Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zengő-Duna VKE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zengő-Duna VKE Önfenntartó, harmonikus társadalmi-gazdasági-környezeti rendszer alapjainak megteremtése a Zengő-Duna Helyi Közösségben Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Zengő-Duna VKE – Összefoglaló a térségről A(z) Zengő-Duna VKE területe 60 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 45,428 fő, a városokban élő lakosok száma 7,945 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 10 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 54 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 11 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zengő-Duna VKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 45,428 Pécsvárad 4,057 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 60 Bóly 3,888 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Lánycsók 2,736 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 27 Hidas 2,304 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 10 6 Fő fejlesztési prioritások száma 15 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 8 30 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 54 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Zengő-Duna VKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 3,736,500 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 1,274,610 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 7 • 2,284,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 8 • 3,736,500 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 321,545 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 508,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 6 • 315,500 • Leader képzés • 2 • 90,000 • Leader rendezvény • 4 • 150,400 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 37,852 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 37,600 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 2 • 7,600 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zengő-Duna VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A fő probléma a népességmegtartó erő csökkenése, amely az elhelyezkedési lehetőségek és a tömegközlekedés romlásával, a délszláv háború alatti „zsák megyévé” válással magyarázható. Az autópálya-építés elmaradása, a háborús övezet közelség miatt elmaradt a külső tőke letelepedése. A munkahelyek hiánya főként a fiatal korosztályt készteti elvándorlásra. A romló tendenciák megfordítását nehezíti, hogy elsősorban a diplomás és szakképzett munkaerő vándorol el. Ennek következménye a helyi társadalmak elöregedése és egyre nagyobb kiszolgáltatottsága. Gyenge a lakosság önfenntartó képessége is. • Elöregedett a kistérség infrastruktúrája is • Autópálya-javuló kapcsolatok • Az önfenntartóképesség növelése: • Mezőgazdaság családi és mikro-vállalkozások, biotermelés, őshonos fajták, réspiacok és helyi piac irányába való diverzifikálása, a feldolgozottság növelése, olcsó megújuló energiára alapozott gazdaság- és település-üzemeltetés. • Turizmusfejlesztés, a helyi értékek turisztikai termékké, élményláncokká fejlesztése • Szociális gazdaság, a meglévő intézményeken alapuló tovább fejlesztés • Önellátás, belső piac megteremtése, a jövedelem-kiáramlás megfékezése • Feltételek: szakképzett munkaerő, tudás biztosítása, kapcsolatrendszer, reális hatósági követelmények, vállalkozás ösztönző pályázatok Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Zengő-Duna VKE – A stratégia alapvető célja A közösség célja, hogy az eddigi hanyatló folyamatokkal szemben megőrizze lakosságát, vonzó természeti és lakókörnyezetet hozzon létre, s hosszú távon képessé váljon arra, hogy saját erejéből biztosítsa fejlődésének feltételeit. A fenntarthatóság érdekében fejleszteni szükséges a közösségi élet feltételrendszerét, az épített, a természeti és a szolgáltatási környezetet, és a gazdasági fejlődőképességet a helyi erőforrásokra kell alapozni. Az önfenntartó fejlődés érdekében a társadalom, a gazdaság és a környezet megbomlott harmóniáját (a szocio-, eko- és ökoharmóniát), egyensúlyát helyre kell állítani. A fenntarthatóság feltétele a versenyképesség, amelynek a helyi adottságok, a kulturális, természeti, technológiai örökség mellett az innovatív megoldásokra is nagymértékben kell támaszkodnia. Segítségükkel mérsékelni kell a térség kiszolgáltatottságát és leszakadását okozó területi és globális folyamatok hatását, elő kell segíteni a helyi gazdaságot alkotó önálló és hálózatosan együttműködő szereplők fejlődését. Középtávon mindez nem teljesíthető maradéktalanul, ezért a program középtávú célja olyan eszköz- és szervezeti rendszer kialakítása, amely képes a fejlődést biztosító folyamatok generálására és fenntartására. Mottó: "Zengő-Duna - itt élni jó!" Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A két kistérség tipikusan aprófalvas településszerkezetű, ezért alapvetően a vidéki falvak szemszögéből vizsgáljuk a lehetőségeket. A térség három városa közül Pécsvárad egyidős, Mohács és Bóly közel egykorú az állammal. Történelmi, néprajzi, földrajzi jellemzők: Vonzó, változatos, megőrzött természeti-táji környezet, a lakosság erős kötődése a természethez – a Mohácsi Kistérség programja az „ökoharmonikus kistérség” jelzőt viseli. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság biztosítja a természeti értékek (kiemelten Gemenc, a béda-karapancsai terület és a Kelet-Mecsek) megőrzését Jó termőhelyi adottságok (különösen a Mohácsi Kistérségben), ökológiai gazdálkodásra való alkalmasság Soknemzetiségű népesség, multikulturalitás, gazdag néprajzi, kézműves, népművészeti, építészeti örökség. Változatos és kiemelkedő gasztronómiai kultúra, fejlődő, növekvő jelentőségű borászat A gazdaság döntően agrár meghatározottságú Szubmedtiterrán éghajlat Élénk nemzetközi interaktivitás a határközeliség következtében. Az elmúlt évtizedek negatív öröksége: A lakosság munkavállalóvá válása következtében az önfenntartó és összetartó falusi közösségek széthullottak, az individualizálódás vált jellemzővé. Az önellátó termelés, a vidék belső piaca felmorzsolódott, szerepét átvették a multinacionális kereskedőláncok. Az egyre kevesebb jövedelem kiáramlik, a városban és a kereskedőláncoknál landol. A munkaképes lakosság kiszorult a mezőgazdaságból és az iparból is, talajtalanná, céltalanná vált. A falu jövője elbizonytalanodott, a születésszám alacsony. A városi életminták elterjedtek, a vidéki élet értékei leértékelődtek a helyi lakosság körében. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Döntővé vált a nagyüzemi gazdálkodás. Jellemzői: A cégek település-eltartó képessége kicsi, a települések problémáival nem vállalnak közösséget, sok esetben ellentétek alakultak ki. Az agrárium és a vidék ma már nem azonosítható. A fenntarthatóság a központi forrásoktól, a szociális rendszertől függ. Az elszegényedett városi lakosság kiköltözése jellemző. Differenciálódási folyamat: a városi agglomerálódás következtében a városközeli települések fejlődése, mások visszafejlődése. A térség meghatározó vállalkozása a Bóly Rt és a pécsváradi Agrover Rt. Az agrárium fő problémái: o monokultúrás, magas termelékenységgel, de erős piaci és természeti kockázattal, alacsony foglalkoztató-képességgel o a termékfeldolgozás hiánya o vállalkozások közti együttműködés hiánya. A fentiek miatt átfogó probléma a népességmegtartó erő gyengülése, számban és strukturálisan, mivel a versenyképes munkaerő vándorol el. Az ipar gyenge és stagnál, alacsony az innovációs színvonal, több területen jellemző a kvalifikált munkaerő hiánya. A turizmus jellemzői: o alacsony színvonal, gyenge forgalom o szegényes termék- és szolgáltatási kínálat o kevés szálláshely o alacsony ismertség. A vállalkozások döntő többségének mérete kicsi, hiányzik a tanácsadó szervezetek jelenléte és a vállalkozások közötti összefogás. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 Mindkét kistérségre jellemző a vonzó természeti környezet, az erdőkben és természetvédelmi területekben való gazdagság. Talajállapot: A Mohácsi Kistérség talajállapota az utóbbi néhány évben nem változott. Továbbra is megmaradt a három alapvető agro-ökológiai kategória. A térség legnagyobb részén alapvetően az adottságok komparatív ökológiai előnyeit kell kihasználni. A védelmi meghatározottságú területek a tájápoló, természet- és környezetvédelmi szempontú tájgazdálkodás helyszíne. A Pécsváradi Kistérség kicsi területi kiterjedése ellenére domborzatilag erősen tagolt, tájképileg unikális. Természeti erőforrásai a körzeten belül erősen differenciáltak. A domborzati adottságokból kifolyólag a szántóföldi hasznosítású területeken az erózió jelent veszélyt. Vízgazdálkodás: A Mohácsi Kistérség vízellátását nagymértékben befolyásolja a Duna jelentős vízszintingadozása. A kistérség legjelentősebb ivóvízkészletét a Mohács-szigeti parti-szűrésű vízbázis képezi. A térség első vízadó rétegei már nem alkalmasak közvetlen ivóvíznyerésre, tisztítást igényelnek. Ezért is rendkívül fontos a Mohács-szigeti és a Mohács környéki területek vízvédelme. A Pécsváradi Kistérség a Völgységi patak és a Karasica vízgyűjtő területéhez tartozik. Pontszerű szennyező források a pécsváradi szennyvíztelep, Mecseknádasd, Hidas telepei. A szennyvízelvezetés és -kezelés sok helyen megoldatlan. A kistérség jelentős felszín alatti vízbázisokkal és készletekkel, köztük termálvízkinccsel rendelkezik (Bóly-Borjád, Mohács, Majs, Hímesháza, Ellend, Hásságy). Levegőállapot: Mohács külterületén található néhány ipari pontforrás, azonban a legnagyobb üzem, a MOFA új technológiára tért át. A településen, csakúgy, mint a kistérség többi részén a lakossági és közlekedési eredetű légszennyezés a meghatározó. A kistérség jelentős részén az ülepedő por aránya magas, káros hatású. A Pécsváradi Kistérség természeti környezet tisztasága a levegőt és a természetes vizek állapotát tekintve Baranya megyében a legjobb. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Zajkibocsátás: A zajkibocsátás elsődleges forrása közlekedési eredetű, így az 57-es és 56-os utak mentén fekvő települések esetében tapasztalható határérték átlépés, amit jelentősen csökkenthet a M6-M56-os gyorsforgalmi úthálózat településeket elkerülő nyomvonala. Hulladékgazdálkodás: A két kistérségben keletkező települési szilárd hulladék rendszeres, pormentes gyűjtése, központi lerakóra történő elszállítása a legtöbb település esetében megoldott. A hidasi vegyiüzem helyén folyamatos a talajvíztisztítás. Természetvédelmi területek: A Duna-Dráva Nemzeti Park Duna-menti védett területeit Gemenc, illetve a Mohácsi Kistérségben található Béda-Karapancsa erdős területei alkotják, bennük holtágak hálózatával, kisebb mederszakaszokkal, ezeket összekötő csatornákkal és fokokkal, valamint széles mellékágakkal. A Pécsváradi Kistérség északi részéhez tartozik a Kelet-Mecsek erdőtömb, amelynek nagy része a Kelet Mecsek Tájvédelmi Körzethez tartozik. A természetvédelmi területek egyúttal a NATURA 2000 természetvédelmi rendszerhez tartoznak. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 Egyik kistérség sem szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű, felzárkóztatási programban szereplő kistérségek listájában, azonban több olyan település is van a kistérségekben, amelyek a nem leghátrányosabb kistérségekben elhelyezkedő, leghátrányosabb települések közé tartoznak, ezért kiemelt figyelmet igényelnek. A 240/2006 (XI. 30) Kormányrendelet („A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzéke”) szerinti hátrányos települések közé soroltak a Mohácsi Kistérségből: Babarc, Belvárdgyula, Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Görcsönydoboka, Ivándárda, Kisnyárád, Pócsa, Sátorhely, Szebény, Szűr, Töttös, Véménd és Versend. Leghátrányosabb települések közé tartoznak: Bezedek, Homorúd, Kölked, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér és Sárok. A hátrányos települések között a Pécsváradi Kistérségből: Fazekasboda, Kékesd és Szellő; a leghátrányosabb települések között: Apátvarasd és Erdősmecske szerepelnek. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 20%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 17% Építőipar 20% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 29%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 29% 8% Építőipar 11% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 19% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.6%, ami -17.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.6% • Változás 2003-hoz képest -17.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A Mohácsi Kistérség egészére jellemző, hogy magas a tartós munkanélküliek és az inaktívak száma. A térség lakosságának 44%-a él Mohácson és Bólyban, közülük Bólyban kedvezőbb a munkanélküliségi mutató alakulása. Legsúlyosabb a helyzet az aprófalvakban, ahol sem munkalehetőség, sem az ingázás lehetősége nem adott. A kistérségben a diplomás munkanélküliek aránya növekvő tendenciát mutat, erősödött a diplomások elvándorlási hajlandósága. A regisztrált munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya. A rossz tömegközlekedési lehetőségekkel rendelkező kis- és zsáktelepüléseken magas a munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliek közül a legmagasabb arányt a 8 általános iskolai osztállyal rendelkezők ill. a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők jelentik. A Pécsváradi Kistérségben a munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony. A munkanélküliség aránya némileg rosszabb az országos helyzetnél, de kedvezőbb a regionális és a megyei átlagnál. A tartós munkanélküliség a kistérség átlagában alacsonynak mondható, mind az országos, mind a regionális, mind a megyei helyzethez képest. Igen magas a kistérségen kívül dolgozó ingázók aránya. Ennek alapvető okai, hogy a kistérség egyrészt a 6-os úton jó közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a szomszédos Péccsel és Bonyháddal, mint ipari, szolgáltatási központokkal, másrészt az aprófalvakban nincs, vagy alig van munkahely, illetve a kistérség centrumaiban sem erősödtek meg a vállalkozások. A roma lakosság aktivitási rátája alacsony, foglalkoztathatóságukat az alacsony végzettségi színvonal erősen korlátozza. Mindkét kistérségre jellemző, hogy magas a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, a munkaerőpiac azonban a szakképzett munkaerőt igényel. A jövő szempontjából a szakképzettek aránynövelésének, a pályaorientáció keretében a piacképes szakmák választására irányuló ösztönzésnek van kiemelkedő szerepe, mivel a szakmával rendelkezők közül sokan azért nem tudnak elhelyezkedni, mert a piac által nem igényelt szakképzettséggel rendelkeznek, miközben más szakmákban jelentős a betöltetlen álláshelyek száma. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az iskolarendszerű és a felnőttképzés keretében is első sorban a hiányszakmák felé, valamint a tervezési szakaszban megjelölésre kerülő fejlesztési irányokhoz illeszkedő szakmai területekre kell terelni a választást. Erősíteni kell a vállalkozók menedzsment- és piacismereteit annak érdekében, hogy helyi foglalkoztatási szerepük nőjön. A foglalkoztathatóság fontos eleme a mobilitás. A mellékutakon elérhető településeket a Volán autóbuszjáratok már nem érik el, munkásjáratot egyedül az Elcotec üzemeltet, de az sem jár be a kistelepülésekre. Integrált, az igényeknek megfelelő (kis) befogadóképességű kistérségi közlekedési rendszer működtetésére lenne szükség, mely rugalmasan ellátja a munkásszállítást, az iskolabusz funkciót és a lakossági közlekedést is. A járatok menetrendjét e fő célcsoportokhoz kell igazítani. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 5 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Bóly székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,250 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Bólyi Zrt. • Bóly • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 650 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 2 • SMT Hungaria Kft. • Bóly • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 394 3 • Odowelelektrik Kft. • Szederkény • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 240 4 • Pécsváradi Agrover Zrt. • Pécsvárad • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 193 5 • Max Blanc Kft. • Bóly • 2822 Fűtési kazán, radiátor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Pécsváradi Aranycipó Kft. • Pécsvárad • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • 145 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Sombereki Mezőgazdasági Zrt. • Somberek • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 137 8 • Mediterrán Hungaria Kft. • Bóly • 2661 Építési betontermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 120 9 • Szajki Mezőgazdasági Zrt. • Szajk • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 120 10 • Palotabozsoki Zrt. • Palotabozsok • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 101 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A működő vállalkozások számát tekintve a Mohácsi Kistérség adatai megegyeznek a megyei átlaggal. A regisztrált és a működő vállalkozások száma 1998-hoz képest visszaesett, majd 2001-2002-ben ismét növekedett (1000 lakosra vetítve). A bővülő tendencia 2005-ig folytatódott, majd 2006-ban kis mértékű csökkenésre került sor. A Pécsi Kistérséget leszámítva a legtöbb egyéni és társas vállalkozás a Mohácsi Kistérségben működik. A térség növekvő vállalkozásszámának legfontosabb forrása a volt mohácsi vállalkozói övezet erősödése volt. Tevékenységi kör szerinti megoszlásban első helyen a szolgáltató ágazat szerepel az ipari és a mezőgazdasági ágazat előtt. A foglalkoztatottak száma is ennek megfelelően alakul. A legtöbb mezőgazdasági dolgozó a Mohácsi Kistérségben található a kedvezőbb adottságoknak megfelelően, bár számuk egyre csökken. A kiskereskedelmi üzletek száma a kistérségben megfelel a megyei és a dunántúli átlagnak, és a Dél-Dunántúltól kis mértékben elmarad. A Pécsváradi Kistérségben kevés hatékonyan működő vállalkozás található, számuk ennek ellenére megfelel a Baranya megyei vidéki térségek átlagos értékének. A vállalkozások száma lényegesen kisebb, mint a Mohácsi Kistérségben, a változás tendenciái azonban azonosak. A vállalkozások nagy része náhány fős kényszervállalkozás, melyek jelentős része a kistérségen belül, helyi igényekre termel. A működő vállalkozások száma 20 % -kal marad el az országos átlagtól. A vállalkozási tőke ellátottságra a jegyzett tőke nagyságából lehet következtetni. A kistérségben bejegyzett vállalkozások közül csak néhány képvisel jelentős tőkeerőt. A vállalkozások 60% -át a minimális tőkével megalakult betéti társaságok és egyéni vállalkozások teszik ki. A cégregisztrációban nem szereplő magánvállalkozások, egyéni gazdálkodók és őstermelők száma magas (400 feletti). Ha a versenyszférában működő összes szereplőt számba vesszük, akkor megállapítható, hogy ezeknek közel a kétharmadát a magánvállalkozók, majdnem egyharmadát a betéti társaság formában működő vállalkozások, és a legkisebb arányt a korlátolt felelősségű társaságok teszik ki. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Mindezek a tények jól mutatják, hogy a vállalkozások rendkívül tőkeszegények és jellemzően mikro- és kisvállalkozások. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 38 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 1 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 30 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 36 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 8 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 16 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 15 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A magyar non-profit szektor jellemző tevékenységi területe a szabadidős elfoglaltságok és a kultúra. A Mohácsi Kistérségben 2005-ben 327, 2006-ban 328, a Pécsváradi Kistérségben 2005-ben 87, 2006-ban 93 non-profit szervezet működött, így megállapítható, hogy a civil szervezetek száma lassú emelkedést mutat mindkét kistérségben. A civil szervezetekre jellemző, hogy vagy települési, vagy nemzetiségi alapon jöttek létre, ezért a kisszervezetek nagyobb megyei vagy országos szervezetek tagjaiként működnek. A kistérségi szerveződés a kistérségek rövid múltja következtében nem jellemző. A civil szerveződések típusai közül a pártokon kívül magas számban működnek többcélú és egyéb kulturális tevékenységet, közhasznú kulturális tevékenységet támogató szervezetek, hagyományőrző és népművészeti, településvédő- fejlesztő egyesületek, valamint sportegyesületek, tűzoltó egyesületek, környezetvédő és a kisebbségek egyesületei, amelyek ápolják a kisebbségi kultúrát is. Hagyományosan erős a területen a német nemzetiségi hagyományokat őrző települési szervezetek száma, de az utóbbi időszakban felerősödött a roma szervezetek tevékenysége is. Ez azért fontos, mert a szerveződések jelenthetik a szegregációs folyamatok megállítása tekintetében a kapcsolódási pontokat. Emellett jelen vannak a kistérségek civil életében az egyházi intézmények, a köztestületek és az alapítványok is. Kevés a térségi feladatokat felvállaló, több települést összefogó szerveződés, hiányzik a hálózatosodás, a szervezetek közötti együttműködés. A kis településeken kevésbé jellemző, mint a városokban, hogy a civil szervezetek átvállalják az önkormányzati feladatok egy részét, a jövő szempontjából azonban az erősödő non-profit szféra a növekvő szociális problémák kezelése szempontjából alapvető jelentőségűvé válhat. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 További fontos szerepe a non-profit szférának, hogy a szétesett falusi társadalom összetartó képességének újrateremtése terén úttörő szerepet játszhat, valamint társadalmi hátteret képezhet abban a reorganizációs folyamatban, amely a falvak önfenntartó képességének kialakítása terén ma már elkerülhetetlennek látszik. Ennek keretében a pályaorientáció, a háztáji jellegű és helyi piacra történő termelés, a termelői és értékesítő hálózatokba való bekapcsolódás, a turizmushoz való kapcsolódás és az értelmes időtöltés terén igen jelentős tájékoztató, orientáló és képzési feladatokat kell megoldani, ami a civil szféra nélkül nem vezethet eredményre. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 787 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 46,215 45,899 45,699 45,522 45,428 Éves változás -177 -94 -316 -200 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 787 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A két kistérség népességére az elmúlt évtizedben a természetes fogyás volt a jellemző. Az állandó népesség csökkenése továbbra is tendencia. A két kistérség elvándorlási egyenlege emelkedést mutat. A lakosság elöregszik, a fiatal korosztály elhagyja a térséget. A Mohácsi Kistérségben igen magas a nyugdíjas korú népesség aránya, míg a fiatal korosztály aránya nem éri el a megyei átlagot. Részben a korosztályi sajátosságoknak, részben pedig az alacsony gyermekvállalási kedvnek köszönhető a kistérség növekvő elnéptelenedése. A romló öregedési index, az alacsony munkahelyszám és az ezzel kapcsolatos kedvezőtlen kilátások együttesen sürgetik a gazdaságélénkítő, társadalmi-gazdasági környezetjavító programozás szükségességét, mert a tendenciák spontán folytatódása a társadalmi-szociális állapotok visszafordíthatatlan romlásához vezethet. A Mohácsi Kistérségben határozott női többlet uralkodik. A 43 településből mindössze 10 esetben találkozhatunk férfi többlettel. Az okok ugyanazok, mint országszerte. A férfiak halandósága felülmúlja a nőkét, így az összlakosságon belül a felsőbb korosztályokban a nők aránya egyre nő. Ennek köszönhető, hogy a születéskori enyhe férfi többlet határozott női többletbe vált át. Ugyanakkor Baranya megyén belül a kistérség egészét illetően a férfi lakosság aránya magasabb, mint a megyei átlag. A Pécsváradi Kistérségben a lakosság átlag feletti csökkenése jellemző. A természetes szaporodás mutatója bár megfelel az országos átlagnak, de kisebb Baranya megye átlagánál. A munkaképes korosztály aránya kiemelkedően alacsony, és ennek a korosztálynak az elvándorlása a jellemző. A kistérséghez tartozó települések közel felénél, elsősorban az aprófalvaknál, súlyos az elnéptelenedés veszélye, alacsony a népesség megtartó képesség. A roma népesség magas aránya főleg a mohácsi kistérséget jellemzi, a legnagyobb koncentráció Versend, Véménd és Kölked településeken jelentkezik. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 2/2 A statisztikai adatok önbevallás alapon készülnek (népszámlálás), hátrányoktól tartva feltehetően nem mindenki vállalja roma származását, ezért a valóságos adatok magasabbak lehetnek, mint a statisztikaiak. A teljes területen jelentős számban él és kulturális hagyományait erősen őrzi a németség, de jelentős számban élnek délszlávok is. Stabilizálódni látszik a születések száma, ezen belül az alacsony társadalmi státuszú és alacsony iskolai végzettségű lakosság születési rátája magasabb. Ez a folyamat az iskolarendszerben azzal a következménnyel jár, hogy nő a halmozottan hátrányos helyzetű, labilis családi és szociális hátterű, sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Ezt a körülményt a humán szféra jövője szempontjából figyelembe kell venni, oktatási és nevelési módszertan tekintetében is, de különösen arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a humán szektorok integrált, összehangolt működtetése vezethet csak kielégítő eredményre. A jövő munkaerő-piaci igényeinek kielégítése szempontjából arra utal ez a jelenség, hogy jelentős energiákat fog igényelni a szükséges kompetenciákkal rendelkező kínálat megteremtése. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 10 17% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 13% • Mindhárom mobilhálózat 8 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 59 98% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Mentőállomás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Mohácsi Kistérség közúti elérhetősége egyelőre nem megfelelő. Ez a helyzet javul az M6-M56 autópálya megépítése révén. A K-NY irányú összeköttetés megteremtése érdekében Mohácson hidat szükséges építeni. A belső úthálózati viszonyok fejletlenek, ma is számos zsáktelepülés van. Az autópályára való hosszas várakozás jegyében a közutak megfelelő karbantartása elmaradt, többnyire évtizedek óta csak kátyúzásra került sor. Az autópálya építés alatti anyagszállítás még jobban megviseli a bekötő utakat, annak befejeztével szakszerű helyreállítás szükséges. A vasúti közlekedés lehetőségei romlanak, a helyzet visszafordítására nincs esély. A távolsági autóbusz-összeköttetés minden település esetében fennáll, azonban a buszjáratok gyakorisága csökken. Ez a falusi lakosságnak a munkaerőpiacon való megmaradását, vagy sokak esetében az oda való visszakerülést egyre jobban megnehezíti. A mezőgazdasági úthálózat fejlesztése nem követte a szétaprózódott birtokszerkezet következtében felmerült igényeket. A közüzemi infrastruktúra területén jelentős fejlődés tapasztalható. A szennyvízhálózat kiépítése terén jelentős javulás történt, de a megyei átlagtól sajnos a kistérség egésze még mindig jóval elmarad. A lakások vezetékes telefonnal való ellátottsága jelentősen javult, bár a mobiltelefonok elterjedése ezt a problémát megszüntette. A Pécsváradi Kistérséget ÉK – DNY irányban szeli ketté a 6-os főközlekedési út. Az M6-ra felfűződő települések vagy a főút mentén terülnek el, vagy zsáktelepülésként felújításra szoruló bekötőúttal kapcsolódnak rá. Az önkormányzati utak állapotában az utóbbi években kisebb előrelépés történt. A járdák minősége általában jó, egy-két községben felújításra szorul. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A mezőgazdasági utak a fejlesztési rangsor végén állnak, helyreállításuk indokolt lenne. A Mecsek hegység északi lábánál vezet keresztül a Dombóvár - Baja vasútvonal, melyre hosszú távon is számítani lehet, mert ez teremti meg a Bajai hídon keresztül a Dél-Dunántúl kelet - nyugati összeköttetését. A vezetékes ivóvíz hálózatok kiépültek, ahol az adottságok lehetővé tették, a helyi ivóvíz bázisra támaszkodnak. Az ivóvíz minősége nem mindenhol megfelelő. A csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztései megkezdődtek, de folytatásukra továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A nagyobb települések szennyvízkezelése megfelelő, a kisebb településeké nem megoldott, pályázati lehetőségük sincs (2000 fő alatt), ezen változtatni szükséges. Villamos-energia ellátás minden településen van, a vezetékes gáz a Mohácsi Kistérség 96, a pécsváradi 79%-át éri el. A települések közel felében működik kábeltelevízió szolgáltatás. A közterületek állapota változó, sok helyen javításra szorul, a leromlott állapotú lakóépületek főleg a gazdátlanná vált és a szegregálódó roma lakosság körében jellemzőek. A központi településektől távolabb eső települések szélessávú internettel való ellátását a szolgáltatók nem tartják gazdaságosnak. A közlekedési elzártság kompenzálásaként az internet-ellátás megoldása fontos lenne. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.02 0.16 0.38 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 29% 51% 9% 56% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

40. Települések főbb jellemzői 1/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Apátvarasd • Község • 134 • 17.58% • 325,047 • 0.000 • 3.575 Babarc • Község • 820 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.70% • 425,653 • 0.000 • 0.020 Bár • Község • 594 • 10.10% • 420,239 • 0.000 • 0.394 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Belvárdgyula • Község • 451 • 14.04% • 317,482 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Berkesd • Község • 929 • 12.93% • 303,224 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bezedek • Község • 285 • 17.33% • 397,364 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bóly • Város • 3,888 • 4.54% • 617,837 • 0.353 • 0.183 • Közszféra * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 2/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Borjád • Község • 463 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 10.13% • 412,800 • 0.000 • 0.000 Dunaszekcső • Község • 2,175 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 14.70% • 363,879 • 0.251 • 0.753 Erdősmárok • Község • 99 • 23.08% • 233,473 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Erdősmecske • Község • 420 • 15.40% • 314,039 • 0.000 • 2.781 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Erzsébet • Község • 329 • 6.91% • 346,579 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fazekasboda • Község • 223 • 8.02% • 326,829 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Feked • Község • 225 • 7.00% • 310,408 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 3/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Geresdlak • Község • 913 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.97% • 426,452 • 0.000 • 0.000 Görcsönydoboka • Község • 428 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12.27% • 360,347 • 0.000 • 0.000 Hásságy • Község • 291 • 4.40% • 554,541 • 0.000 • 0.330 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hidas • Község • 2,304 • 12.00% • 355,579 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Himesháza • Község • 1,159 • 9.96% • 395,395 • 0.140 • 0.088 • Közszféra Ivándárda • Község • 263 • 11.11% • 378,057 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kátoly • Község • 383 • 8.29% • 376,697 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 4/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kékesd • Község • 212 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 16.13% • 301,646 • 0.000 • 0.000 Kisbudmér • Község • 134 • Közszféra • 12.36% • 336,377 • 0.000 • 0.000 Kisnyárád • Község • 235 • 20.28% • 270,727 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kölked • Község • 1,155 • 28.00% • 287,720 • 0.000 • 0.027 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lánycsók • Község • 2,736 • 13.74% • 463,157 • 0.000 • 0.140 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lippó • Község • 584 • 10.19% • 489,765 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Liptód • Község • 252 • 28.76% • 153,930 • 0.000 • 0.226 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 5/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lovászhetény • Község • 299 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 7.00% • 287,420 • 0.000 • 0.000 Majs • Község • 1,110 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.00% • 434,842 • 0.000 • 0.042 Maráza • Község • 209 • 8.29% • 272,254 • 0.000 • 0.000 Máriakéménd • Község • 572 • 8.15% • 346,195 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Martonfa • Község • 212 • 7.20% • 494,330 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mecseknádasd • Község • 1,726 • 7.20% • 507,108 • 0.755 • 0.472 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Monyoród • Község • 185 • 14.20% • 217,919 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 6/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Nagybudmér • Község • 242 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 14.94% • 257,665 • 0.000 • 0.000 Nagynyárád • Község • 797 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 6.86% • 477,015 • 0.000 • 0.852 Nagypall • Község • 435 • 7.54% • 465,147 • 0.000 • 0.784 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Óbánya • Község • 154 • 8.00% • 434,148 • 1.740 • 42.883 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ófalu • Község • 350 • 5.24% • 400,129 • 0.000 • 0.757 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Olasz • Község • 629 • 4.60% • 515,917 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Palotabozsok • Község • 1,037 • 7.56% • 427,721 • 0.577 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 7/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pécsvárad • Város • 4,057 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.41% • 542,807 • 0.760 • 0.748 Pereked • Község • 173 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.63% • 419,765 • 0.000 • 0.000 Pócsa • Község • 186 • 8.40% • 363,496 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Sárok • Község • 146 • 21.15% • 282,496 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sátorhely • Község • 701 • 11.94% • 430,436 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Somberek • Község • 1,678 • 5.51% • 490,746 • 0.000 • 0.232 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szajk • Község • 831 • 8.13% • 466,089 • 0.000 • 0.262 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések főbb jellemzői 8/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szebény • Község • 476 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 13.65% • 230,312 • 0.000 • 0.000 Szederkény • Község • 1,863 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.50% • 464,528 • 0.000 • 0.029 Székelyszabar • Község • 699 • 16.22% • 339,577 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szellő • Község • 163 • 7.55% • 237,166 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szilágy • Község • 314 • 8.82% • 307,564 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szűr • Község • 318 • 13.43% • 333,308 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Töttös • Község • 617 • 10.55% • 321,246 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 46

48. Települések főbb jellemzői 9/9 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Udvar • Község • 177 • Közszféra • 15.80% • 434,842 • 0.000 • 0.000 Véménd • Község • 1,599 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.58% • 381,409 • 0.000 • 0.048 Versend • Község • 968 • 29.33% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zengővárkony • Község • 421 • 8.50% • 379,075 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 47

49. Települések egy mondatos jellemzése 1/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „- munkanélküliség • - munkahelyek hiánya • - szennyvízhálózat kiépítetlensége” • „- talán turizmus - túra útvonal húzodik település határában, a városiak kicsalogatásával hétvégenként lehetne a falusi turizmust fejleszteni” • Apátvarasd • „- helyi foglalkoztatás minimális léte, munkahely hiány • - viszonylag magas munkanélküliség • - lakosság elöregedése, fiatalok elvándorlása • - helyi védettségű építmények helyreállítási költségének forráshiánya • - belvízelvezetés részbeni megoldatlansága • - megüresedett, felszabadult intézményi épületek hasznosíthatatlansága • - önkormányzat saját bevételeinek alacsony szintje” • „- falusi tirisztika fejlesztése • - kulturális egyesületek fejlesztése, lehetőségeik kihasználása, tevékenységének koordinálása • - beépíthető építési telkek biztosítása- letelepedés elősegítése céljából • - üresen álló volt intézményi épületek kihasználása (munkahelyteremtés, kulturális, sport célra) • - tervezett főútvonal-építésben (M6-M60) rejlő lehetőségek: feltárása, kiaknázása” • Babarc 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 2/30 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „- településen áthaladó nagy forgalom” • „- falusi turizmus • - Mohács és a Duna közelsége” • Bár • „-alulképzettség, alacsony iskolázottság • -munkanélküliség magas; a munkalehetőség korlátozott • -nagyobb foglalkoztató cégek hiánya, az egyéni vállalkozások túlsúlya • -elöregedett a lakosság; kevés a fiatal betelepülő a községbe • -zsáktelepülés jelleg • -intézmények hiánya • -szennyvízelvezetés hiánya” • „-jelentős régészeti lelőhely (6 ezer éves település maradványait találták meg a határban) • -a kiépítendő M60-as autóút nyomvonala a tervek szerint átmegy a településen • -falumúzeum-faluház létesítése kapcsán a falusi turizmus fejlesztése • -sok a pince, pl. a fehérborúthoz csatlakozás lehetősége • -kulturális programokkal a közösségi összetartóerő elősegítése” • Belvárdgyula 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis