Az európai városverseny

1. Az európai városverseny Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2. Európa néhány országának városhierarchiája

3. Sorrend-nagyság szabály • Városok rangsora népességszámuk alapján • Szabályszerűségek • F. Auerbach (német geográfus, 1913) • Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével

4. A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben Adatok forrása: www.gazetteer.de

5. Sorrend-nagyság szabály ábrázolási módjai • Főben • Inkább időbeli összehasonlításnál • Logaritmikusan • Százalékban • Inkább térbeni összehasonlításnál • Kumulálva • Egy pólus – több pólus

6. Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok • Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) • Világváros fogalmának definiálása • Sir Peter Hall (1966, The World Cities) • Világvárosok többféle központi szerepet játszanak • John Friedman (1986, World City Formation) • Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia • Saskia Sassen (1991, The Global City) • Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett) • Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) • Világvárosok sorrendje

7. John Friedmann: világvárosok hierarchiája • 1. Pénz, információ és javak áramlása • 2. Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével • 3. Hierarchikus rendbe illeszkednek • 4. A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei • Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg • Városi hierarchia térbeli kiterjesztése • Európaiakat nehéz kategórizálni (kicsik, speciális funkciók)

8. Friedmann központjai • Globális pénzügyi központok • London, New York, Tokió • Nemzetközi központok • Miami, Los Angeles, Frankfurt, Amszterdam, Szingapúr • Fontos országos központok • Párizs, Zürich, Madrid, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney

9. Központ Félperiféria Kontinens Elsődleges Másodlagos Elsődleges Másodlagos Európa London Párizs Amszterdam Franfurt Zürich Brüsszel Milánó Bécs Madrid Amerika New York Chicago Los Angeles Torontó Miami Huston San Francisco Sao Paulo Buenos Aires Rio de Janeiro Caracas Mexikóváros Ázsia-Ausztrália Tokió Sydney Singapour Hongkong Tajpej Manila Bangkok Szöul Afrika Johannesburg Az európai világvárosok Friedmann szerint

10. Saskia Sassen (1991): globális város • New York, London, Tokió • (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) • Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) • Munkásaik magasfokú szakképzettsége • Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai • Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei • De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri • Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik

11. GaWC (Global Analysis of World Cities) • Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) • Pénzügyi és üzleti szolgáltatások • Hatalom és befolyás • Kreatív és kulturális szolgáltatások • Turizmus

12. Világvárosok sorrendje (GaWC) • Globális (5 mió<) • Alfa világvárosok (London, Párizs) • Szubglobális (tipikusan 1-5 mió, 10 mió feletti) • Béta világvárosok (Zürich, Brüsszel, Madrid, Moszkva) • Gamma világvárosok (Amszterdam, Düsszeldorf, Genf, Prága, Róma, Stockholm, Varsó, Barcelona, Berlin, Budapest, Koppenhága, Hamburg, München) • Regionális városok (jelentős világvárosi képződmények) („Landstadt”, 250e-1 mió) • Viszonylag nagy jelentőségű (Dublin, Helsinki, Luxemburg, Lyon, Bécs) • Közepes jelentőségű (Athén, Birmingham, Pozsony, Bukarest, Köln, Kijev, Lisszabon, Manchester, Oslo, Rotterdam, Stuttgart, Hága) • Kis jelentőségű (Antwerpen, Arhus, Bologna, Drezda, Edinburg, Genova, Glasgow, Göteborg, Leeds, Lille, Marseille, Szentpétervár, Torino, Utrecht) • Tartományi városok („Provinzstadt” 100-250e) • „Gaustadt”,„Bezrikstadt”,„Kreisestadt”,„Amtort”,„Marktort”

13. Az európai nagyvárosok hierarchiája funkcióik alapján • felsőfokú oktatási funkció (állami felsőoktatási hallgatók száma, külföldi egyetemi hallgatók aránya) • kulturális szerepkörök alapján (az állami múzeumok és galériák száma) • globális gazdasági funkciók (világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja) • turisztikai funkciók (szállodai férőhelyek, ágyak száma, nemzetközi szervezetek találkozói) • légi közlekedési kapcsolatok (A legnagyobb forgalmat lebonyolító európai járatok, repülőterek forgalma, légi közlekedési kapcsolatok irányultsága)

14. Kicsi (750 ezer alatt) Kis közepes (750 ezer-1 millió) Közepes (1-2 millió) Nagy (2 millió felett) 20 000 felett London, Párizs 6-20 000 Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1-6 000 Stockholm, Koppenhága, Essen, Stutgart, Dusseldorf Brüsszel Milano 6 000 alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Götheborg Köln, Torino Hamburg Berlin A nagyvárosok rangsora a világ legnagyobb nagyvállalatainak székhelye és azok összprofitja alapján (millió USD) Forrás: Fortune, Global 500

15. Az európai nagyvárosok rangsora a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)

16. Sorrend Várospár utasok száma (oda és vissza) 1 London-Dublin 2492662 2 London-Párizs 2344625 3 London-Amszterdam 2254871 4 London-Frankfurt 1721320 5 London-Róma 1348601 6 London-Madrid 1275177 7 London-Milánó 1245649 8 Párizs-Róma 1119987 9 Koppenhága-Oslo 1029624 10 Párizs-Milánó 1008587 11 Párizs-Amszterdam 1005292 12 London-Zürich 984796 13 Párizs-Barcelona 966662 14 Koppenhága-Stockholm 959868 15 Párizs-Frankfurt 955874 16 London-Stockholm 932608 17 Párizs-Madrid 928508 18 London-Barcelona 916726 19 London-Brüsszel 867794 20 London-Koppenhága 854184 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

17. A 20 legforgalmasabb repülőjárat által érintett városok rangsora az utasok száma szerint Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

18. Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint Forrás: OAG Flight Guide Worldguide, 2001

19. Funkciók szerint átlagos helyezés Kicsi (750 ezer alatt) 1 Kis közepes (750 ezer - 1 millió) 2 Közepes (1-2 millió) 3 Nagy (2 millió felett) 4 4 Párizs, London 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milano Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney-Keresztély)

20. Az európai nagyvárosok fejlődésénekregionális különbségei az ezredfordulón – Az egységesülő európai városhálózat – Városi és rurális terek Európában III. földrajz, geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

21. Új hatótényezők: Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) Integrálódás (EU) Globalizáció Hatóterületek: Városnövekedési szakaszok Városhierarchia Városiok társadalmi-gazdasági fejlettsége Az európai urbanizációra ható új tényezők az ezredfordulón • Városok térben eltérő fejlődésének vizsgálata: • Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek • A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben

22. Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei • Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek. • Kettős következmény: • Európai hatás: nivellálódás az európai nagyvárosrendszerben • Országos hatás: polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban (különösen Keleten)

23. A nagyvárosok fejlődésének következményei a térszerkezetre • „Európai hatás” • A fejlődési kiegyenlítődés dimenziófüggő • A sikeres várostípus • Összefüggések az európai városhierarchiával • A hinterlandok szerepe • „Országos hatás” • A polarizáció térbeli és időbeli változása • Nagyváros-vidék dualizmus szerepe a regionális különbségekben • A város-vidék különbségek háttere • Növekedési pólusok versus vízfejek?

24. Európa 99 nagyvárosa

25. Európai nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek • A fejlettségi különbségek dimenziói • Gazdasági fejlettség, munkaerőpiaci helyet, infrastruktúra, jövedelmi viszonyok, képzettség, demográfia • Komplex fejlettség • A fejlettségi különbségek tényezői • Földrajzi fekvés • Nagyvárosok mérete • Várshierachia-pozíció

26. Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002

27. A nagyvárosok fejlettségi különbségei az Európai Unióban, 2002 EU25 = 100%

28. A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995-2002, GDP alapján)

29. A nagyvárosok gazdasági növekedésének különbségei az EU-ban (1995-2002)

30. Az EU nagyvárosai fejlettsége és gazdasági növekedése közötti összefüggés Korreláció: -0,5

31. A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek csökkenése 1995-2002 közöttsúlyozott relatív szórás

32. Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Európában • Népesség, 2002: 90 mió fő • EU: 450 mió (20%) • GDP, 2002: 2579 mrd € • EU: 9626 mrd € (27%) • GDP/fő, 2002: 28714 €/fő • EU: 21170 €/fő (136%) • GDP-növekedés, 1995-2002: 147% • EU: 141% (6%-pont)

33. A nagyváros-vidék kettősség erősödő szerepe az európai területi egyenlőtlenségekben

34. Nagyvárosok „relatív” fejlettsége, 2002 GDP/fő ország = 100%

35. A nagyváros-vidék fejlettségi különbségek növekedése a tagállamokban

36. A nagyváros-vidék kettősség szerepe a tagállamok területi egyenlőtlenségeiben

37. A nagyváros-vidék kettősség szerepe a tagállamok területi egyenlőtlenségeiben • Hoover-index • GDP/fő, 2002