MUNKAKERETEK

1. MUNKAKERETEK Az óvodai vizuális nevelés tevékenységeit a következő munkakeretekbe soroljuk I. Természet utáni II. Emlékezet utáni III. Elképzelés utáni IV. Díszítő jellegű V. Kézimunka barkácsolás

2. I. Természet utáni munkakeret • Közvetlen szemlélet alapján történik • → a látvány a foglalkozás végéig a gyermekek előtt van! • Legfontosabb a valóság megfigyelése → formai,színbeli jellemzők, arányok, irányok stb.; hasonlóságok, különbözőségek • Minél több érzékszervet kell megmozgatni (látás, tapintás, hallás, szaglás, ízlelés) • Fő cél: az ábrázolási probléma megértése →formai / színbeli / aránybeli stb. • Nem várhatunk valósághű ábrázolást!

3. A természet utáni munkakeretben végzett ábrázoló tevékenység során spontán megragadással, de elsősorban a szándékos megfigyelés által fejlődik: • a színérzék • a formaérzék • az arányérzék • a térérzék • a kompozíciós érzék • gazdagodnak a formaképzetek • alakul a megfigyelőképesség, elemzőképesség, a reális értékelés képessége, az önellenőrzés (a készülő munka és a valóság gyakori egybevetése által) • hangsúlyozottan fejlődik a figyelem, megfigyelőképesség, az analizáló és a szintetizáló képesség

4. II. Emlékezet utáni munkakeret • Tárgyak, élőlények, jelenségek felidézése, megjelenítése • Legfontosabb a lényeg megragadása Összefüggések önálló kombinálása → amit a gyermek nem tud felidézni, azt fantáziája segítségével egészíti ki • Feldolgozható témák: • Élményábrázolások • Előzetes szemléltetés alapján készülő munkák

5. Élményábrázolások • Spontán úton szerzett élmények • →otthoni környezet, otthoni események, családi • programok, ünnepek stb. • Irányított módon szerzett élmények • Az óvópedagógus előre eltervezetten lehetőséget ad azélményszerzésre: közös kirándulások, séták, látogatás bábszínházban, állatkertben stb. • Néhány jellemző dologra hívja fel a gyerekek figyelmét, de az élmény „ízét” ne vegye el! • Ábrázolás előtt beszélgetéssel felelevenítjük az élményt.

6. Előzetes szemléltetés • alapján készülő munkák • A szemléltetés történhet: • 1-2 nappal • 1-2 órával • a kezdeményezés előtt • A felidézés (ábrázolás) minél hamarabb történjen, mert az emlékképek veszítenek frissességükből. • Itt már határozottan kell irányítani a megfigyelést, az élményszerzés során, de legyen élvezetes a gyermekek számára!

7. Az emlékezet utáni munkakeret • fejleszti: • az emlékezetet (forma-, színemlékezet) • a képzeletet (fantáziát) • a gondolkodást • a térérzéket • a formaérzéket • az arányérzéket • a színérzéket • a karakterérzéket • a kompozíciós érzéket Alakulnak a gyermek forma- és színképzetei

8. III. Elképzelés utáni munkakeret Témái: át nem élt, vagy még nem tapasztalt helyzetek, ismeretlen szituációk Az itt megjelenő formáknak, színeknek is valóságból eredő gyökerei vannak, de azokat sajátos módon alkalmazza a gyermek. • Jellemző a hiányzó részek szóbeli kiegészítése, mert nem mindent tudnak megjeleníteni. • Eleinte kevéssé tudnak a témára koncentrálni (elkalandoznak), később az összpontosítás egyre tudatosabb (fejlesztési feladat).

9. E tevékenység lehetővé teszi: • az érzelmek és gondolatok önálló képi megfogalmazását • az alkotó, kreatív gondolkodást • Különösen fejleszti a fantáziát és az emlékezetet → a gyermek ugyanis atermészet utáni tapasztalatokból szerzett emlékképeit variálja.

10. IV. Díszítő jellegű munkakeret Sík- és téri formák vonzóbbá, szebbé tételére szolgál. Csak tárgyat, (vagy tárgy-formát) díszítünk! • Fejleszti: • a ritmusérzéket – színritmus, formaritmus • a színérzéket • az arányérzéket • a formaérzéket • a kompozíciós érzéket • a finommotorikát • a technikai készséget • Alkalmas a munkakeret a különböző technikák begyakorlására (rajzolás, festés, nyomattechnikák, kollázs stb.)

11. A díszítés során a gyermek a majdani írásnál is használatos elemeket alkalmazza: • egyenesek • hullámvonalak • cikk-cakk vonalak • pontok, körök, pöttyök • geometriai alapformák • kapuforma • csészeforma • X-ek, csillagok • természeti formák stilizált változatai (ember, állat, levél, virág stb.) Díszítés közben a szabályos és szabálytalan formák belsővé válnak, (interiorizálódnak, automatizálódnak), így a díszítőtevékenység hangsúlyozottan szolgálja az írás előkészítést.

12. Megismertet bizonyos fogalmakkal:a forma közepe (centrum), széle, mellette, előtte, átlók stb. Fejlődik : • a türelem, • a figyelem, • az önfegyelem, • a koncentráló képesség • a variáló és kombináló képesség • a díszítőérzék • az ízlés • Megalapozza a szerkezet, elrendezés, díszítendő felület • összefüggésének meglátását.

13. V. Barkácsolás - Kézimunka (Nem azonos a mintázással!) Elsősorban konstruálást jelent! →létrehozás, szerkesztés, megtervezés • A munkakeret jó lehetőséget ad: • az egyszerű szerszámok használatának elsajátítására • egyszerű munkafogásoknak az elsajátítására • különböző anyagok megismerésére

14. Fejleszti: • az arányérzéket • a formaérzéket • a finommotorikát • a konstruáló készséget • a gondolkodást • a fantáziát → a kreativitást • HANGSÚLYOZOTTANA TÉRÉRZÉKET Játékos „ábrázolás”, játékszerek készítése → kapcsolódik a gyermekek játéktevékenységéhez!