A reneszánsz költő – Balassi Bálint

1. A reneszánsz költő – Balassi Bálint

2. A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa • Életében nem jelentek meg saját művei nyomtatásban • Versgyűjteménye és a Szép magyar komédia kéziratos másolatban maradt ránk – „fajtalan” versek. • Balassi költészetének jellemzői: • reneszánsz • petrarkista • platonikus • középkori és manierista vonások is

3. A megkomponált versgyűjtemény • Ciklus – nem tetszőleges illetve keletkezési sorrendben követik egymást a versek, hanem meghatározható rend (kompozíciós elv) szerint: • lírai önéletrajz – a kötet verseinek egymás utáni olvasása szerelmi történetet rajzol elénk. • A versek kéziratos másolatban maradtak ránk: Balassi Bálint verseinek fragmentumi alakban őrizte meg a gyűjtemény címét. • Ez Petrarca Daloskönyvének címére emlékeztet: Rerumvulgariumfragmenta („Olasz írások töredékei”). • 100 vers

4. A versek számozása két nagyobb egységre osztja a gyűjteményt: • 66 számozott és a 2x9 (+2 elveszett) számozatlan ének • 10 számozott és 4 számozatlan.

5. A kötet elrendezése • I.1. Házassága előtt szerzett versek: 33 (+2) • I.2. A „feleségétől való elválása után” kibujdosásáig szerzett versek: 33-66 (+2x9) • I.2.1. Júlia-ciklus : 25 • I.2.2. más: 3 • I.2.3. istenes: 9 • I.2.4. más: 3 • I.2.5. török bejtek: 9 • I.2.6. más: 2 • II. Celia-ciklus: 10 (+4)

6. Csoportosítási kísérletek • Versei egy része elveszett, versgyűjteményét a halála után kb. 50 évvel készült kéziratos másolat, a Balassa-kódex őrizte meg, mely csak évszázadok múlva került elő, így sokáig nem vették észre a kötetkompozíciót. • Verseit három csoportra osztották: istenes, szerelmes, vitézi. • A kompozíció felismerésekor : • Eszményi kötetkompozíció: 3x33 versből és egy bevezető énekből álló gyűjtemény feltételezése: 33 istenes vers + 33 elegyes költemény + 33 Julia-vers (de csak a két utolsó 33-as csoport és összesen tíz istenes vers készült el). • A tíz istenes énekből kilencet a másolók illesztettek bele a második 33-as sorozatba, ők keverték ide a törökből fordított bejteket is. • Az előbbi elmélet egyik változata a 2x33-as elmélet, mely csak az elkészült verseket tartja a gyűjtemény részének. • A két elmélet közös vonása, hogy kiemelik a második 33-as sorozatból a kilenc istenes éneket és a kilenc bejtet, s a gyűjtemény, az ún. Maga kezével írt könyv utolsó darabjának az Ó, én édes hazám… kezdetű búcsúverset tekintik.

7. Ó, én édes hazám…

8. A Fragmenta-elmélet • Az elmélet szerint Balassi maga helyezte el istenes és egyéb verseit a második 33-as részbe, illetve párat utána, mintegy annak jeléül, hogy az élet hogyan borítja fel a költő kompozíciós terveit. • Ha összeszámoljuk a számozott, számozatlan és egyszerűen csak megemlített verseket a gyűjteményben, akkor éppen 100 verset találhatunk. • 100 = a teljesség, az isteni tökéletesség szimbóluma. • A gyűjtemény említ egy még el nem készült Balassi-művet is (Jephtés históriája). • A 101-es számnak is lehet jelentése, hiszen a régiek babonás vagy misztikus okokból igyekeztek kerülni a kerek számokat (pl. az 1001 éjszaka meséi).

9. A Balassa-kódex számozása • 1–61. 1–61.62–70. nincs benne a szerkezetben71. [62.]72. [63.]73. [64.](9 számozatlan bejt...) nincs benne a szerkezetben74. [65.]75. [66.]Celia-énekek 1–10. nincs benne a szerkezetben

10. „Gyermekségétől fogva házasságáig” szerzett énekei (33+2) Az udvari líra előtti szerelmi költészet • 12. század - Nyugat-Európa főúri udvaraiban kialakul az udvari szerelem, mely évszázadokon keresztül hatással van az irodalomra. • Balassi korai verseiben még nem a nyugati típusú szerelmi költészet mintájára udvarol. • Akrosztichon (pl. Christina, Morgai Kata, Csák Borbála) - ez a lovagi szerelemben tapintatlanságnak minősül, titkot sért meg. • Más is kerülhet az akrosztichonba (hosszabb szöveg, a költő neve – költői öntudat) • Női dalok = nők nevében írt szerelmes versek gyakoriak a középkori irodalomban. A Balassi-gyűjtemény első részében található női dalok (pl. Csák Borbála nevére szerzett ének) mindenképpen archaikusabb irodalmi formát jelentenek, mint a gyűjtemény további részeiben uralkodóvá váló udvari darabok. • Balassi előtt nincsenek olyan magyar nyelvű versek, amelyek az udvari szerelem jegyében íródtak volna, ezért Balassit tartjuk a magyar udvari költészet megteremtőjének.

11. Az első rész verseiben gyakran maga a szöveg sem illik a finom udvari stílusba • 28. a Minap múlatni mentemben… kezdetű vers két kegyessel való találkozását meséli el. Ezek a kegyesek nem jóféle nők, egyikük így szól a férfihoz: „...Kérdlek téged,Melyinket vennéd inkább meg?Melyinkért adnád több pénzed?” • Mire az így válaszol: „Szömölcsöt visel mellyén az;Azki legszebb, kisebbik az.” • (Azt mutatja, hogy az egyik nővel már volt viszonya, emlegetése nem illik udvarló lovaghoz.)

12. A humanista hagyomány • 1582. Párizs – Michael Marullus, Hyeronymus Angerianus, Joannes Secundus letin nyelvű versei. • Balassi ezekből sokat tanult, többet magyarra is átdolgozott.

13. Tavaszversek: tavaszi nyitókép, az ifjúság kultusza, jóbarát, vitézi társ szerepeltetése. () • 12. Széllyel tündökleni… latin eredetije Marullus verse: a török hódítás elől menekült Görögországból Itáliába, egy honfitársához szól, aki szintén Itáliában talált menedéket. Marullus arra buzdítja őt, hogy a tavasz és a szerelem örömei között feledkezzenek meg a hazájuk miatt érzett keserűségről. • Balassinál: törököktől fenyegetett haza, a végvidéki élet áll a tavaszi kép hátterében. Fontosabb szerepet játszik a „búszerző szerelem”, ezt akarja feledni.

14. Szerelmi mitológia (1) • Balassi verseiben gyakori szereplő Venus és Amor vagy Cupido, Venus szárnyas fiacskája, a játszi szerelemisten. • Minden szerelmi történet szálait ők bonyolítják. A versgyűjtemény elején lévő prózai megjegyzés : „De nem mindent hövít úgy az szerelem tüze talám mint őtet.” (=Balassit) • 7. vers kezdete magyarázatot ad erre a szerelmi mitológia segítségével: „Mondják jövendölők bizonnyal énnekem, Hogy születésemben Venus megkért engem Arra, hogy csak magának szolgáltasson velem.”

15. Szerelmi mitológia (2) • Szerelem: Cupido nyila megsebzi őt, ekkor a kegyes, azaz a hölgy rabja lesz, s ha a hölgy megszánja őt, és viszonozza érzelmeit, akkor a férfi szolgává lép elő. • A rab és a szolga állapota között az a lényeges különbség, hogy a rab nem kap jutalmat szolgálatáért, a szolga igen. • „Ezelőtt neki csak rabja voltam, őtet jutalom nélkül szolgáltam,Rabságból kivett, szolgájává tett, szolgálatom nem esik heában,Mert ajakát mint jó zsoldját adja, hogy én megcsókoljam,Szerelmével ajándékoz, csak hogy tovább is szolgáljam.”(5.4.)

16. Szerelmi mitológia (3) • Sok nő – de Anna kitűnik a többiek közül (tucatnyi Anna-vers). • Megjelennek az udvari költészet hűbéri viszonyai is. • A szolga és a kegyes viszonya = a hűbéres és a hűbérúr viszonya (a hívő és az Isten kapcsolatának világi változata). • „Mint az idvösség semmi nem egyéb az Isten színének látásánál,Én boldogságom is csak abban áll, ha szerelmét látom igazsággal,Örömre fordít, ha szólít magához édes szavával,Boldogít, ha hozzá szorít, ölelve gyönge karjával.”(5.3.)

17. „Istenhez tött keresztény buzgó könyörgéssi” • Az első rész vége egy bűnbánó ének: • „Bocsásd meg, Úristen, ifjúságomnak vétkét,Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,Töröld el rútságát, minden álnokságát, könnyebbíts lelkem terhét!”(33.1.) • Itt ér véget a házassága előtt szerzett énekek gyűjteménye, „jóllehet kettő híja”. • Akrosztichon: Balassi Balinthé

18. „Feleségétől való elválása után” kibujdosásáig (25+3+9+3+9+2) Humanista bókvers, udvari líra (Julia-versek) • Prózai bevezető: elmondja, hogy itt a feleségétől való elválása után szerzett énekek következnek, melyeket jobbára ahhoz a hölgyhöz írt, akit a latin költők mintájára álnéven (Julia) nevez meg. • A versgyűjteménynek ebben a részében már nem az archaikus, hanem a reneszánsz udvari költő verseit olvashatjuk.

19. Az udvari szerelem lényege (1) • A hölgy rangban a költő felett áll, a hölgy hűbérúr, a költő hűbéres, ezért a középkori trubadúrok például „Uram”-nak (midons vagy Senher) szólítják hölgyüket. A hölgy csak férjes asszony lehet, a költő általában nőtlen. • A (hűbéres) költő (szerelmi) szolgálattal tartozik hölgyének. • A hölgy ezért fizetséggel tartozik lovagjának, de a fizetség módját és mértékét nem a lovag, hanem a hölgy határozza meg.

20. Az udvari szerelem lényege (2) • Neoplatonizmus: fontos része a szerelemtan (szerelem = az isteni szépség és tökéletesség iránti vágyódás). • Az istenség felé vezető út utolsó állomása az ascensio, az istenséghez való emelkedés, és a vele való azonosulás.

21. Balassi-strófa • Régi magyar vers: • izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból) • izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző. • Balassi-strófa: 6a 6a 7b, 6c 6c 7b, (6d 6d 7b, stb.). • „Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él;Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél.”

22. 39. Hogy Juliára talála… • 1-5. versszak: üdvözlés és megszólítás: „szép szerelmem”, „édes lelkem”, „szép Juliám”, „én szívem, lelkem, szerelmem”, „én fejedelmem”. • Az 5. strófa utolsó szava, a fejedelem, az udvari szerelem terminológiájából való. • 6. versszak: • „Juliámra hogy találék, örömemben így köszenék,Térdet-fejet néki hajték, kin ő csak elmosolyodék.”

23. Kolofón • A régi magyar versekben gyakori a kolofónt, Balassi többször alkalmazta. • A kolofón a vers keletkezésének körülményeit meséli el: mikor, hol és ki szerezte a verset, s milyen alkalomból. Például 59. vers: • „Mikor fényes bogár Szent Ivány hóban jár a nyárnak közepében,Ajánlván lelkemet akkor egy szép szűznek áldozatul kezében,Szerzém ez verseket az másfélezerben és az nyolcvankilencben.”

24. Balassi-versek struktúrája Két nagyobb struktúra: • Hárompillérű kompozíció (Egy katonaének) • Aranymetszés (aureasectio) (Ó nagy kerek kék ég…) Feltételezik, hogy létezik a szférák harmóniája, ami kifejeződik a matematikai gondolkodásban. Azt hitték, a világnak geometriai arculata van, ez egyszerű számokban kifejezhető: • Alberti: zenei arányok tana • Luca Pacioli: divinaproportio – az emberi test arányviszonyai a művészetben is követendő arányok

25. Illusztráció Luca Pacioni De divina proportio c. művéből

26. Aurea sectio (1) • A legharmonikusabbnak tartott arányviszony • Vitruvius: • Álltól a hajvonalig a test 1/10 része • A kéz csuklótól a középső ujj végéig a test 1/10 része • A fej (álltól a koponya csúcsáig) a test 1/8 része • Fibonacci-sor • 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987…

30. Aranymetszés

31. Belvedere-i Apolló

33. Fibonacci nyulai (1) • 1202-ben vizsgálta Fibonacci, hogy milyen gyorsan szaporodnak a nyulak ideális körülmények között. • Fibonacci gondolatkísérlete szerint egy nyúlpár a második hónaptól képes szaporodni, és innentől fogva a nyúlmama havonta egy hím és egy nőstény nyulat hoz a világra. • Az érési idő elteltével aztán ezek az utódok is sokasodni kezdenek, és soha nem pusztulnak el, hiszen matematikai nyulak. • Hány pár nyúl lesz egy év múlva?1.

34. Fibonacci nyulai (2) • Az első hónap végén párosodnak, de még csak egy pár van. • A második hónap végére megszületik egy új pár, így már kettő van. • A harmadik hónap végére az első nőstény világra hozza a második párt. Így már három nyúlpár van a mezőn. • 4. hónap: az eredeti párnak újabb utódai lesznek, az elsőszülött nyúlpárnak is útódai születnek, így összesen 5 pár nyúl van.

36. Fibonacci-négyszög

39. Museum of Harmony and Golden Ratio

40. 58. Ó nagy kerek kék ég… • 1588. március – levél barátjának: „Ha az isten karácsonyig éltet, azt gondolom, nagy úr leszek, ha egyébképpen nem is, farkam után…” • 1589 telén már ez a búcsúének – Anna feleségül megy a jóval fiatalabb Forgách Zsigmondhoz. • Versíró helyzet: utolsó strófa – Lengyelországba bujdosik

41. Megszabadulni Julia emlékétől • Miután Juliának küldött verseire „sem izenetbe, sem levélbe semmi választ nem vehetne”, s látván, hogy Julia szerelmét sehogysem nem tudja felgyújtani, ezt írja: • „Hideg lévén kívöl, égvén penig belöl Julia szerelmétűl,Jó hamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradság nélkül,Ezt öszverendelém, többé nem említvén Juliát immár versül.” • S utána egy prózai megjegyzés: „Ez az Juliáról szerzett énekeknek a vége.”

42. 61. In laudem confinorum • A végek dicsérete – Egy katonaének • 1589. • Műfaji előzménye: Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonáról) - névtelen katonaének • Téma:a végvári vitézek életének bemutatása • Szerkezete: hárompillérű kompozíció (1., 5. és 9. versszakok alkotják a pilléreket), akár egy reneszánsz épület

43. Hárompilléres verskompozíció

44. Cím nélküli gyűjtemény (1) • Az erdéli asszony kezéről • Ha szinte érdemem nincs is arra nekem, hogy ő engem szeressen,Csak áldott kezével, mint szép ereklyével, engem, mint kórt illessen,Legyek ferge rabja, bátor ne szolgája, csak szinte el ne vessen!

45. Cím nélküli gyűjtemény (2) • Az maga elméjének gyors voltáról az szerelem miatt • Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre, sok új vers, mint sok hangya,Arra, mert szüvemben gerjedez szüntelen szerelmed tüzes lángja,Szózatod búm verő vigasságtételnek gyönyörű édes hangja.

46. Cím nélküli gyűjtemény (3) • Az Celia bánatjáról • Mint szép liliomszál, ha félbe metszve áll, fejét földhöz bocsátja,Celia szép feje úgy áll lefiggesztve, mert vagyon nagy bánatja,Drágalátos könyve hull, mint gyöngy, görögve, vagy mint tavasz harmatja.

47. Cím nélküli gyűjtemény (4) • Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesétől elmenni • Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek, harmaton ha nap felkél,Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad reggel, hogy elmúlt éfél,Újul zöld bokor is, de nekem akkor is dolgom csak gond, bú, veszél.

48. Cím nélküli gyűjtemény (5) • Fulviáról • Lettovább Juliát, s letinkább Celiát ez ideig szerettem,Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem,Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.

49. Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (1) • Âlem çiçegi derer isen bir güle degmez,Sohbette güzel olmaz iken bir pula degmez. • Interpretatio quam in Iuliam retorsit: • Ez széles világon mennyi virág vagyon, mindaz sem ér egy rózsát,Az oly vendégség is, kiben egy kegyes sincs, mindaz sem ér egy bapkát,Én is minden szűznél, ki ez világon él, feljebb tartom Juliát.

50. Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak (2) • Bana geda diyenler, devletli hanim yok mudur?Yoksa ben âdem degil miyim, ya canim yok mudur? • Interpretatio cum ornatu: • Ti, kik szegénységet én szememre vettek, én hiszem, azt tudjátok,Hogy a vidám szemű s vékony szemöldökű kegyes rabja nem vagyok;S hogy ember sem vagyok, s lelkem is egy szál sincs, talán azt alítjátok?