (salamandry): a tűz szellemei • szilek (sylfy): a levegő szellemei • nimfák („udiny”, nymfy): a víz szellemei Elméletileg a tűzmanó a maga kategóriájában egy szinten áll a vízimanókkal, a cseh népi filozófiában azonban a vodníkok világát összekapcsolják a benső paradicsommal, így a cseh kulturában a pogány, evilági lények között abszolút szuperior a vízimanó.

  4. A vízimanó jellemzői 1. • A cseh népirodalomban a vízimanó alakja (vodník, hastrman, basrman, vodnímužíček, vodnístrašidlo stb.) hagyományosan összefonódik más varázslatos vízi lény/szellem alakjával: sellőkkel, tündérekkel, az ún. žilkákkal és egyéb lényekkel • A vízimanó a mocsarak, folyók és mély medencék ura • Birodalmát állandóan növelni szeretné sárral és vízzel, hogy leránthassa az embereket a mélybe (áldozatai lelkét egy-egy kő alatt fogva tartja)

  5. A vízimanó jellemzői 2. • Hatalmának terjedése: amikor bejárja birodalmát, a rozsdás sírok mentén halad és a sír melletti vizekből, pocsolyákból iszik, ott táncol, ezzel felerősítve a víz hatalmát a földben • Hétévenként nyeri el legnagyobb hatalmát, ilyenkor a vízimanó mindent felfal, hogy erőt gyűjtsön, különben a többi szellemek föllázadnának ellene • Ha találkozik női szellemekkel, gyermekük sellő lesz, mozdulatlan zöld szemekkel, ködből font ruhában

  6. A vízimanó kinézete 1. (Josef Mánes – Utonulý, 1867) (Vodník Ladův - Ladův kraj emblémája)

  7. A vízimanó kinézete 2. (Jaroslav Špillár - Vodník (Vodníkův zimní klid)) (Hanuš Schwaiger - Vodník, 1886)

  8. A vízimanó kinézete 3. • A vodník egy zöld emberkére hasonlít, kinek gyér szakálla van, és hal-szemeivel ködösen figyel az árnyékból/mélységből • Úszói vannak, testét alga és halászhálók darabja borítják • A vodníkok az emberi települések közelében általában kicsik, ráncosak, összeaszottak, míg víz alatti vad királyságukban fényesek, erősek, hatalmasak, már-már óriások, akik akár kisebb hajókat is a mélybe ránthatnak • Képesek hatalmas csukává vagy harcsává válni

  9. A vízimanó alakjának ábrázolása a szépirodalomban • Ontológia/metafizikai (legalapvetőbb szempont) • Etikai (kísértés természete) • Idillikus (a természet és az ember együttélése) • Erotikus (ördögök - vodníkova nevěstka) • Krajinotvorný vodník (a vodník-karakter befolyásolja egy terület képét (saját) történelméről, szokásairól, a meséken keresztül segíti a kultúra felépülését)

  10. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 1. • Romantika: a költők előszeretettel fordulnak a mitologikus lényekhez, írnak természetfeletti eseményekről, költészetüket sok esetben a felfokozott érzelmek mellett a misztérium hatja át (beilleszthető a vízimanó alakja) • Karel Jaromír Erben: Vodník(cseh) • France Prešeren: Povodni mož(szlovén)

  11. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 2. Vodník Povodni mož Janez Vajkard Valvasor : Slava vojvodinske Kranjske Leány tragikus találkozása a vízimanóval Megelőző történések -> tánc -> végzetes befejezés (vízbemerülés) • Népi elbeszélésekből, babonákból • Leány tragikus találkozása a vízimanóval • Megelőző történések -> vízbemerülés -> együttélés -> látogatás az anyánál -> végzetes befejezés

  12. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 3. • Tánc: • „Podaljimladeničprelepijerôko,inurnotadvástapopóduzletela,ko de bilahképeretniceimela,bilabibreztruplaokrog se vrtela,ne vidi se, kdaj de podnogaudar',plesalasta, kobijunosil vihar.” • („Odanyújtja a szép fiu ekkor karját, /s szökkenve repülnek a tánchelyen által,/akár ha a légben a szárny maga szárnyal,/két testtelen őselem indulatával./Kiük ér-e, te föld szine, lábaival?/Pihe pördül emígy, ha cibálja vihar.”) • /France Prešeren: Povodni mož/

  13. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 4. • Éjszaka, misztérium: • „Na topole nad jezeremseděl vodník podvečerem:„Sviť, měsíčku, sviť,ať mi šije niť.“ • („Nyárfáról a tóra lesve, vizimanó ült egy este: „Süss te, süss te, holdacska, tű a cérnám forgassa.”) • /Karel Jaromír Erben: Vodník/

  14. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 5. • Lelkekelrablása a víz alá • „A můj muž - bůh polituj!mokře chodí v sušea ve vodě pod hrnéčkystřádá lidské duše.“ • („S a férjem - irgalom, isten! – bárhol jár, csurom víz,és a vízbe, bögrék alá, emberlelkeket visz.) • /Karel Jaromír Erben: Vodník/

  15. Összehasonlítás: a cseh és a szlovén romantikában betöltött szerep 6. • Leány elrablása • „Toreče, hitrejesta se zasukála,indaljeindaljeodpôdaspustila,na breguLjubljance se trikratzavila,plesáje v valovešumečeplanila.Vrtinecsovidličolnarjidereč;alUršikevidelnobeden ni več.” • („Szólt, s táncoltak tova még sebesebben,/el a hűlt vigalomból, el erre vagy arra,/kikeringve emígy a Ljubljanica-partra,/s így buktak a vízbe, a habba, a tarajba./Vizi nép örvényt csak lát sebesen…/Szép Uršikaeltünt, nincs nyoma sem.”) • /France Prešeren: Povodni mož/

  16. Köszönjük a figyelmet!

More Related