Női sorsok hét évtized távlatából
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 14

Női sorsok hét évtized távlatából - Elbeszélt „nőtörténetek” - PowerPoint PPT Presentation


  • 43 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Női sorsok hét évtized távlatából - Elbeszélt „nőtörténetek” -. Végh Anikó PTE BTK Szociológia (MA). 2011.04.15. Amiről szó lesz. A kutatás Eredmények Nehezebb sors? Kényszerű munkavégzés? Tradicionális szerepfelosztás? Immobilitás? Sodródás az árral?

Download Presentation

Női sorsok hét évtized távlatából - Elbeszélt „nőtörténetek” -

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


N i sorsok h t vtized t vlat b l elbesz lt n t rt netek

Női sorsok hét évtized távlatából

- Elbeszélt „nőtörténetek” -

Végh Anikó

PTE BTK

Szociológia (MA)

2011.04.15.


N i sorsok h t vtized t vlat b l elbesz lt n t rt netek

Amirőlszó lesz...

  • A kutatás

  • Eredmények

    • Nehezebb sors?

    • Kényszerű munkavégzés?

    • Tradicionális szerepfelosztás?

    • Immobilitás?

    • Sodródás az árral?

  • Az élettörténetek a korabeli magyar valóságban


A kutat s

A kutatás

  • 6 db életútinterjú  sajátos interpretációk (átértékelt múlt – „az idő megszépít”)

    Miért pont 6?

    • 70 év körüli nők  visszaemlékezés problémája

    • Félelem

      Kadarkúti téeszdolgozók – kukoricaszedés, -hordás.

      In Puskás – Répay (2005) Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 447.


A kutat s1

A kutatás

  • A terep: Kadarkút(Somogy megye)

    • Miért Kadarkút?

    • Falu (2005-től város)

    • Mezőgazdaság! – téeszközpont

    • Települési „sajátosságok”

      élettörténetek!


Nehezebb sors 3 1

Nehezebb sors?(3/1)

A mezőgazdasági munkás nők élete nehezebb volt, mint a szellemi dolgozóé.

Munka jellegéből adódóan:

Bizonytalan munkabér vs. stabil kereset:

„megvolt, hogy mennyi munkaegységet adnak azért a munkáért, és akkor év végén, mikor volt a zárszámadás, azután adták a fizetést. De hogyha nem volt annyi pénz, akkor terményt adtak.”

„a fizetésem az mondjuk a KTSZ-nél abba’ az időbe’ elég jó volt, és mindig év végén külön kaptuk a nyereségnek a felét is.”

Gabona cséplése a kadarkúti téeszben.

In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 212.


Nehezebb sors 3 2

Nehezebb sors?(3/2)

2.) A mezőgazdasági munkás asszonyok szerint saját életük nehezebb, mint más nőké.

Többség - egyformánküzdelmes a nők élete:

„Hát akkoriban az én ismerőseim ugyanúgy éltek itt a faluban, ugyanígy éltek, mint én.”

Fiatalon megbetegedő és férjét gondozó asszony - az övé nehezebb:

„mer’ az nem mindegy, hogy valaki egészségesen dolgozik vagy betegen. Vagy éppen elterveztük, hogy megyünk ide vagy elmegyünk oda, azt’ éppen az én uram olyan beteg lett, hogy sehova se tudtunk menni.”

Szellemi dolgozó - az övé könnyebb:

„azt mondom, hogy az enyém könnyebb. [...] elégedett vagyok, ami van, meg mindig is az voltam, amíg kicsi kevés van, [...] aztán, ugye szerintem még mindig én vagyok a többihez képest is [jobb helyzetben].„


Nehezebb sors 3 3

Nehezebb sors?(3/3)

3.) Az asszonyok szerint az ő életük nehezebb, mint a férfiaké.

Mezőgazdasági dolgozók: egyformán nehéz

DE

2 asszony családfő is  az ő életük nehezebb:

„mindig irigyeltem ott, ahol a férfi mindenről tudott gondolkodni, mindenbe’ részt vett, itt meg nekem kellett mindenbe’ részt is venni, a nehézbe’ is, a könnyebbe’ is, a gondolkodásba’ is, hát szóval minden. „

Szellemi dolgozó - a férje élete nehezebb volt, mint az övé:

„sokat elvállalt, [...] ő egy olyan típus volt, hogy ő mindent megcsinált, most is, hogy menjek pihenni, majd ő megcsinálja, mondom nem, majd mi ketten megcsináljuk együtt, úgyhogy nálunk ő, az övé nehezebb.”

  • Közös döntéshozás, az asszonyok nem érezték férjeikkel szemben alávetetteknek magukat (az ő véleményük is számított)


K nyszer munkav gz s

Kényszerű munkavégzés?

A fizikai dolgozó asszonyok kényszerből dolgoztak.

„egy ember nem tudta volna a családot eltartani és be kellett a nőnek segíteni”

DE

A szellemi dolgozó is kényszerből állt munkába:

„mikor olyan jó lett volna sokat velük [a gyerekekkel] lenni, pont akkor kellett őket elhagyni, de muszáj volt, mer’ építkeztünk és szükség volt nagyon a pénzre”

  • ERŐLTETETT EMANCIPÁCIÓ?


Tradicion lis szerepfeloszt s

Tradicionális szerepfelosztás?

A tradicionális nemi szerepek legalább olyan fontosak voltak, mint a keresőmunka.

  • Mindannyian dolgoznak  „szocialista nőideál” (‘50-60-as évek)

  • „Kettős teher” konfliktusa, DEelégedettek a nők:

    „Korán keltünk, későn feküdtünk, de bírtuk, mert akkor még

    fiatalok voltunk.”

    OK?

    Blaskó Zsuzsa (2006) magyarázata


Immobilit s

Immobilitás

A megkérdezett asszonyok nem voltak mobilak a foglalkozás jellege által kijelölt társadalmi térben.

  • Intragenerációs mobilitás: elsősorban horizontálisan a könnyen átjárható szintek között:

    mezőgazdasági munkás  ipari segéd- és/vagy betanított munkás; ill. fordítva

    • Házassági mobilitás nem történt („homogén” házasságok)

  • Intergenerációs mobilitás: jelentősebb „előrelépés” csak a szellemi dolgozó esetében (közgazdasági technikum)

    Kadarkúti parasztporta 1945 előtt.

    In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 448.


Sodr d s az rral

Sodródás az árral?

Az életutak szereplői nem tervez(het)ték a jövőjüket.

Mezőgazdasági dolgozók - „sodródás az árral”:

„Azt nem mondhatnám, hogy annyira terveztünk, meg nem is kellett [...] akkor tervezni, mer’ ezt szoktuk meg, ezt csináltuk. „

A szellemi dolgozó maga választhatott pályát:

„Azt mondták, hogy mindenkinek magának kell, fiúknak is szakmát választani, engem még tudtak taníttatni, mint első gyermek, de a többieknek szakma kellett”

  • Okok:

    anyagi/gazdasági kényszer („parasztsors”);

    „nem szokás tanulni”; iskolázatlanság;

    sorsfordító tragédiák, betegségek


Az lett rt netek a korabeli magyar val s gban

Az élettörténetek a korabeli magyar valóságban

  • Nőideál

  • Iskolai végzettség 

  • Házasságkötés 

  • Összességében hagyományos nemi szerepek 

    „Tipikus” női sorsok!

    (házias, dolgozó nők, akik a „kettős teher” alatt sem panaszkodnak)


N i sorsok h t vtized t vlat b l elbesz lt n t rt netek

Kadarkúti téeszdolgozók csoportképe.

In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 212.


  • Login